Magaslati kilátások

Válogatás a Fentről.hu légifelvételeiből

A fentrol.hu oldalról elérhető, folyamatosan bővülő Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült újabb válogatás hazánk egy-egy népszerű kilátótornyának madártávlati képét mutatja be. A régi felvételeket közelebbről megvizsgálva jól látható a budapesti Erzsébet-kilátó elegáns, kör alaprajzú tornya, megpillantható Balatonboglár Gömbkilátója a fővárosi Városligetben, de feltűnik Visegrád műemlék kilátója is.

A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő online Légifilmtára több mint 200 000 fekete-fehér, valódi- és infraszínes légifelvételt tesz elérhetővé ingyenesen bárki számára a fentrol.hu oldalon keresztül. Az archív felvételeket böngészve feltárul hazánk természeti és épített környezetének alakulása: álló- és folyóvizeink, fürdőtavaink, valamint a zöldülő erdők-mezők bemutatása után most néhány jól ismert kilátóhely magaslati képéből készült válogatás. 

erzsebet
Az Erzsébet-kilátó a budai János-hegyen, fekete-fehér és infraszínes légifelvételen, 1971 és 1992

Budapest legmagasabb pontja, az 528 méteres János-hegy Erzsébet királyné kedvelt kirándulóhelye volt – az ő tiszteletére épült a magaslaton korábban álló fa kilátó helyére a mai neoklasszicista építmény. A Schulek Frigyes tervei alapján készült 23,5 méter magas, kör alapú mészkőtornyot 1910. szeptember 8-án adták át. Az Erzsébet-kilátót 1926-ban az országban elsőként állandó díszfénnyel világították ki.

kekes
A kékestetői tévétorony 1989-ben

Az ország legmagasabb csúcsán, az 1014 méteres Kékesen 1981-ben új tévétornyot állítottak fel az 1958-ban épült, elavulttá vált antennatorony szomszédságába. Az UVATERV tervei alapján készült, eredetileg csaknem 180 méter magas torony három szerkezeti részre tagolódott: az alsó 80 méter vasbetonból készült, a középső 80 méter acélszerkezetű, a legfelső 20 méter pedig üvegszövettel merevített műanyag henger. A toronyban adótermek, mérőhelyiségek, laboratóriumok és raktárak kaptak helyet. A 45 méter magasan található kilátórészt csak később alakították ki, a látogatók az alatta elhelyezkedő zárt körpresszóból is megcsodálhatják a panorámát.

sasto
Sástó és kilátója 1976-ban

Az 53 méter magas sástói kilátót Romániában gyártották, és eredetileg olajfúró toronyként teljesített volna szolgálatot Algyőn, azonban nem felelt meg a magyarországi szabványoknak, így 1973-ban – kisebb átalakítás után – az akkoriban már népszerű üdülőhelynek számító Sástóra került. A tornyot hazánk legmagasabban fekvő állóvize mellett, a korábbi, mindössze 10 méter magas fakilátó helyére állították fel. A jellegzetes, élénksárga színű építmény négy szintjére egy 256 lépcsőfokból álló csigalépcső vezet fel. Az első pihenőszinten a kilátás mellett a Mátra madarainak faragott mása is megtekinthető.

gomb
A Xantus János Gömbkilátó Balatonbogláron 1971 nyarán
gomb2
A Városligetben felállított Gömbkilátó 1963-ban, a Budapesti Nemzetközi Vásár évében – akkoriban a zárt belső teret belső ponyvaborítással oldották meg
balaton
A balatonboglári Várdomb 1959-ben és 1966-ban, a Gömbkilátó felállítása előtt

Szintén kalandos utat járt be Balatonboglár ikonikus Gömbkilátója, míg elfoglalta mai helyét. A város legmagasabb pontján, a feketefenyőkkel beültetett Várdomb 165 méteres csúcsán álló gömb alakú építményt először az 1963-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárban állították fel. A 15 méter átmérőjű, 240 háromszöglemezből álló alumíniumszerkezetes gömb terveit Kádár István munkájaként tartják számon – az eredeti elképzelések szerint belső üvegburkolatot is kapott volna, ez azonban nem valósult meg. 1966-ban dőlt el, hogy a budapesti Városligetből a Balaton déli partjára kerül, Balatonboglár régi faszerkezetű kilátójának helyére. A Gömbkilátót később Xantus János természettudós, etnográfus után nevezték el, és díszkivilágítást is kapott. 

miskolc
Tévétorony és kilátó a miskolci Avason 1976-ban

Miskolc egyik jelképe az Avason álló, kilátóként is funkcionáló tévétorony, amely Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján készült el az 1934-ben épült, leégett őrtorony helyén. A betonból épített, 72 méter magas kilátót 1963-ban adtak át. A toronyból több mint 180 fokos kilátás nyílik a városra, a felső szinten pedig hangulatos kávézó is üzemel.

zsitvay
A Zsitvay-kilátó a visegrádi Nagyvillám-hegyen, fekete-fehér és színes felvételen, 1988 és 1989

A visegrádi Zsitvay-kilátót 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileuma alkalmából építették fel a 378 méter magas Nagyvillám tetején. Az akkoriban Jubileum-kilátónak keresztelt építmény később Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter után kapta nevét, aki a Magyar Turista Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte. A műemléki védelem alatt álló kilátó terveit Hannig és Uzvölgyi építészek készítették, összhangban a Fellegvár, a Salamon-torony és a környék történelmi hangulatával.

Tábi Emőke