Csupasz acélváztól a virágzó trópusokig

Az idén 150 éves műemléki Budapesti Állat- és Növénykert 1855. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, épületeinek többsége 1909 és 1912 között épült, köztük Közép-Kelet Európa legnagyobb pálmaháza. A Pálmaház a második világháború pusztítása után évtizedekig tetszhalott állapotban működött, magán hordozva a XX. század viharos történelmének nyomait. Az 1990-es évekre halaszthatatlanná vált rekonstrukció után az épület ma kibővített funkciókkal várja a látogatókat.

A Pálmaház 1910 és 1912 között épült, Végh Gyula készítette a műszaki, Räde Károly és Ilsemann Keresztély pedig a botanikai terveket. Az üvegház egy két részre bontott, nyeregtetős, illetve parabolikus nagycsarnokból, hat oldalszárnyból, egy fedett kávézóból, az építmény alagsorában található tengeri és édesvízi akváriumból és kazánházból állt. Később az egyik oldalszárnyat terráriummá alakították át, 1934-ben pedig krokodilok költöztek az elegáns kávézó helyére.

A második világháborús bombázások és az ostrom jelentős pusztítást végzett az Állatkertben is. A Pálmaház acélváza csupaszon állt, a krokodilokat a medencéjükbe fagyva találták. Bár 1952 és 1991 között kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelt az épület, a beszakadó üvegtáblák és az elrozsdásodott vasszerkezet veszélyt jelentettek a trópusi társulás és a látogatók számára egyaránt. A nyolcvanas évek második felében a BUVÁTI készítette a felújítás terveit. A Lechner Tudásközpont tervtárában fellelhető kiviteli tervdokumentáció (1993) kiemeli, hogy a rekonstrukcióra szoruló Pálmaház hazánkban egyedülálló értéket képvisel. Nem csak funkcionális, építészettörténeti jelentősége is nagy. „A rekonstrukció sikeres végrehajtásához figyelemre, gondosságra és lelkesedésre van szükség […], mivel a rekonstrukciós munka rengeteg helyszíni ellenőrzést, méretvételt, egyedi gyártást, egyeztetést igényel, továbbá a szerkezetek feltárásakor, bontásakor nem várt problémák adódhatnak."

Az 1990-es évek közepén kezdődött újjáépítés 10 éve alatt többek között megerősítették az erősen korrodált acélszerkezetet, a parabolacsarnok nagy főfalát, az üvegfelületet makrolon fedésre cserélték, szabályozták a fűtési rendszert, helyreállították a tönkrement csatornarendszert, valamint légtechnikával orvosolták a falnedvességet okozó páralecsapódást. A Pálmaház jellegénél fogva a szigetelési munkák minősége az épület állagvédelme szempontjából döntő jelentőségű volt. 2000 őszén így negyedszer nyitotta meg kapuit a látogatók előtt az immár korszerű, 1650 m2-es Pálmaház. A ma America Tropicana néven ismert bemutatóhely a trópusi növények és állatok életközösségévé vált.

Források:
FÁNK, Pálmaház rekonstrukciója II. ütem, Kiviteli tervdokumentáció módosítása, BUVÁTI RT 1993. június hó
Lampert Rózsa [2001]: A Pálmaház. Építésügyi Szemle, 43. évfolyam 5. szám

Megjelent az Élet és Tudomány 2016. augusztus 4-i számában.