GISopen 2019 konferencia – Téradatok hálójában

A Lechner idén 10 előadóval képviseltette magát

Nem múlhat el év GISopen konferencia nélkül. Idén sem volt másképp, április 16-18. között immár 23. alkalommal rendezték meg az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Geoinformatikai Intézetének hagyományos szakmai rendezvényét Székesfehérváron. A térinformatikusok és földügyi szakemberek háromnapos találkozóján számtalan előadás, workshop és műhelybeszélgetés alkalmával dolgozták fel az érintettek a szakmai trendeket, jogi, szervezeti és technológiai újdonságokat. A földmérés és távérzékelés nagy hagyományú rendezvényén a Lechner Tudásközpont idén tíz előadóval is képviseltette magát.

Téradatok hálójában címmel idén már 23. alkalommal rendezték meg Székesfehérváron a földmérési és térinformatikai szakemberek tudományos konferenciáját a GISopen 2019-et április 16-18-án. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében a geodéta és a földmérő élet aktualitásaira koncentráló szakmai seregszemlén a földügyi minisztérium átszervezése, az űrkutatás és a földmegfigyelés mellett a drónokkal végzett térképezés és a téradatok kerültek fókuszba.

A Lechner Tudásközpont, amelynek tevékenységi köre 2019. április 1-jétől az egykori FÖMI földmérési, távérzékelési, ingatlan-nyilvántartási és térképészeti területeivel is gyarapodott, idén 10 előadót delegált a rangos rendezvényre. A tavaszi átalakulás során kibővült szakmai háttérintézmény az ország legnagyobb téradatmennyiségével és legszélesebb körű térinformatikai szaktudásával rendelkezik, így a földügyi aktualitások, a felszín-monitorozás újdonságai, a földmegfigyelés, vagy a fejlett kataszterek jövője mellett fotogrammetriai, adatfeldolgozási és magasságmeghatározási témában is mutatott be prezentációkat.

Nyitóelőadásában Fekete Gábor, a Tudásközpont vezérigazgatója felidézte az április 1-jén megvalósult integrációhoz vezető út legfontosabb mérföldköveit, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb téradat-mennyiséget kezelő hazai szervezetként a Tudásközpont víziója a nemzeti téradat-infrastruktúra kialakítása és hatékony működtetése – amihez kiváló alapot biztosít egyrészt az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda, másrészt a jelenleg is zajló informatikai rendszer-fejlesztések.

„Kibővült téradat-nyilvántartások a Lechner Tudásközpontban” című előadásukban Sik András és Braunmüller Péter röviden áttekintették a szervezet tevékenységi spektrumát, hangsúlyozva az áprilisban megvalósult integráció pozitív szinergikus hatásait. Sik András a térségi tervezést segítő adatköröket és webes térinformatikai alkalmazásokat, valamint az országos közműnyilvántartást mutatta be, majd az építésügyi nyilvántartás jövőbeli működési elképzeléseit ismertette, kiemelve a BIM-alapú adatkezelést és az egységes adatsémák bevezetésének fontosságát.

Braunmüller Péter pedig átfogóan ismertette az elérhető téradatokat, bemutatva azok online, ingyenes vagy fizetős elérési lehetőségeit. A szakértő felhívta a figyelmet a hamarosan megújuló geoportálra, ahol a jelenlegi megrendelési logika megfordításával – az ügyfél először területet választ és csak utána terméket – reszponzív, felhasználóbarát környezet jön létre és bővül az elérhető téradatok köre is.

Balla Csilla vezető fotogrammetriai szakértő Mészáros Györggyel közösen jegyzett Miénk itt a tér…. vagy nem? című előadásában összefoglalta a közeljövőben várható új ortofotó termékeket, melyek előállítása során a folyamatos minőségbiztosítást, illetve a kész termékek állami átvételét most először hajtja majd végre a Lechner Tudásközpont kötelékén belül a Fotogrammetriai szakértői csoport. Balla Csilla kiemelte az országos LIDAR felmérés megvalósításának fontosságát, mely kivétel nélkül valamennyi tárca, szakterület számára fontos aladatokat biztosítana. Vázolta a LOD1 és LOD2 épületmodellek előállításának jelenleg már működő lehetőségeit és beszélt a közeljövőben megvalósuló automatikus eljárások és az eredmények széleskörű és újszerű WEB publikációjának megvalósításának terveiről melyek az egykori FÖMI és Lechner Tudásközpont első valódi közös projektje keretében formálódnak.

Birinyi Edina a „Felhőalapú adatfeldolgozás távérzékelési alkalmazásokban” című előadásában ismertette a felhőalapú adatfeldolgozás jelentőségét távérzékeléses vizsgálatokban, különös tekintettel a jelenleg használt globális, felhőalapú geoinformatikai platform, a Google Earth Engine bemutatására. Olyan időszerű példákkal szemléltette hasznosságát, mint a 2018-as nyári-, vagy az idei tavaszi aszályvizsgálatok, illetve a 2019-es áprilisi fonyódi nádastűz kártérképe.

Iván Gyula előadása a fejlett kataszterek jövőjéről szólt, a kataszter fogalma alatt a földügyi igazgatás teljes folyamatát értve, melyben már a digitális ügyintézés dominál mind a bemeneti mind a szolgáltatás felőli oldalon. A számtalan külföldi példával szemléltetett prezentáció végén a 3D kataszter bevezetésének várható következményeit vette számba az előadó, különösen nagy kihívásként említve a 3D jogi terek létrejöttét és egymáshoz viszonyított helyzetét.

Kristóf Dániel „Földmegfigyelés: hová jutottunk és merre tartunk? ” című előadásában átfogó képet adott a hazai földmegfigyelés kezdeteiről, fejlődéséről és a jelenlegi helyzetről. Kitért az adatpolitikai nyitás és a nemzetközi együttműködés jelentőségére, bemutatva számos nemzetközi és hazai alkalmazási példát a Copernicus program keretében elérhető adatok felhasználására. Végül felvázolta az ágazat jövőképét az ismert tényezők és a jelenlegi folyamatok alapján.

Kolesár András a térinformatikai adatok verziókezeléséről tartott előadást. Bemutatta, hogyan értelmezhetők a verziókezelésben használt fogalmak térinformatikai adatbázisokon. Rávilágított a korábbi technikák gyenge pontjaira, majd olyan megoldást mutatott be, amely megfelel minden felsorolt szempontnak. Szabad licenc alatt elérhető, nyílt forráskódú, széles körben használt működő példákkal támasztotta alá az elmélet működését a gyakorlatban.

Maucha Gergely Kosztra Barbarával közösen jegyzett előadásában beszámolt arról, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel megkötött szerződés alapján, a COPERNICUS program keretében 2018 év végére befejeződött a CORINE felszínborítás adatbázis 2018 évre vonatkozó aktualizálása (CLC2018), valamint ezzel párhuzamosan a 2012-2018 közötti felszínborítás változások térképezése. A teljes Európát fedő Nagyfelbontású Felszínborítás Rétegek (Copernicus HRL) sora is elkészült a 2015-ös referencia évre, valamint elindult a 2018-as referenciaévre vonatkozó rétegek elkészítése. A távérzékelési szakemberek mind az adatbázisok elkészítésének európai koordinációjában, mint a tagországi feladatok elvégzésében kulcsszerepet játszottak.

Takács Krisztián az online téradatok szolgáltatások fejlesztése témakörben bemutatta a Geoshop 2.0 verzióját, amely a Mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer (VIZEK) projekt segítségével valósul meg. Ennek keretében megtörténik a geoportál jelentős műszaki fejlesztése, gyorsabb, pontosabb kiszolgálást biztosítva az ügyfeleknek. Röviden bemutatta a Digitális Légifelvétel Archívumot, kiemelve georeferáláshoz kapcsolódó pontgyűjtő játékokat és azok eredményét. Végezetül ismertette a Georeferálás 2.0 verzióját, melynek köszönhetően hatékonyabbá, egyszerűbbé válik a légifelvételek helyreigazítása.

Az előadások megtalálhatók a konferencia honlapján. A háromnapos esemény fotógalériája itt böngészhető.

Juhász Réka