Agilis guildek a Lechnerben

Alulról szerveződő közösségek transzparens célokkal és eredményekkel

A guild szó magyarul céhet, szövetséget jelent, az agilis módszertanhoz kapcsolódva ugyanakkor ma már új értelmet is kapott. A munkatársak olyan csoportját hívják így, melynek résztvevői a klasszikus szervezeti struktúrákon átnyúlva, egy-egy téma kapcsán működnek együtt. A Lechner Tudásközpontban két ilyen szerveződés is létezik, az egyiket az egyes elektronikus szakrendszereket fejlesztő scrum csapatok tagjai alkotják, a másik csapat hardver-szoftver témakörrel foglalkozik.

A Lechner Tudásközpontban komoly hagyományai vannak az agilis módszertan alapján végzett munkának, jelenleg négy scrum csapat működik a cégen belül, amelyek az ÉTDR, az e-közmű és az e-napló elektronikus szakrendszerek, valamint a Települési Térinformatikai Platform (TTP) fejlesztését végzik.

Egy scrum csapatban – melyet a nemzetközi szakirodalomban squadnak is neveznek, ez angolul rajt, szakaszt, brigádot jelent – a munkatársak meghatározott szerepköröket töltenek be, ezeken keresztül látják el az összes tervezési, fejlesztési, tesztelési, szoftverkibocsátási feladatot. A tevékenységet a scrum master koordinálja. A csapat tagjai hosszú időn át együtt dolgoznak, autonóm, önszabályozó módon.

A scrum keretrendszert 1996-ban hozta létre Jeff Sutherland és Ken Schwaber válaszul a technológia gyors fejlődésére és az ügyfelek igényeinek gyakori változására, a szoftverfejlesztésben alkalmazható új megoldásként. A scrum csapatok kis létszámúak és egy lépésről lépésre kidolgozott módszer alapján dolgoznak, munkájukat saját maguk szervezik. Egy-egy projektet úgynevezett sprintekre, vagyis rövidebb időtartamokra bontanak, amelyek során meghatározott eredményt érnek el, például létrehoznak egy új funkciót. A sprintek segítségével reálisabban lehet megtervezni az adott munkafolyamatot és kitűzni a határidőket, könnyebben lehet kezelni a kockázatokat, bizonytalanságokat. A rövid időintervallumoknak köszönhetően a fejlesztés átláthatóbb, a cég és az ügyfelek menetközben is látják az eredményeket és azokra gyakrabban tudnak reagálni. Mindez hatékonyabb fejlesztést tesz lehetővé a mai komplex és dinamikus környezetben.

Ezen kívül azonban más szerveződési egységek is elképzelhetők. Ilyen például a guild, mely egy olyan közösség, amelyet a tagok azonos érdeklődése fűz össze. Ehhez a csoporthoz az egész szervezetből csatlakozhatnak munkatársak, akik szeretnék megosztani a tudásukat, a tapasztalataikat, a jól bevált módszereiket. Mindegyik guildnek van egy koordinátora, a témát pedig adhatják például a webes technológiák, a tesztelés automatizálása vagy az agilis coaching, de ugyanígy olyan dolgok is, mint a fotózás, a design vagy bármely más közös érdeklődési terület.

Agilis szerveződési formák: squad, tribe, chapter és guild (Kép forrása: Ashley-Christian Hardy: Agile Team Organisation: Squads, Chapters, Tribes and Guilds)

A Lechner Tudásközpontban a négy scrum csapat product ownereiből, scrum mastereiből és fejlesztőiből álló guild alulról szerveződő közösség, amelynek célja a résztvevő munkatársak és a cég számára egyaránt pozitív, előremutató módszertani ajánlások gyűjtése, átbeszélése, adaptálása és az egymásnak történő segítségnyújtás. Az ezen a fórumon megtárgyalt témák sokszor konferencia-előadások anyagaivá is válnak, amelyek aztán a Lechner Tudásközpont falain túl hatva mások érdeklődésére is számot tarthatnak és szakmai fejlődését is segíthetik. Így például a Lechner product ownerei rendszeres előadói az AgiCon konferenciáknak, ahol általános szoftverfejlesztési témákkal, de ezen belül kiemelten a közigazgatási agilitással foglalkoznak. A Lechner Tudásközponton belüli tudásmegosztás fóruma a Tech Workshop, amelyen a guildekből a témát mélyebben ismerő munkatársak a szervezet egészének bemutatót tartanak a megszerzett információkból. A guild tagjai heti rendszerességgel átbeszélik a scrum csapatok tapasztalatai alapján az aktuális fejlesztési, javítási lehetőségeket, a szervezet más tagjai számára is hasznos videókat is készítenek tippekkel, ötletekkel.

Az agilis módszertan 2001-ben született meg négy alapvető szempont alapján:
• Az egyének és a személyes kommunikáció fontosabb, mint a folyamatok és eszközök
• A működő szoftver fontosabb az átfogó dokumentációnál
• A megrendelővel való együttműködés fontosabb a szerződéses egyeztetéssel szemben
• A változás kezelése fontosabb, mint a tervek követése mindenáron
Ez a gondolkodásmód elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet új megközelítést, mivel a kisebb cégekre általában eleve a rugalmasabb működés jellemző.

A Lechner másik guild csapata, a Technológiai Munkacsoport (TMCS) még jóval az agilitás tudatos bevezetése előtt kezdte meg a működését. A munkacsoport a hardver-szoftver témakörrel foglalkozik, szakértői munkájuk sok Lechneres munkavállaló napi tevékenységét könnyíti meg. Tágabb értelemben guildnek nevezhetők a munkatársak olyan informális csoportjai is, mint a társasjáték- vagy barlangász körök, azonban szorosabban véve azokat a szerveződéseket sorolhatjuk ide, amelyek a munkavégzésre, a vállalat eredményességére közvetlenebbül visszahatnak. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy olyan csapatokról van szó, amelyek nem vezetői utasításra, hanem összetételükben és munkaszervezésükben is autonóm módon jönnek létre egy bizonyos – a tágabb közösség számára is hasznos – téma köré, transzparens célokkal és eredményekkel. Nemcsak azonos munkakörben dolgozók vagy hasonló szerepekkel rendelkezők szerveződhetnek ilyenekbe, sőt a guild lényege, hogy sok nézőpont összegződhessen egy-egy téma kapcsán.

A guildek létrehozása a gyakorlatban kicsit nehezebbnek mutatkozhat, mint a többi szerveződési egységé, mivel itt a tagok részéről motivációra is szükség van. Általánosságban pedig elmondható, hogy mindezek a módszerek főleg nagy szervezetek esetén működnek jól, és abban az esetben, ha már érett, tapasztalt scrum teamekről van szó.

Az agilis teameknek a scrum (vagy squad) és a guild mellett még további típusai is kialakultak:
Több, hasonló területen dolgozó squad együttesen egy nagyobb egységet, egy úgynevezett tribe-ot – magyarul törzset – alkothat. A scrum csapatok közötti kapcsolat, ami akár a közös munkahelyi térnek, akár informális eseményeknek köszönhetően létrejöhet, hasznos lehet abban, hogy megosszák egymás között, ki mivel foglalkozik éppen, milyen új módszereket alkalmaz, milyen tapasztalatokat szerzett.
A „szakaszok” (chapters) a csapatmunkának és az innovációnak szintén kitűnő terepei lehetnek, ezek olyan teameket jelentek, amelyekbe a scrum gárdák azonos szerepkört betöltő munkatársai tartoznak, például a front office vagy a back office fejlesztők, vagy mondjuk a tesztelők. Ezek a szerveződések módot adnak az azonos munkakörben dolgozók közötti eszmecserére, a tapasztalataik megosztására.

Források:
Ashley-Christian Hardy: Agile Team Organisation: Squads, Chapters, Tribes and Guilds
Gerard Bakker: Scrum és agile: mi a különbség közöttük és mire jók?

Borítókép: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széles körű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása.

Pesti Monika