Napjainkban a rohamos technológiai fejlődés hatalmas mennyiségű térbeli adat gyűjtését teszi lehetővé, amelyeket azután különböző tematikus térinformatikai alkalmazásokba integrálva használhatunk fel.

Az elmúlt pár évben jellemző a légi és földi lézerszkennelés elterjedése, ugyanakkor a radaros (SAR) és digitális sztereofotogrammetriai (3D) adatok, valamit az igen nagy térbeli és spektrális felbontású távérzékelt adatok mennyisége is dinamikusan növekszik. Mindezen technológiák alkalmazásából adódó nyers adatmennyiség és az abból kinyerhető származtatott adatok is legalább tíz-száz terrabájtos nagyságrendet érnek el, különösen, ha jelentősebb területről történik az adatnyerés. Ugyanakkor ilyen nagyságú adatmennyiség kezelése, valamint a különböző forrásokból származó pontfelhők, raszterek, vektoradatok egyesítése és együttes kiértékelése olyan – ma még megoldatlan – problémákat vet fel, amelyek gyakran megakadályozzák a hatalmas adattömegben rejlő információk megfelelő kinyerését.

A 2012. november 1-jén indult, négy évig tartó IQmulus projektet az Európai Unió 7-es Keretprogramja finanszírozza. A projekt konzorciumának vezetője a norvég SINTEF kutatóintézet, és benne a Lechner Tudásközponttal együtt 12 európai partner vesz részt azzal a céllal, hogy a fentebb említett nagy tömegű, heterogén téradatok felhasználását megkönnyítsük, és elősegítsük azok hatékony felhasználását a döntéstámogatásban. Ennek elérésére egy olyan fúziós és elemzési platformot (szoftver- és hardverrendszert) hozunk létre, amely lehetővé teszi a nagy tömegű adatkezelést, integrálja az elosztott számítási rendszerekkel kapcsolatos legkorszerűbb információtechnológiai megközelítéseket és lehetővé teszi a téradatok elosztott, optimalizált, szolgáltatás-alapú feldolgozását. A projekt során meghatározzuk a különböző adattípusokra és feladatokra optimalizált rendszerek felépítésével kapcsolatos kritériumokat, a feladatok végrehajtásának és optimalizálásának módszereit, és biztosítjuk azt, hogy az IQmulus rendszer különböző platformokon (számítási felhők, grafikus processzorokon alapuló GPGPU klaszterek) egyaránt megbízhatóan működjön. Az adatfeldolgozást és az adatok vizualizációját közvetlenül integráljuk, így biztosítjuk az interaktivitást és ezáltal azt, hogy a felhasználó feltárja az adatkészletek közötti összefüggéseket.

A fent vázolt megoldást gyakorlatias megközelítéssel, kétféle felhasználói esettanulmányon keresztül valósítjuk meg. Az egyik csoport a tengeri-óceáni alkalmazásokra koncentrál, míg a másik a szárazföldi alkalmazásokra. Utóbbiak koordinátora a FÖMI. Az esettanulmányok közül három katasztrófavédelmi, egy területi tervezési témájú. Az első az árvizekre, villámárvizekre és földcsuszamlásokra való felkészülést és az azokra való gyors reagálás támogatását célozza. A második az ipari balesetek esetére tűz ki hasonló célokat. A harmadik a városi területeken bekövetkezett katasztrófák hatékony kezelésére fókuszál. A negyedik pedig a területi tervezés megalapozásához szükséges adatintegráció és ?elemzés támogatásával foglalkozik. A potenciális felhasználók azonosítása, a felhasználói igények felmérése a rendszer felépítésében kulcsfontosságú, így a felhasználói nézőpont érvényesítésével a projekt kezdetétől külön munkacsoportok foglalkoznak. Az egyik ilyen munkacsoport szintén a Lechner Tudásközpont vezetésével működik. Az eredményekben érintett és érdekelt felhasználókat tömörítő, a projekt kezdetén létrehozott IQmulus Felhasználói Csoport nagy szerepet játszik a fentieken túl a projekt eredményeinek értékelésében, a fejlesztések tesztelésében és a gyakorlati tapasztalatok megfogalmazásában.

Az IQmulus projekt honlapján további információkat talál a munkával, a projekt mindennapi életével és eredményeivel kapcsolatban.