Két éve indult a Híres emberek Budapestje sorozat

Így laktak ők

104 neves művész és tudós élete és ugyanennyi budapesti épület több száz fotóval illusztrált története ismerhető meg a két éve indult Híres emberek Budapestje sorozaton keresztül. A hétről hétre megjelenő, online térképen is elérhető színes írásokból többek között az is kiderül, hogy Hofi Géza 34 éven keresztül az Anker palotából indult munkába, a híres-neves Gellért-hegyi műteremházban Herman Lipót festőművész élt 60 éven keresztül, Móricz Zsigmond pedig erkélyéről figyelhette nap mint nap a Fővám téri piac nyüzsgő életét.

Két éve, 2018. január 10-én Seress Rezső Dob utca 46/b szám alatti otthonának bemutatásával vette kezdetét a Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozata. A minden szerdán új írással bővülő gyűjtemény alapjául a városszerte a házak falán felbukkanó, jeles művészek, tudósok, sportolók ott töltött éveinek emlékét őrző táblák szolgáltak. A 104 bemutatott lakóház történetén keresztül többek között Avar István, Komor Marcell, Latabár Kálmán, Ottlik Géza, Psota Irén, Rockenbauer Pál, Somlyó Zoltán és Tábori György élete is megismerhető.

Komor Marcell / Keleti Károly utca 29-31.

A 2018 októberétől már online térképen is böngészhető, fotókkal illusztrált írásokkal nem csupán az épültek homlokzata mögé lehet bekukkantani, hanem a korabeli Budapest hangulatából is ízelítőt kaphatnak az olvasók. Barabás Miklós, Berény Róbert, Glatz Oszkár, Komlós Juci, Polcz Alaine és Sztankay István hajdani otthonát felfedezve a Városmajor elmúlt 150 évének történetébe lehet bepillantani. Csonka János, Kosztolányi Dezső, Petróczy István, Somlyó Zoltán, Zielniski Szilárd és Weltzl János élete Lágymányossal és a Bartók Béla út környékével fonódott össze – a rendhagyó századik posztból az egykori Lágymányosi Dohánygyár történetét is megismerhették az érdeklődők, ahol a színes írások napvilágot látnak.

Barabás Miklós / Városmajor utca 44.

Fischer Annie Szent István park 14. szám alatti otthonának bemutatásából nem maradhatott ki a park rövid története, Móricz Zsigmond írásából pedig az derül ki, milyen volt a kilátás Fővám tér 2–3. szám alatti lakásából: „Itt lakom a Fővám téren s az erkélyem a Dunapartra nyílik. Gyönyörű kilátás. Szemben a Gellérthegy, a Gellért szálló, a Műegyetem nyugodt épülete, s ellátni egész Csepelig. A rádióoszlopok mint különös cérnaszálak feszítve a földtől az égen égő csillagig. De a legérdekesebb a nyüzsgő Dunapart, a piac. Már az első napsugár előtt megindul az élet. Kis hajók jönnek a partra, hordárok taligái mozdulnak meg, a kofák felnyitják a bódéikat s a nagy tér megelevenedik, virágok mezeje nyílik ki, s minden szezonban roppant hegyek a tavaszi salátától az őszi káposztahegyekig, minden évszak felküldi a maga terményeit a főváros szívébe.” (Az Est, 1928. május)

Móricz Zsigmond / Fővám tér 2–3.
A több mint száz épület között felbukkan a Gellért-hegyen sétálva már messziről megismerhető Kelenhegyi út 12-14. szám alatti híres-neves műteremház is, ahol Herman Lipót Munkácsy Mihály-díjas érdemes művész festőnk hosszú életéből 60 esztendőt töltött. A XX. század első éveiben elkészült ház kifejezetten azért épült, hogy ott a művészetek fényre éhes mesterei, festők és szobrászok élhessenek az alkotáshoz igazított terek és hatalmas ablakok között. A 19 lakásos épületet, melyet 1903-ban adtak át az akkor még csaknem lakatlan Gellért-hegyen, valójában nem is ide tervezték. Herman Lipót 1913-ban, neje pedig 2 évvel később költözött be, akkoriban még nem állt a Gellért fürdő épülete sem, sőt, a műteremházig is csupán egy ösvény vezetett fel. Az akkurátus Herman, aki az 1910-es évek elején vált elismert festővé, egész életében pontosan vezette képei lajstromát naplóiban, melyeket özvegye a festő halála után is gondosan őrzött. E naplók tanúsága szerint a termékeny művész 4351 képet adott ki a kezéből élete 88 éve alatt.
Herman 1884 áprilisában, Nagyszentmiklóson egy Torontál vármegyebeli mezővárosban született kereskedőcsaládban. A remek rajzkészséggel megáldott gyermeket nem családja józan és prózai közege, hanem iskolai rajztanára buzdította, ám az édesapa nem művészt, hanem kereskedőt akart nevelni fiából. Miután azonban Lipót még a szegedi kereskedelmi iskola elvégzése után is elszántan ragaszkodott a festői létről szőtt álmaihoz, családja is hozzájárult, hogy a fővárosban tanulhasson. A Mintarajziskola után München, Berlin, Párizs, Brüsszel és London voltak fejlődésének állomásai, majd az 1910-es év már Kecskeméten találta, ahol a híres Művésztelep egyik alapító tagja volt. Élete során hol itt, hol ott ütött tanyát a világban, de mindig hazatért. Itáliai tanulmányútja után 1914-ben hazaérkezvén harcolt az I. világháborúban is, sőt ezredfestő lett belőle. Később, a munkával töltött évtizedek alatt készített karikatúrákat, festett portrékat, tájképeket, csendéleteke, számtalan aktot, mitológiai és allegorikus jeleneteket. Festőállványként Madarász Viktor egykori állványát használta.
A szecessziós Kelenhegyi úti épület terveit Kosztolányi-Kann Gyula festő-építész készítette. Eredetileg nem a hegyoldalba, hanem a VI. kerületi Epreskerti művésztelep mellé tervezve azt, ám a főváros nem el- csupán csak használatba adta volna a telket. A Kmety utcai házhely helyett végül a negyvenezer koronáért megvásárolt 740 négyszögöles Gellért-hegyi telken épült fel a két emeletes ház, amely a krónikás Lyka Károly szavai szerint „..a Ferenc József-híd [ma Szabadság híd] budai környékének egyik legszebb ékessége, minden tekintetben a legmodernebb kényelemmel van berendezve és úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen. Nincs a házban két egyforma műterem, nincs rajta két egyforma ablak, két egyforma erkély: a szecesszió műremeke ez, az útikönyvekben, művészeti lexikonokban is nevezetes épületként emlegetett védett érték”.
A földszinti négyszobás lakáshoz mellékhelyiségek is tartoztak, a felsőbb szintek műtermei pedig úgy lettek kialakítva, hogy csaknem mindegyik alkalmas volt lakhatásra is, a munkára tervezett tér mellett saját lakószobával, fűtéssel, világítással, sőt fürdővel is rendelkeztek. A házban az idők során számtalan művész élt és dolgozott, többek között Czóbel Béla is, aki kilencven éves korán túl is aktívan alkotott. A legdrágább műterem éves bérleti díja ez első években 880, a legolcsóbbé pedig 510 korona volt.
Hermann Lipót emlékére a művész halála után a főváros állíttatott márványtáblát 1973-ban, a Kelenhegyi úti ház falán.
Herman Lipót / Kelenhegyi út 12–14.

A Híres emberek Budapestje sorozat minden szerdán új történettel bővül, a házak fotói és a rövid, színes írások a Lechner Tudásközpont weboldaláról is elérhetők.

Fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Jancsó Ágnes