Szakmai jövőkép 25 év tapasztalatával

Tizenkét Lechneres előadás hangzott el az idei GISopen konferencián

Augusztus 25. és 27. között rendezték meg Székesfehérváron a geodézia, a geo- és térinformatika szokásos éves seregszemléjét, a GISopen konferenciát. A Lechner Tudásközpontot a rendezvényen Kolossa József ügyvezető mellett az ingatlan-nyilvántartás és geodézia, valamint a nyilvántartás-fejlesztés szakemberei képviselték.

„Szakmai jövőkép 25 év tapasztalatával” – ez volt a mottója a 2021. augusztus 25. és 27. között megrendezett 25. jubileumi GISopen konferenciának, amely a hagyományos tavaszi időpont helyett idén a pandémia miatt nyár végére került át. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében, Székesfehérváron megtartott három napos szakmai összejövetelen a Lechner Tudásközpontot Kolossa József ügyvezető, valamint az Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság, illetve a Nyilvántartás-fejlesztési és üzemeltetési Igazgatóság szakemberei képviselték.

A Lechner Tudásközpont mindent megtesz annak érdekében, hogy az űrtávérzékelés jelentőségét erősítse, az így nyert adatok pedig a napi gyakorlatba is bekerülnek, példa erre a Földmegfigyelési Információs Rendszer – hangsúlyozta a konferencia első részében elmondott előadásában Kolossa József ügyvezető. A Tudásközpont olyan kutatási projekteket kezdeményez, amelyek az egyes ágazatokat ötvözik, és ehhez várja az együttműködésre nyitott partnerek jelentkezését. A szakmai, felsőoktatási és általában a társadalmi kapcsolatok kiszélesítését szolgálta a Tudásmegosztásért Felelős Igazgatóság létrehozása is. A földügyi kérdések megújulás előtt állnak, a 21. század színvonalán kell őket kezelni. A FÖMI hagyományai a továbbiakban is élni fognak, a szakma számíthat a Lechner Tudásközpont segítségére – emelte ki Kolossa József. A konferencianap befejező részében megrendezett „Hogyan tovább, geodézia? Hogyan lehetne jobb a közérzetünk szakemberként, felhasználóként?” tematikával megrendezett fórumon Varga Felicián ingatlan-nyilvántartási és geodéziai igazgató képviselte a Tudásközpontot.

Ebben az évben a magyarországi műholdas helymeghatározás alapját adó GNSSnet.hu szolgáltatásban jelentős korszerűsítés valósul meg. A GPS és GLONASS műholdas navigációs rendszerek támogatásán túl a Galileo és BeiDou rendszerek adatai is bekerülnek mind az utólagos, mind a valós idejű adatszolgáltatásba – mondta el Galambos István, a Kozmikus Geodéziai Osztály GSZK vezetője a második nap első blokkjában megtartott előadásában, amelyben a korszerűsítéssel kapcsolatos változásokat, teendőket is ismertette.

Itt a vége INSPIRE? – tette fel a kérdést Palya Tamás, a Geoinformatikai Osztály szakértője a délutáni blokkban. Az EU térinformatikai infrastruktúrájával foglalkozó 2007-es INSPIRE direktíva megvalósítása hivatalosan 2021 végén befejeződik. Az előadás bemutatta, hogy az irányelv mennyire érte el az általa kitűzött célokat európai és hazai szinten, valamint, hogy milyen további kilátások várhatóak ezzel kapcsolatban 2021 után.

Dr. Kenyeres Ambrus, a Kozmikus Geodéziai Osztály vezetője előadásában a hazai geodéziai magassági alapponthálózat (EOMA) fenntartásával kapcsolatos helyzetet tekintette át és hosszútávú megoldási javaslatot mutatott be. Ahogy elmondta, a műholdas technológiák – műholdradar-interferometria, GNSS – és a geoid együttes alkalmazása gazdaságosan fenntartható alternatívát kínál, amellyel hosszútávon biztosítható lehet a geodéziai gyakorlatot szolgáló szintezett jellegű magasságok vonatkoztatási rendszere. A Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban az új rendszer előkészítésével kapcsolatos K+F munkálatok ebben az évben megkezdődtek, az előadás a terveket és a javasolt infrastruktúrát mutatta be.

A Lechner Tudásközpont Nyilvántartás-fejlesztési Főosztályán a műemlékek és régészeti lelőhelyek közhiteles nyilvántartási rendszerének folyamatban lévő fejlesztéséről Kolesár András senior fejlesztő beszélt. A munka során kiváltják a korábbi zárt forráskódú asztali alkalmazást, modernizálják és nyilvánosan elérhetővé teszik az eddig csak szűk szakmai és hatósági felhasználói körben használt térinformatikai webfelületet – mindezt szabad szoftverek felhasználásával valósítják meg.

Varga Norbert, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály vezetője a pénteki konferencianap második előadásában a magyar–osztrák államhatár 1920-1927 között lezajlott véglegesítését ismertette. Az I. világháborút Magyarország szempontjából lezáró Trianoni Békeszerződés csak elvi döntést hozott hazánk új határairól. A részletekbe menő határvonal-meghatározás, a természetbeni megjelölés és a dokumentálás hosszú folyamat volt. Az 1920-ban meghúzott új határvonal sehol sem volt azonos a történelmi Magyarország egykori határaival. Az új szomszédok közül a legösszetettebb megoldásokat az új magyar–osztrák államhatár létrehozása és véglegesítése igényelte.

A következő előadó Angyal László geodéziai vezető szakértő volt, aki a magyar-szlovák államhatár 2021-es újfelméréséről beszélt. A magyar–szlovák államhatárról szóló új határszerződést 2016. január 25-én írták alá Amszterdamban. Ennek a szerződésnek a 7. cikke rendelkezik a közös határ újfelméréséről és korszerű, új határokmányok elkészítéséről. Az előadás bemutatta az előkészítő munkáktól kezdve, a közbeszerzési eljáráson át, a terepi méréseken, a feldolgozáson és dokumentáláson keresztül az állami átvételig, majd ezek után az új határokmányok készítéséig és földhivatali átvezetéséig tartó folyamatot.

A BIM (Building Information Modeling) napjaink egyik legfontosabb építésügyi témája, beleértve az építőmérnöki létesítményeket is – emelte ki Iván Gyula, ingatlan-nyilvántartási vezető szakértő. A BIM lefedi a teljes építési folyamatot kezdve a tervezéstől, az építésen és az üzemeltetésen át, egészen az építmény megszűnéséig. Minden egyes folyamatban nagyon fontos szerepet játszanak az építménnyel kapcsolatos jogi, korlátozási és kötelezettségi információk, melyeket azonban egy különálló rendszer, a kataszter menedzsel. Mind a BIM, mind a kataszter esetén már nemzetközi szabványok állnak rendelkezésre, a BIM által kezelt fizikai információk és a jogi terek kezelésére egyaránt. Az előadás a fizikai és jogi terek szabványai közötti interakció lehetséges megoldásaival foglalkozott. 

Braunmüller Péter, az Adatszolgáltató Osztály és Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetői közös előadásukban a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében megvalósított és hamarosan elérhetővé váló Nemzeti Térinformatikai Alaptérképet (NTA) mutatták be, amely egy egységes, homogén adattartalmú, országos kiterjedésű, komplex online térképi szolgáltatás, ingatlan-nyilvántartási és távérzékelési forrásból előállított adatokat felhasználva. A közigazgatási, fekvés- és belterületi tömbhatárokról, az épületek elhelyezkedéséről, a közlekedési hálózatokról, a vízrajzról, névrajzról, szociális és kulturális építményekről, valamint a felszínborításról és a földhasználatról szóló rétegek részletes prezentációja mellett az előadók az ezek előállításához felhasznált alapadatokat is ismertették.

A Citadella erőd területén található „Gellérthegy” nevű főalappont múltja, jelene, jövője volt a témája Sebők Tamás szakfelügyelő (Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály) előadásának, amelynek aktualitását a Gellért-hegy nagyszabású fejlesztését, ennek keretében az erőd rekonstrukcióját célzó kiemelt beruházás adta. Fontos, hogy a főalappont és a gyilokjárón elhelyezett külpont-pillér geodéziai felhasználhatósága ne csorbuljon az erőd elsősorban turisztikai szempontok figyelembe vételével megtervezett átalakítása során – hangsúlyozta Sebők Tamás. A főalappont története a 19. század közepére nyúlik vissza, amikor a szorosan vett Magyarország területén, később Erdélyben is áttértek a sztereografikus vetületi rendszer használatára. A magyarországi területeket lefedő budapesti rendszerben a Gellérthegy nevű háromszögelési pont lett a vetületi kezdőpont. Az 1930-as években Budapest városmérése céljára új háromszögelési hálózatot fejlesztettek ki, melynek szintén ez az alappont a kezdőpontja. Hazánk jelenleg is használt vetületét 1975-ben vezették be Egységes Országos Vetület (EOV) elnevezéssel, ennek kezdő meridiánja ugyancsak a Gellérthegy nevű alappont meridiánja.

Pálosi Imre, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály szakfelügyelője az alaphálózati pontok állami átvételéről beszélt. Egy ilyen eljárás alapvető célja, hogy megvizsgálják, a jogszabályokban rögzítettek szerint a szükséges meghatározási munkarészek elkészültek-e és a munkát a szakmai előírások és jogszabályok szerint végezte-e el a földmérő.  Az irodai vizsgálat mellett szükség esetén helyszíni ellenőrzést is kell végezni. A hibákat és hiányosságokat tételesen fel kell sorolni egy vizsgálati jegyzőkönyvben, amelyet a munkavégző részére megküldenek. A munkavégző a megadott határidőig köteles a javításokat, pótlásokat maradéktalanul elvégezni, és igazolni, rögzíteni azokat a jegyzőkönyvben. Amennyiben a vizsgálat nem tár fel további hiányosságot, illetőleg a javítás teljes körű, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben az állami átvétel tényét a vizsgálónak rögzítenie kell, és ezzel nyílik lehetőség az új, pótolt alapponthálózati pont nyilvántartásba vételére.

A GEOSES – Területi vészjelző rendszer a határmenti régióban megnevezésű projekt keretében zajló InSAR alapú regionális felszíndeformáció-monitorozásról tudhattak meg részleteket a konferencia résztvevői Magyar Bálinttól, a Kozmikus Geodéziai Osztály InSAR kutatójától. A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 támogatásával megvalósuló projekt általános célja a határon átnyúló területek geomonitoringja, mind a természeti, mind az emberi tevékenységből fakadó vészhelyzetek megelőzése céljából. Az előadás bemutatta a jelenleg INSAR feldolgozás alatt álló területeket és a munkafolyamatokat, kitekintve az előzetes analízisek eredményeire és folyamatfejlesztési megoldásaira.

Pesti Monika