Köztünk élő építészet
Térképen több mint 200 budapesti és vidéki épület története
Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a keszthelyi Festetics-kastély, a Pécsi Nemzeti Színház és a gyulai Várfürdő fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve.
Egy épület nem határozható meg csupán egy házszámmal, minden háznak története van: tudta például, hogy az ország egyik első vasbeton szerkezetű épülete az Erzsébet-kilátó volt, a ferencvárosi Dandár-fürdő 1930-ban 24 kádas tisztasági fürdőként kezdte meg működését, a tihanyi Rege Cukrászda pedig az 1960-as években a magyar kulturális élet meghatározó alakjainak közkedvelt találkozóhelye volt? A Lechner Tudásközpont 2019 márciusában publikált Köztünk élő építészet online térképe bepillantást enged a homlokzatok mögé, megmutatva épített környezetünk értékeit és történeteit.
A folyamatosan gyarapodó, fotókkal illusztrált írások között magyarországi középületek – többek között fürdők, szállodák, színházak, templomok, pályaudvarok – és bérházak egyaránt felbukkannak. A hazánk építészeti kultúrájából ízelítőt nyújtó rövid történetek forrásai a Lechner Tudásközpont 2016 óta közölt építészettörténeti cikkei.
Épült: 1745, majd nagyszabású felújítás 1883–1887 között
Tervező: Hofstädter Kristóf (1717–1782), majd Rumpelmayer Viktor (1830–1885), Haas Gusztáv és Paschkis Miksa
Az eredetileg egyemeletes, közép és oldalrizalitokkal tagolt keszthelyi barokk kastélyról, amit Festetics Kristóf úr építtetett 1745-ben, viszonylag kevés információnk van, de tudható, hogy a következő 100–150 évben többször átalakították. Az első átépítés a homlokzaton nem változtatott, csupán az oldalszárnyakat nagyobbították meg a lakóhelyiségek számának növelése végett. A második nagyobb átalakítás a Georgikon alapító Festetics György elképzeléseit valósította meg. A főépület és a szárnyépületek megemelkedtek egy emelettel és ekkor építették a ma is fennálló könyvtárat, kápolnát és levéltárat. A kastély barokk díszítőelemeit ebben a periódusban copf dekoráció váltotta fel. Az 1883-ban, az új gróf, II. Tasziló által kezdeményezett nagyszabású neobarokk stílusú felújítás az épületek mellett a parkra is kiterjedt, az épületszárnyak által közrefogott U alakú területen díszudvart, úgynevezett cour d’honneurt alakítottak ki. Ezzel nyerte el a keszthelyi kastély ma ismert formáját. Tasziló úr,aki imádta a versenylovakat, egy befolyásos és számos európai uralkodócsaláddal közeli rokonságban álló skót hercegnőt vett nőül, fényűző életet élt és kastélyában több király is megfordult.
Bővebben a keszthelyi Festetics-kastélyról: http://lechnerkozpont.hu/cikk/meg-a-jaszol-is-marvanybol-volt
Borítókép: VÁTI / Lechner Fotótár
