Fürdőtavaink a magasból

Velencei-tó, Lupa-tó, Orfűi-tó, Sóstó, Bánki-tó és a többiek

A fentrol.hu archív légi felvételeiből készült legújabb válogatás ezúttal a fürdőhelyként népszerűvé vált tavainkat mutatja be. A fekete-fehér, színes és infraszínes felvételeken bányatavak, sziksós fürdőhelyek, a nádasokkal tűzdelt Velencei-tó és egy apró „tengerszem” magaslati képe is megcsodálható.

A Lechner Tudásközpont Légifilmtárában található mintegy félmillió képkockából több mint 185 ezer, 1959 és 2008 között készült fekete-fehér, színes és infraszínes légifelvétel tekinthető meg díjmentesen a fentrol.hu oldalon keresztül. A folyamatosan bővülő online archívum állományának segítségével időben nyomon követhető a mesterséges tavaink létrejötte, a tavak menti települések fejlődése, az infraszínes felvételeken pedig a vízfelszín feletti vagy akár a felszín alatti növényzet is jól megfigyelhető.

Kedvelt hazai fürdőhelyeink egy része mesterséges tó, így a régebbi légi felvételek képet adnak a kialakításuk előtti állapotról. Az 1966-os légi fotó megmutatja, hogyan is nézett ki Budakalász környéke az Omszki-tó, vagy a Budapest „tengerpartjaként” is emlegetett Lupa nélkül. Az Omszki-tó helyén az 1960-as években kezdték el kitermelni a Duna hordalékaként lerakódott sódert. A bányagödröt később a talajvíz és a Duna áradása töltötte fel – utóbbi hallal is ellátta, így keletkezése óta horgásztóként szolgál. 1989 után javult a bányató vízminősége, napjainkban sportra és pihenésre ad lehetőséget, a fürdőzni vágyók pedig a szomszédos Lupa-tónál strandolhatnak.

Budakalász 1966-ban, majd 1988-ban már az Omszki- és Lupa-tóval
Budakalász 1966-ban, majd 1988-ban már az Omszki- és Lupa-tóval (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/58967, https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/164702)

Az Orfűről készült 1959-es légi felvételen még nyoma sincs tónak – a négy külön állóvíz alkotta tórendszer kialakítását az 1960-as években kezdték meg. Elsőként a legkisebb, legdélebbi fekvésű Orfűi-tó készült el 1962-ben. Ma is népszerű hely a kirándulás, a fürdőzés, a horgászat és a vízi sportok kedvelői számára.

Orfű 1959-ben és az Orfűi-tó 1982-ben
Orfű 1959-ben és az Orfűi-tó 1982-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/93409, https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/154229)

A különböző évtizedekben készült légi felvételek összehasonlításával megfigyelhető a tómenti települések bővülése is, így a Nógrád megyei Bánk esetében jól látszik, hogy a község apró tavának délnyugati részén található, 1966-ban még fákkal pöttyözött területet 1984-re már utcák és épületek töltik be. Az üdülőfalu kiépülése a ’70-es években kezdődött a fürdésre és horgászatra is alkalmas Bánki-tó mellett, amelyet már 1820-ban így említettek: „Tenger Szeme”.

A Bánki-tó és környéke 1966-ban és 1984-ben
A Bánki-tó és környéke 1966-ban és 1984-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/224725, https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/230604)

Régi fürdőink közé tartozik a nyíregyházi Sóstógyógyfürdő tava is, amely az erdős környezet és a közeli állatpark miatt szintén kedvelt üdülőhely. A Sóstót a különféle panaszokra gyógyító hatással bíró vize miatt már Mátyás király idejében számon tartották, akkor még Igrice néven. A sós vizű, szikes tó mellett a 19. században fürdőház és szódagyár is működött. A száraz tómederből kézzel összeszedett sziksót mosásra és szappangyártásra használták. Hazánk igen gazdag szikes tavakban, közülük egy másik a szegediek kedvelt fürdőhelye, a város nyugati határában fekvő Sziksós-tó.

Sóstógyógyfürdő tava 1970-ben
Sóstógyógyfürdő tava 1970-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/172270)
A szegedi Sziksós-tó 1992-ben
A szegedi Sziksós-tó 1992-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/179643)

A Gyömrői Tófürdő az egykori birtokos Gyömrőy Aurél által 1890-ben alapított téglagyár bányájából alakult ki. 1923–24-ben – felismerve a tó vizének jótékony hatását – egy Bécsből érkezett orvos, Okulicsányi-Kuthy Dezső szerezte meg a területet, és meg is kezdte strandfürdővé alakítását. Szintén kedvelt bányató a Miskolc közelében található Mályi-tó is. Az 1940-es évekre már nem üzemelő kavicsbánya tava nem csak strandolásra, vízi sportok űzésére és horgászatra, de búvárkodásra is kiválóan alkalmas.

A Gyömrői Tófürdő 1988-ban
A Gyömrői Tófürdő 1988-ban (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/165017)
A Mályi-tó 1992-ben
A Mályi-tó 1992-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/178401)

A Légifilmtár infrafelvételei a növényzet nedvességtartalmát és a vízfenék tanulmányozását is lehetővé teszik. Az 1982-ben készült infra fotón élénkvörössel rajzolódnak ki a nádasok a Velencei-tó felületén, mellettük az 1977 és 1978 közötti mederszabályozás során iszapból és nádból létrehozott Cserepes-sziget látható. A Balatonfüred partjáról 1982-ben készült infrafelvétel pedig a vízfelszín alá enged betekintést, ahol jól láthatóvá válik a víz alatti növényzet.

A Velencei-tó a Cserepes-szigettel 1982-ben
A Velencei-tó a Cserepes-szigettel 1982-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/135353)
  Víz alatti növényzet Balatonfüred partjánál 1982-ben
 Víz alatti növényzet Balatonfüred partjánál 1982-ben (Fotó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/124875)

Tábi Emőke