Hét határon

Teendők az állam határain

Az államhatárüggyel foglalkozó szakemberek szó szerint hét határon járnak és ellenőrzik Magyarország nemzetközi szerződések alapján rögzített határait. Hegyen-völgyön, erdőn-mezőn keresztül járva jelölik ki a természetben hazánk hét szomszédos országgal közös határvonalát, és tartják karban a határköveket, határcsapokat és egyéb jelzéseket. A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának munkatársai nagyon ritkán tartózkodnak egyszerre mindannyian az íróasztaluk mögött, munkájuk ugyanis a terepre szólítja őket.

Munka közben

Az államhatárral kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységeket elsősorban a nemzetközi szerződések, másodsorban a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény írja elő. Ez utóbbi kormányrendelete jelöli ki a Lechner Tudásközpontot, mint földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet, a törvényben rögzített tevékenységek elvégzésére.

Szomszédok és partnerek

Magyarországnak hét szomszédja van. A Lechner államhatárüggyel foglalkozó szakemberei között minden országnak van saját partnere, illetve a három témafelelős mérnök tartja kézben az államhatárral kapcsolatos munkát.  A partnerek és témafelelősök ápolják és tartják fenn a nemzetközi kapcsolatokat, irányítják az irodai földmérési munkát és felelnek a terepi földmérési feladatok végrehajtásáért. Hozzájuk tartozik három terepi munkacsoport-vezető, akik a terepen végzett munkát a helyszínen felügyelik és irányítják.

Magyarország szomszédai: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia 

Magyarország határai és határjelei

A nyár első felében, öt munkacsoport végzi a terepmunkát a számukra kijelölt határszakaszokon. Terepjáróba ülnek és sokszor úttalan utakon, árkon-bokron keresztül, ásóval, bozótvágóval, festékkel és mérőeszközökkel felszerelkezve keresik fel sorra a határjeleket a határvonal mentén. Ellenőrzik a határjelek (kövek, csapok, sziklajelek, egyéb jelölések) állapotát és ha szükséges, kijavítják, kicserélik őket. Idén úgy alakult a munkaprogram, hogy mind a hét szomszédos országgal vannak közös terepmunkák, több mint 2000 határjelet érintően.

Határkövek, határnyiladék

A határkövek elkészítése és karbantartása az államhatárügyi szakemberek, a kilátást biztosító nyiladék, azaz rövidre vágott növénysáv tisztítása és gondozása pedig régebben a határőrség, ma a rendőrség feladata. A határpontok egymástól való távolsága nem kötött, hiszen nem a pontos méterben megadott helyköz számít, hanem az „összelátás”, hogy a határvonal szabad szemmel is jól követhető legyen. Ezért vannak jóval sűrűbben elhelyezve a határövek a szlovák határon, mint például a Szerbiával közös szakaszon, mert a szerb határ lapos, sík vidék, ahol messzebb lehet látni a terepen.

A határjelek (jellemzően határkövek) funkciójuk és méretük alapján különülnek el. A különböző típusú kövek különböző fontosságú határpontokat jelölnek. A legnagyobb kövek, azaz a szakaszhatárkövek a határszakaszok kezdetét jelölik. A magyar–szlovák határon 20, míg az osztrák-magyar határon 3 határszakasz van. Főhatárkövek jelzik a határvonal nagyobb töréseit, például derékszögű fordulókat, hegycsúcsokat. A mellékhatárkövek a kisebb töréseket jelölik, az ennél is kisebb közbeiktatott határkövek pedig az összelátást biztosítják. Az államhatárt a természetben látni, láttatni kell, ami azt jelenti, hogy a határjelek látótávolságra vannak egymástól és ezt az összelátást nem zavarhatja növényzet sem. 

Határkövek típusai

A Szlovák Köztársasággal hazánk öt éve új határszerződést kötött, amellyel egy csaknem 60 éves, mind nemzetközi jogi, mind műszaki rendelkezései tekintetében elavult szerződést újítottak meg. Ugyan a határkövek ugyanott vannak, de a határ leírása megváltozott az idők során, például a Budapestet Pozsonnyal összekötő autópálya 70 éve még keskeny országút volt csupán, ma pedig soksávos sztráda, hatalmas határátkelőhellyel, amelyet térképezni és dokumentálni kell. Az új szerződés előírta, hogy Magyarország és Szlovákia az államhatár-vonalát korszerű új határokmányban dokumentálja. Az ehhez szükséges nagyszabású és kampányjellegű terepmunkát csaknem 30 földmérő bevonásával tudja hazánk elvégezni, amelyhez a Lechner Tudásközpont kapacitásának véges volta miatt alvállalkozó bevonására van szükség. Így a Lechner szakemberei a vállalkozói munka teljesítését ellenőrzik, állami átvétel keretében átveszik a munkákat, szúrópróba szerű méréseket végeznek a határkövek bizonyos százalékánál a minőségbiztosítás érdekében.

Egy kis történelem

Az államhatár földmérési története 1888-ban, a felmérési felügyelőségekkel kezdődik. Természetesen államhatár ennél sokkal régebben létezik, ám olyan államközi szerződés, amely deklaráltan kijelöl egy ezzel a szakterülettel foglalkozó szervezetet, csupán másfélszáz éve. A szerződés, amely alapján az államhatárügyi munkákat a Pénzügyminisztériumhoz tartozó földmérési felügyelőségek végzik, a Román Fejedelemség és az Osztrák-Magyar Monarchia között jött létre 1888-ban. 

Az 1888-as határszerződésnél korábbi írásos emlékünk is van, amely figyelmet szentel a határkérdésnek, például az 1699-es karlócai békeszerződés, amely kimondja, hogy földbe vert faoszlopokkal, kövekkel és árkokkal kell megjelölni a megállapított határpontokat.

A törökök kiűzéséért vívott küzdelem egyik végpontja az 1699. január 26-án aláírt karlócai békeszerződés volt. A szerződés aláírói az Oszmán Birodalom és a törökellenes harcok miatt létrejött szövetség, a Szent Liga – azaz a Habsburg Monarchia, a lengyel-litván állam, a Velencei Köztársaság és Oroszország – voltak. A szerződés értelmében a török szultán átengedte a magyaroknak Magyarország területének nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.

A karlócai békeszerződés után katonai felmérések és terepi munkálatok kezdődtek, melyek eredményeként a térképeken megjelentek a szerződésben foglalt faoszlopok és földsáncok jelei, melyeket vonallal összekötve kirajzolódott a tényleges államhatár. Korábban nem ilyen precíz módon választották el egymástól a szomszédos országok területeit, hanem gyepűkkel. A gyepűelve az Árpád-kortól kezdve ismert intézménye volt a határ kijelölésének. A gyepűk amolyan „senki földje” zónák voltak, melyek a természetben eleinte többnapi, majd az egyre inkább beépülő vidéken egynapi járóföldnyi – azaz 15-20 kilométernyi – sávja választotta el egymástól a szomszédos országokat.

A karlócai békeszerződés és a román–osztrák–magyar határszerződés után, 1920 júniusában a Trianon palotában megszületett Magyarország teljesen új határvonala, amelynek egyetlen métere sem volt azonos a régi határvonallal. Ez a Trianonban kijelölt új határ minden korábbinál nagyobb feladatot rótt az államhatárügyre, ezért létrejött a Háromszögelő Hivatal államhatárügyi csoportja, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumon belül. Ez tekinthető a Lechner Tudásközpontban ma működő államhatárüggyel foglalkozó osztály elődjének. Négyévnyi munka vette kezdetét 1921-ben, sok mérnök és még több segédmunkás bevonásával a Háromszögelési Hivatal korabeli földmérői azon dolgoztak, hogy az új országhatárt megjelöljék. Csak a (cseh)szlovák határszakaszon 7-8 mérnökcsoport dolgozott. A kör 1925-ben zárult be, akkor értek a trianoni békeszerződésben megjelölt új határvonal felmérésének végére, ekkorra jelölték meg az új határvonalat és készítették el a határokmányokat, a határleírásokat, a határtérképet. Az új 2200 kilométeres „körvonalat” csaknem 50 000 töréspont határozza meg, ezek természetbeni megjelölésére mintegy 23 000 határkövet helyeztek el. Ezek a 100 éves határjelek jelzik mai napig is hazánk államhatárát. 

Munka közben

Juhász Réka