Online konferencián ismertették a Tájkarakter és Zöldinfrastruktúra témákkal foglalkozó KEHOP projekt eredményeit
Nagy előrelépés örökségünk, a magyarországi tájak és természeti tőkénk, a zöldinfrastruktúra felmérésében
Öt éves munka jelentős szakmai eredményeiről számoltak be a projektben résztvevő partnerek – köztük a Lechner Tudásközpont munkatársai – a Tájkarakter és a Zöldinfrastruktúra országos kutatás online konferenciáján, amelyet az Agrárminisztérium 2021. június 10-én rendezett meg.
Az Agrárminisztérium, illetve jogelődje, a Földművelésügyi Minisztérium 2016-ban átfogó országos programot indított a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 hazai szintű megvalósítását szolgáló vizsgálatok elvégzésére. A cél az volt, hogy a kutatási eredmények tudományos igényességgel kialakított alapot biztosítsanak az ökoszisztéma állapotának változását előidéző, különböző léptékű döntések meghozatalához, a biológiai sokféleség rendszerszintű megerősítéséhez. A program Tájkarakter és Zöldinfrastruktúra fejlesztési elemeiben a konzorciumvezető Agrárminisztérium mellett részt vett a Lechner Tudásközpont, az Ormos Imre Alapítvány, az Ökológiai Kutatóközpont, a Tájműhely Kft. és a Meridián Alapítvány is.
2021. június 10-én az Agrárminisztérium online konferenciát rendezett, amelyen a projekt Tájkarakter és Zöldinfrastruktúra fejlesztési elemeinek eredményeit mutatták be. A szakmai rendezvényen a munkában konzorciumi partnerként résztvevő Lechner Tudásközpontot előadóként Csőszi Mónika és Vaszócsik Vilja vezető térségi tervezők képviselték.
Az eredményismertető konferencia résztvevőit Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. Az elvégzett komplex és nagyívű munka volumenének érzékeltetésére elmondta, hogy a projekt eredményeként eddig több ezer oldalnyi szakmai tanulmány és több száz térkép készült. Bár a program sikeresen lezajlott és formálisan lezárul, a munka nem ér véget, hanem egy következő KEHOP projekt foglalkozik majd az eredmények továbbfejlesztésével, tervezési és közigazgatási alkalmazási lehetőségeivel.
A tájkarakter alapú tájosztályozási rendszer része a hagyományos természetföldrajzi, ökológiai, valamint az épített környezet jellemzőit feldolgozó materiális alapú tájtipizálás, de ugyanúgy része a percepcionális, esztétikai elemzés is – hangsúlyozta az országos tájkarakter-kutatás kereteit és főbb eredményeit bemutató nyitó előadásában dr. Konkoly-Gyuró Éva, a Tájműhely Kft. ügyvezetője, a Tájkarakter fejlesztési elem kutatásvezetője. Az országos Tájkarakter Tudástár tartalmát és felépítését Csőszi Mónika, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője ismertette. Ahogy elmondta, a hosszú távú cél az, hogy a Tudástár – az angliai példához hasonlóan – mindenki számára elérhető online tartalom legyen, amely a közigazgatási döntésekben is támpontot jelenthet.
A helyi szintű tájkarakter-egységek azonosítása és leírása egy példájaként Dr. Jombach Sándor – az Ormos Imre Alapítvány képviseletében – a Gerecse mintaterületet mutatta be. Négy sajátos, egyedi tájkarakter-területet különítettek el, amelyeket külön egységekként kezeltek. A munka során a helyben lakókkal, helyi döntéshozókkal is felvették a kapcsolatot, kérdőíves felmérést végeztek, műhelybeszélgetéseket tartottak. Elemezték a statisztikai és térképi adatokat, felhasználták többek között a Lechner Tudásközpontban a projekt részeként készült ökoszisztéma-alaptérképet, archív és mai fotókat hasonlítottak össze a Fortepan és a fentrol.hu felvételei alapján, terepi felméréseket végeztek.
Hogyan tovább, hogyan lehet majd a kutatási eredményeket hasznosítani? – tette fel a kérdést előadásában Kincses Krisztina, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának részéről, aki a tájkarakter-rendszer jövőképéről beszélt.
A rendezvény délutáni részét a Zöldinfrastruktúra fejlesztési elem céljai című előadásával Tar Gyula, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának munkatársa nyitotta meg.
Rámutatott, hogy a zöldinfrastruktúra ma már „mainstream” fogalmát tulajdonképpen Ebenezer Howard munkásságáig, a 19-20. század fordulójáig vezethetjük vissza, ugyanakkor a közelmúltban megszületett „okos város” fogalommal is kimutathatók kapcsolódásai. A zöldinfrastruktúra-kutatás kereteiről, eredményeiről Csőszi Mónika, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője beszélt Dr. Kollányi Lászlóval, az Ormos Imre Alapítvány munkatársával közösen készített előadásában, amiből a hallgatóság azt is megtudhatta, miért fontos, hogy a zöldinfrastruktúra megőrzése és fejlesztése ágazatokon átnyúló közös és azonosan értelmezett célkitűzéssé váljon, és hogy ehhez milyen módszertani és térképi eredményekkel járult hozzá a kutatás.
A zöldinfrastruktúra-értékelés eredményeként kiderült, hogy az ország nagy részén alacsony értéket mutat az ökológiai állapot, az ökoszisztémák összekapcsoltsága és az ökoszisztéma-szolgáltatás szintje, de majdnem 7 millió hektárnyi terület potenciálisan alkalmas lenne a zöldinfrastruktúra-fejlesztésre – hívta fel a figyelmet Vaszócsik Vilja, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője. Dr. Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa pedig azt hangsúlyozta az országos zöldinfrastruktúra-hálózat alapállapot-értékeléséről és a zöldinfrastruktúra-fejlesztés lehetséges célterületeiről szóló előadásában, hogy az ökológiai állapotnak kiemelt jelentősége van, ha ez javul, akkor javul a konnektivitás és az ökoszisztéma-szolgáltatás is. Az az élőhely is értékes, ami a városon belül van, de a mesterséges környezetben található ökoszisztéma más skálán, más módszerek alapján értékelhető, mint a természetes környezetben lévő – hangzott el Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka, az Ormos Imre Alapítvány képviseletében megtartott előadásában.
A rendezvényről és a kutatásról további információk a program termeszetem.hu honlapján találhatók, ahol a Tájkarakter fejlesztési elemről már egy kiadvány is áttanulmányozható, amelyhez hasonló hamarosan a Zöldinfrastruktúra fejlesztési elemhez is elkészül. A KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt megvalósítását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam finanszírozza a KEHOP és VEKOP programok keretében.
Címlapfotó: Soponyai Ákos
Térképes ábrák forrásai:
Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Török Katalin, Kollányi László, Schneller Krisztián, Teleki Mónika, Bánhidai András, Kiss Dániel, Konkoly-Gyuró Éva, Jáger Katalin, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, (2021): A zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését biztosító stratégiai keretek és fejlesztési célok, prioritások meghatározása, országos szintű alkalmazása. Jelentés. Agrárminisztérium, Budapest 2021.
