Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása
A Dokumentációs Központ 2022 decemberétől az Építési és Közlekedési Minisztérium keretein belül működik tovább az 500/2022. (XII. 8.) kormányrendeletben foglaltak alapján.
Az átállás miatt a Dokumentációs Központ gyűjteményeihez kapcsolódó másolatszolgáltatás (digitalizálás, fénymásolás), illetve a fotójegy vásárlásának lehetősége átmenetileg nem vehető igénybe.
Amint helyreáll a szolgáltatás, azonnal tájékoztatjuk Önöket e felületen. Információkutatási, betekintési igény esetén továbbra is keressenek minket az új elérhetőségeinken, a konyvtar@ekm.gov.hu és a tervtar@ekm.gov.hu e-mail címeken.
Megértésüket köszönjük.
Tájékoztatás
Tájékoztatjuk a Tisztelt Nyilatkozattevőket, hogy a Lechner Tudásközpont a https://www.oeny.hu/oeny/dokir/#/ weboldalon fogadja és veszi nyilvántartásba az elektronikusan beküldött önkéntes, valamint a kötelező építészeti szerzői jogi nyilatkozatokat. A Nyilvántartásba KAÜ azonosítást használva, az ügyfélkapun keresztül lehet belépni.
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás kezelésével, felhasználásával kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre alább, a folyamatosan bővített „Gyakran ismételt kérdések” részben találnak bővebb információt, emellett észrevételeiket megküldhetik az eszjny@ekm.gov.hu email címre is.
Felhívjuk a figyelmet, hogy Nyilvántartásunk nem közhiteles, azaz a Nyilvántartásba történő bejegyzés nem keletkeztet szerzői vagyoni jogosultságot.
Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás - Gyakran Ismételt Kérdések
„Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás – Közlemény
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. § (4) bekezdése alapján a Lechner Nonprofit Kft., mint az építészeti szerzői jogi nyilvántartás (ÉSZJNY) adatbázisának üzemeltetője és adatkezelője az alábbi közleményt teszi közzé.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 59/B. § (1) bekezdése értelmében az építtető és a tervező a közös nyilatkozatában az ÉSZJNY részére az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az annak alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak a közlemény szerinti adatokat adta át.
Nyilvántartásunk nem közhiteles, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságáért, helyességéért a nyilatkozattételre jogosult személy felel a nyilatkozat szövegének megfelelően. Az építészeti alkotás a nyilvántartásba vételét követően az adatbázis részét képezi és publikussá, azaz kereshetővé válik.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelet értelmében az a személy, aki erre irányuló nyilatkozata esetén egyébként nyilatkozattételre lenne jogosult, a közlemény megjelenésétől számított 15 napon belül az eszjny@ekm.gov.hu e-mailen vitathatja a nyilatkozatot tevő(k) jogosultságát. Amennyiben a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül észrevétel nem érkezik, az üzemeltető a nyilvántartás felületén nyilvánosságra hozza a nyilatkozatot.
Kérjük, hogy vita esetén szíveskedjen a közlemény Azonosítójára és az Épület/tervdokumentáció megnevezésére hivatkozni.
A közlemény részletes tartalma itt érhető el:
http://eszjny.lechnerkozpont.hu/
Mi is az az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás?
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata, vagy a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (együttesen: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. A Nyilvántartás segíti az építésügy naprakész tájékoztatását, melynek keretein belül egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotás jogosultjainak adatairól.
Mi a jogszabályi háttere az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásnak?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B §-a szabályozza az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás részére átadandó adatok körét.
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020 (VI. 26.) MvM rendelet tartalmazza mindazon részletszabályokat, amelyek rögzítik a kötelező és önkéntes nyilatkozattétel eseteit, részletezik a nyilvántartás adataihoz történő hozzáférés körét, illetve előírják a nyilvántartást üzemeltető feladatait, beleértve az adatmódosítás és vita esetén történő eljárás kérdését is.
Kötelező nyilatkozat benyújtása a Nyilvántartás részére:
2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció* tervező általi átadását követő harminc napon belül a Nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra** vonatkozó, jogszabály által meghatározott adatokat. A nyilatkozat megtételét mind az építtető, mind a tervező kezdeményezheti. A nyilatkozatot a másik nyilatkozattételre jogosult személynek is jóvá kell hagynia. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyilatkozattételre jogosult személyeknek lehetősége van a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumokat a nyilatkozat mellékleteként benyújtani, azonban ahhoz kizárólag a nyilatkozattételre jogosult személy férhet hozzá, a nyilatkozattételre jogosult személyen kívül a dokumentumok felhasználására az üzemeltető sem jogosult.
*Építészeti-műszaki dokumentáció: Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.
**Szerzői jogi jogosult: Az a természetes vagy jogi személy, aki a művet tervezőként megalkotta, illetve aki az ezzel kapcsolatos szerzői vagyoni jogot megszerezte (pl.: felhasználási szerződés, tervezési szerződés, öröklés jogcímen).
Önkéntes nyilatkozat benyújtása a Nyilvántartás részére:
2019. december 31-ét megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll. A nyilatkozathoz a szerzői jogi jogosultnak fel kell töltenie egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti. Egyéb személy jóváhagyására e nyilatkozat esetén nincs szükség.
Árva mű:
Az úgynevezett árva mű felhasználását 2009. február 1-je óta kérelemre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) engedélyezi. (Árva mű: ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult(ak) műve.)
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt), valamint az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV.30.) Korm. rendelet alapján az árva mű felhasználására vonatkozó engedély az építészeti alkotás és annak terve kapcsán kiterjedhet az átdolgozásra is, ha azt az épület, mint építészeti alkotás tulajdonosa terjeszti elő. Ilyenkor a legfeljebb öt évre szóló felhasználási engedély – indokolt esetben – további legfeljebb öt évvel meghosszabbíttatható. Hangsúlyozandó, hogy az SZTNH által kiadott engedély a személyhez fűződő jogokat és azok érvényesíthetőségét nem érinti. Az árva mű felhasználásának engedélyezéséről, illetve a vele kapcsolatban kötelezően elvégzendő jogosultkutatásról bővebben – az SZTNH oldalán – az alábbi linken tájékozódhat:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek