Minden harmadik foglalkoztatott ingázó

Budapestre 2087 településről járnak dolgozni

Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Településeink közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb elingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 településről jártunk dolgozni.

A hazai foglalkoztatottak 34%-a volt ingázó 2011-ben. Ebbe a körbe tartoznak a más belföldi településre vagy külföldre ingázók és azok is, akik változó településeken végezték munkájukat.

A legtöbben (78 681 fő) Budapestről indultak reggelente másik településre, fővárosunkat Érd és Dunakeszi követte 17 321, illetve 12 226 elingázóval. Az ország ingázóinak közel 17%-át fogadó főváros után a 174 járásközpontunk közül Székesfehérvárra jártak a legtöbben dolgozni, összesen 30 829 fő. Fejér megye székhelyét Győr követi 30 281 odaingázóval, majd Miskolc következik, amely 25 704 más településről érkezőnek biztosított munkahelyet.

E havi cikkükben az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2011-es népszámlálási eredményeire alapozva az ország összes, 1 340 831 ingázójának adatait vettük górcső alá. Ezen belül pedig annak a 837 186 főnek a munkába járási jellemzőit is vizsgáltuk, akik akkori lakóhelyükről valamely jelenlegi járásközpontba ingáztak. Utóbbi halmaz lakóhely-munkahely kapcsolatai összesen 29 427 db útviszonyt eredményeztek, s az átlagos távolság 91 km hosszú és 74 perc időtartamú volt két település között.

Térképünk 25%-os intervallumokba sorolva ábrázolja, hogy az egyes településeken élő foglalkoztatottak hány százaléka ingázott másik településre. A legnagyobb arányban a Nyugat-Dunántúli régió településeiről ingáztak, így azok nagy része a 75,1-100% közötti kategóriába sorolható. Szélsőséges példaként említhető Lendvadedes, ahonnan mind a 7 foglalkoztatott más településre járt dolgozni. Az 50,1-75% közötti kategóriába tartozik a legtöbb település, összesen 1 603 db. A 25,1-50%-os értékek leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein tapasztalhatók. A 0-25%-os csoportba csupán 155 település tartozik, s ez esetben is az előzőleg említett két megye dominál. Három olyan településünk volt, ahonnan egy fő sem ingázott: Csenyéte, Gagyapáti és Litka. Érdekesség, hogy mindhárom község az Encsi járásban található. A KSH adatvédelmi szabályai* miatt 17 község esetén nem ismertek a pontos adatok, ezeket a településeket szürkével jelöltük.

Interaktív térképünkön a fent részletezett, tematikus réteg adatain kívül még számos más információt megtudhatunk egy-egy településről, ha annak a 837 186 fős ingázó tömegnek a jellemzőit vizsgáljuk, akik lakóhelyükről valamely járásközpontba vagy Budapestre ingáztak. Az egyes településekre kattintva kirajzolódik, hogy onnan mely járásközpontokba és pontosan hányan ingáztak, illetve megtudhatjuk, hogy mindez hány százalékot jelentett a kibocsátó település összes elingázóján belül. Kiderül továbbá, hogy a kibocsátó és a céltelepülés személygépkocsival közlekedve hány kilométerre és hány percre fekszik egymástól a leggyorsabb utat figyelembe véve. Az interaktív térkép a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb oldalon érhető el.

A fenti adatok alapján a Honnan ingáztak a legtöbb járásközpontba? kérdésre elsőként Budapest nevezhető meg, a fővárosiak összesen 156 különböző járásközpontba jártak dolgozni 2011-ben. Budapestet követi Debrecen (94), Miskolc (90) és Szeged (82), s elmondható, hogy az első 15 helyen kizárólag megyei jogú városokat találunk. Egy településről átlagosan 9 járásközpontba történt ingázás.

Ha megfordítjuk a kérdést és azt szeretnénk tudni, hogy hova ingáztak a legtöbb helyről, akkor szintén Budapest büszkélkedhet a legnagyobb értékkel. 2 087 településről jártak a fővárosba dolgozni, amely a 2011-es településállomány 66%-át jelentette. A járásközpontokon belül a sorban következő Győr (761), Zalaegerszeg (680), illetve Pécs (588) volt, ami részben abból adódhat, hogy mindhárman egy-egy aprófalvas térség központjai. A járásközpontok közül Sarkad fogad a legkevesebb helyről, 25 településről munkavállalókat.

Naponta ingázó az a foglalkoztatott, aki nem ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol ténylegesen lakik. Napi ingázás szempontjából Budapest egyetlen településnek minősül, a kerületek közötti napi munkába járás nem minősül ingázásnak. A naponta ingázók közé számítanak a napinál ritkábban (pl. két-három naponta), de rendszeresen ingázók is.

Az ún. változó településen dolgozók: azok a foglalkoztatottak, akik tevékenységüket rendszeresen más-más településen végzik (pl. ügynök, piaci árus).

*KSH adatvédelmi szabályok:

Elsődleges cellaelnyomás: egy-egy személy beazonosíthatóságának elkerülése érdekében a KSH az ún. 3-as adatvédelmi szabályt alkalmazza adatközlései során, vagyis az 1-es és 2-es értékeket viselő adatokat nem közlik.

Másodlagos cellaelnyomás: táblázatos adatok esetében az elsődleges cellaelnyomás miatt nem közölt értékeken felül további értékeket is elnyomnak az adatok védettségének biztosítása érdekében.

Forrás: KSH – Népszámlás 2011, TeIR

Tóth Ágnes térinformatikai projekt-koordinátor