Árokfürdéstől az élménymedencéig

55 éves a Büki Gyógyfürdő

RÉGI IDŐK VIZEIN VI.

Kezdetben csak vízzel teli árok, mára 34 medencés gyógy- és fürdőközpont. A Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum augusztus 19-én ünnepli megnyitásának 55. évfordulóját.

A Büki gyógyfürdő története egészen az ’50-es évek közepéig nyúlik vissza, felfedezését pedig egy szerencsés véletlennek köszönheti. Olajkutatás céljából a szakemberek 1600 méter mélyre terveztek fúrni, azonban amikor 1282 méternél jártak, egy 65-70 m magas vízoszlop szökött fel a felszínre. 1960 őszén ismét munkások lepték el a területet, hogy egy fúrótorony emelésével utat nyissanak az értékes hévíznek. Az 1961-es és 62-es év nyarát a helyiek az „árokfürdés” korszakának nevezik, ugyanis a feltörő vizet 1800 m hosszúságú földcsatornán keresztül vezették el a Répce folyóba. Ezt a különös szántóföldön átgázoló árkot használták „fürdőként” a szórakozni és gyógyulni vágyók. A merészebbek a kúthoz közel vetették magukat a mélyedésbe, ahol a víz hőmérséklete 54-58 °C között volt.

Gyógyító Árokfürdő, 1961 - Bernáth Lajos (Forrás: bukfurdo.hu)

Az igazi sikertörténet azonban napra pontosan 55 évvel ezelőtt indult el, ugyanis 1962. augusztus 19-én átadták az akkor még csak részben fedett medencével rendelkező fürdőt. Hamarosan megindult a víz élettani hatásainak tudományos vizsgálata, így 1966-ban az Egészségügyi Minisztérium - köszönhetően az egyedi összetételű alkáli-hidrogénkarbonátos, magas kalcium-, magnézium- és fluor tartalomnak - hivatalosan is gyógyvíznek nyilvánította. Még ebben az évben megindult a bővítés egy ovális alakú, 1200 m² vízfelületű medencével és egy mellette fekvő 40 m²-es gyermekpancsolóval. 1968-ban elkészült a második 500 m² alapterületű medence is a szükséges kiegészítő épületekkel.

A Bük gyógyfürdő medencecsarnok épületének fúrási helyszínrajza, 1965. (Forrás: Vas megyei Tanácsi Tervező Iroda, Lechner Tudásközpont tervtára)

A kezdetben szabadtéri strandként üzemelő létesítmény 1972 októberében fedett résszel bővült, így már egész évben üzemelhetett. 1973-ban hivatalosan felvehette a gyógyfürdő elnevezést, melynek jóvoltából intenzív és folyamatos fejlesztések indultak: nőtt a medencék száma, megjelentek a legkülönbözőbb kiegészítő szolgáltatások, gyógykezelések és a környékbeli szálláshelyek is. 1978-tól a hivatalosan gyógyhellyé minősült fürdő a legkülönfélébb igényeknek megfelelően folytatta a növekedést, hamarosan már versenyzésre alkalmas úszómedencét is használhattak a vendégek.

A gyógyvíz védelméért és a takarékosabb vízgazdálkodás megvalósításáért új kutat fúrtak, mely további medencebővítéseknek nyújtott lehetőséget. Megragadva az alkalmat 1991 júniusában a leglátványosabb és legkorszerűbb építőanyagokat felhasználó 4 kazettás medencekomplexum épült meg. A 90-es évek elejére Bükfürdő már közel 14 hektáros parkterületen, fedett fürdővel, összesen 14 medencével várta a pihenni és gyógyulni vágyókat. A fürdőzést megunva a látogatók igénybe vehették a gyógy- és fürdőszolgáltatástól elkülönült pavilonsort is.

Az első képen az épülő medence (Forrás: visitbuk.hu), a másodikon a négykazettás medence látható 1991-ben (Forrás: Vasi Szemle, 2012. április)

1995-ben az igazgatóság meghívásos pályázatot írt ki egy kreatív fürdőlétesítmény-bővítés terveinek elkészítésére, melynek első ütemeként megépült a már nagyon hiányolt szaunakomplexum két kabinnal, szoláriummal, szociális blokkokkal és egy kör alakú merülővel, valamint megkezdődött a rekreációs park építése is. A gyermekmedence mellett egy 36 méter hosszú, 8,5 méter magas hatpályás óriáscsúszdát építettek, mely egy 30 m³-es fogadómedencében végződött. Ugyanebben az időszakban a fedett fürdő elavult szociális blokkjának átépítése is megkezdődött. A Fizioterápiás Intézetet 1998. április 16-án adták át ünnepélyes keretek között. Év végére már korszerű audio- és vizuáltechnikai berendezésekkel ellátott konferenciaközpont is felépült. A 90-es évek végére a Büki Gyógyfürdő szolgáltatásait tekintve gyógy- és strandfürdő, fizioterápiás intézet, gyógykemping és konferenciaközpont is lett egyszerre.

Bükfürdő a XX. század második felében Magyarország egyik legjelentősebb gyógyközpontjává fejlődött, a lendület azonban az ezredfordulót követően sem hagyott alább. 2001-2003 között a Széchenyi Terv segítségével és 2008-2010 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeként folyamatosan továbbbővült és átalakult, míg elérte a mai formáját. Nem csak a fürdő, hanem az azt körülölelő város is rengeteg változáson ment keresztül, sorra jelentek meg a hotelek, kisebb panziók. Új kikapcsolódási lehetőségek is felsorakoztak, többek között éttermek és kávézók, nordic-walking útvonal, golfpálya, háromszintes mászó- és élménypálya, sportcentrum, és a legkisebbekre is gondolva játszópark nyílt korcsolya- és bowlingpályával.

A folyamatos fejlődéseknek köszönhetően jelenleg 4 kúton keresztül tör felszínre a gyógyvíz, mely 34 medencét táplál. A fürdő 5 elkülönülő részre oszlik: gyógy- és strandfürdő, élményfürdő; szaunavilág; gyógyászat valamint wellness centrum.

Források:
Bükfürdó Gyógy- és Élménycentrum
Egy igazi sikertörtenet
Németh István: Kiteljesült sikertörténet
Wikitravel
Wikipedia
Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
femina.hu

Képek:
visitbuk.hu
Bükfürdó Gyógy- és Élménycentrum
Németh István: Kiteljesült sikertörténet
Magyar Építők
Bük gyógyfürdő medencecsarnok épület talajmechanikai vizsgálata, Vas Megyei Tanácsi Tervező Iroda, 1965. - Lechner Tudásközpont tervtára

Régi idők vizein sorozatunk korábbi cikkei:

Régi idők vizein I. - Római szentélyek és élményfürdő

Régi idők vizein II. - Az Aranypart aranykora

Régi idők vizein III. - Strand és uszoda Vác központjában

Régi idők vizein IV. - Klónok arca - Az alsóörsi Nyárfás ABC

Régi idők vizein V. - Ponyvaépítészet

Fenyővári Bernadett

Címkék: