Nemzeti tervvagyon

Mi is az a nemzeti tervvagyon?

2019. január 1-jén hatályba lépett az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló, 2018. évi CXXXIV. törvény. A jogszabálymódosítás hatálybalépésétől kezdődően a nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti dokumentációk vonatkozásában a szerzői vagyoni jogokat a Lechner Nonprofit Kft. gyakorolja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben e terveket szeretné valaki felhasználni, a felhasználásra a Lechner Nonprofit Kft. ad engedélyt.

Nemzeti Tervvagyon alatt az építészeti alkotások állami és önkormányzati tulajdonban lévő tervállományát, valamint az ezek vonatkozásában – a mindenkori szerzői jogi szabályozás szerint megszerzett – az államot és az önkormányzatot megillető felhasználási- vagy szerzői vagyoni jogok összességét értjük, ideértve az állami, önkormányzati megrendelésre készült épületek azon terveit is, amelyek vonatkozásában a megrendelő a szerzői vagyoni- vagy felhasználási jogokat megszerezte.

Felhasználási engedély

Amennyiben a nemzeti tervvagyon körébe tartozó épület vonatkozásában beruházás, bővítés, átépítés válik szükségessé, az áttervezésért (átdolgozásért) a szerzői vagyoni jogosulttól, vagyis a Lechner Tudásközponttól kell felhasználási engedélyt kérni, a nemzeti tervvagyon vonatkozásában ezt az engedélyt jogszerűen kizárólag társaságunk adhatja meg.

Ha nem történik átalakítás, hanem az épület helyreállítása az eredeti tervek szerint valósul meg, akkor a terv használata ingyenes, csak annak digitalizálásáért, másolatáért kell díjat fizetni. Helyreállítás alatt az újjáépítés, valamint az a felújítás értendő, amely azt célozza, hogy az épület rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmassá váljon, az eredeti építészeti kialakítás megtartásával.

A nemzeti tervvagyon kezelésével kapcsolatos szabályokat a Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzata tartalmazza.

Fogalmak*:

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

A nemzeti tervvagyon kezelésével, felhasználásával kapcsolatos kérdéseit, illetve a felhasználásra vonatkozó igénybejelentő űrlapot a nemzetitervvagyon@lechnerkozpont.hu e-mail címre küldheti el.

*OTÉK {253/1997. (XII.20.) Kr.} szerinti fogalommagyarázatok

Gyakran ismételt kérdések

A nemzeti tervvagyonról az alábbi linken tájékozódhat:
http://lechnerkozpont.hu/oldal/nemzeti-tervvagyon

A nemzeti tervvagyon körébe tartozó terv felhasználását két célra lehet kérni:

átépítés, bővítés, vagy
közzététel céljából (pl. publikáció, oktatás, kutatás, kiállítás).

Amennyiben az épület vonatkozásában beruházás, bővítés, átépítés válik szükségessé, az áttervezésért (átdolgozásért) a szerzői vagyoni jogosulttól, vagyis a Lechner Tudásközponttól kell felhasználási engedélyt kérni. A felhasználásra vonatkozó igénybejelentő űrlapot a nemzetitervvagyon@lechnerkozpont.hu e-mail címre küldheti el. Ez utóbbi igénybejelentő űrlapot a Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzatának 3. sz. melléklete tartalmazza.
A Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzatának 4. sz. melléklete a közzétételre vonatkozó felhasználási engedély kérés igénybejelentő nyomtatványa, amit szintén az előzőekben meghatározott módon lehet benyújtani.
A Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzat letölthető az alábbi linkről:
http://lechnerkozpont.hu/data/sites/default/files/doc/dusz_2019.pdf

A nemzetitervvagyon@lechnerkozpont.hu e-mail címre.

A felhasználási díj összege az átépítéshez, bővítéshez történő felhasználási engedélykérés esetén függ az építmény típusától és nagyságától. A fizetendő díj összegéről a Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzatának 2. sz. táblázatából lehet tájékozódni.
Közzétételre történő felhasználási engedélykérés esetén a szolgáltatás díja dokumentumonként (azaz tervlaponként) értendő. Díját a Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzatának 1. számú melléklete határozza meg. Jelenleg 3000,- Ft/dokumentum.

A felhasználási engedélyt a Felhasználó nem ruházhatja át harmadik fél számára, azonban az adott beruházáshoz kapcsolódó tervezési tevékenységben részt vevő jogi és magánszemélyek részére átadhatja.

A homlokzatfelújítási terv felújításnak tekintendő, azonban, ha együtt történik a bővítéssel, akkor már az „átépítés-áttervezés” kategóriába tartozik.

A díjszabás nem kötelező. A joggyakorlat alakításán keresztül valóban lesz némi korlátozó hatása, de csupán akkora, hogy a másik oldal, azaz az épülettulajdonosok és építtetők jogos igényén ne terjeszkedjen túl. A Magyar Építész Kamara most is figyelmet fordít arra, hogy tagjai ne lehetetleníthessék el jogos indok nélkül a terveik felhasználását szükségessé tevő építkezéseket. Amennyiben ilyesmi megtörténik, akár fegyelmi eljárást is indíthatnak.

A díjszabásnak elsősorban közvetett hatása van, amely az ítélkezési gyakorlaton keresztül hat. Ebből a szempontból nem fontos, hogy valaki tagja-e a kamarának vagy sem, mert a bíróság szabadon mérlegeli, hogy egy tervező által a terve felhasználásáért kért díj mikor számít túlzónak. A kamarai ajánlott díjszabás ebből a szempontból egy szakmai álláspont szerint kialakított mérce, amelyre a bíróság tekintettel lehet.

A 2020-tól működő Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás nem közhiteles nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartástól eltérően a bejegyzésnek nincsen jog keletkeztető hatása, kizárólag tájékoztatásra szolgálnak, a szerzői jogok a mű létrehozásával keletkeznek. A szerzői jogok természetesen a nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is gyakorolhatóak.

Árva műnek tekinthető az a mű, amelynek jogosultja - a felkutatására tett gondos kutatás ellenére - ismeretlen vagy a kiléte ismert ugyan, de tartózkodási helye ismeretlen. Amennyiben a szerző személye ismertté válik, akkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akár a jogosult, akár a felhasználó kérelmére visszavonja a felhasználási engedélyt, azonban a törvény lehetővé teszi, hogy a felhasználó az engedélyből hátra lévő időtartamig folytathassa a mű felhasználását. Ha a szerző személye ismertté válik, a felhasználásért fizetendő jogdíjat az ismertté vált szerző követelheti.

Bővebb információt erről itt talál.