Hazai városfejlesztés európai jó gyakorlatokon keresztül

Online elérhetőek az Európai városfejlesztési jó gyakorlatok sikeres adaptációja című URBACT konferencia videói

Technológiai és innovációs központ, városi méhészet, a közalkalmazottak innovációs kapacitásainak felhasználása, közösségi fesztiválok – a városi élet legkülönfélébb aspektusait vonultatta fel a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont által 2020. november 4-én megrendezett online konferencia, amely az URBACT programban részt vevő hazai városok eredményeit is bemutatta. 

A Miniszterelnökség, mint az URBACT nemzeti hatósága és a Lechner Tudásközpont, mint a program hazai kontaktpontja Európai városfejlesztési jó gyakorlatok sikeres adaptációja címmel 2020. november 4-én online konferenciát rendezett, amelyen a következő EU-s ciklus városfejlesztési irányainak bemutatása mellett az URBACT programban részt vevő hazai „Jó gyakorlat transzfer” hálózatok eredményeit is ismertették.

A rendezvényt Tóth Attila, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága Településfejlesztési Osztályának vezetője nyitotta meg. Amint elmondta, az URBACT Program 2021–2027 közötti, negyedik ciklusának előkészítésén dolgozik a Monitoring Bizottság, amelynek következő ülésén a programozás mellett a 2021. évi lehetséges pilot projektekről is szó lesz. Továbbra is fontosnak tartja a városok közötti sikeres tapasztalatcseréket, a példaértékű jó gyakorlatok transzferét. Az URBACT hosszú évek alatt kifejlesztett módszertanával, szakértői bázisával, kapacitásépítő egyetemeivel valós problémákat segít megoldani, miközben további lehetőségekre inspirál. 

Móricz Ádám, az Európai Bizottság Regionális Politikai és Városfejlesztési Főigazgatóságának programmenedzsere a 2021–2027 időszak főbb városfejlesztési irányait foglalta össze bevezető előadásában. A városoknak kiemelt szerepe lesz a környezeti, klímapolitikai célok megvalósításában, a digitális átállásban és az innovatív szemlélet elterjesztésében is – emelte ki. A funkcionális várostérségek (városkörnyéki területek) támogatása elősegíti majd a városok szolgáltató szerepének erősödését a környező települések számára. Az Európai Bizottság prioritásként kezeli továbbá a városhálózat alacsonyabb szintjén elhelyezkedő kisvárosokat, mint a felzárkóztatás, a térségi szervezés, a város-vidék kapcsolatok fontos szereplőit. A források tekintetében a programmenedzser elmondta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az integrált, fenntartható városfejlesztésre a korábbi minimum 5% helyett a következő időszakban 8%-ot kell kötelezően fordítani. Ezen felül az Európai Városi Kezdeményezés nevű eszközzel kívánja még tovább segíteni a Bizottság a városokat, amely ernyő platformként képzelhető el, vagyis összefogja a korábban kissé szétaprózottan működő európai városfejlesztési programokat. Ezzel a szervezettel fog szorosan együttműködni az URBACT IV Program is.

Ezután hét városi „Jó gyakorlat transzfer” történetét ismerhette meg a hallgatóság kisfilmek formájában, vagyis olyan példákat, amelyeknél egy valahol már jól bevált módszert, kezdeményezést más városok is átvettek.

Budapest egyik legzöldebb területe, a XII. kerület az URBACT BeePathNet projektjének résztvevőjeként a városi méhészet apropóján keresztül keresi a környezeti nevelés, a fenntartható város lehetőségeit. A Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája önálló szervezetként dolgozik együtt a projekt ljubljanai vezető partnerével. 

Zugló a spanyol Santiago De Compostelából származó jó gyakorlatot átvéve jutalmazza a szelektív hulladékgyűjtésben élenjáró lakókat a Tropa Verde projekt keretében. Az elismerésként járó kuponok számos helyen használhatóak, és egyre komolyabb presztízst is jelentenek: vannak például olyan városi rendezvények, ahol az első sorokba csak kuponokkal lehet jegyet szerezni. 

Arra is van példa, hogy nem átveszünk, hanem átadunk egy jó gyakorlatot: a Kortárs Építészeti Központ által szervezett Budapest100 ötlete az URBACT Come In! hálózatának lett mintaadó kezdeményezése. A téma egyik érdekessége, hogy ezt a jó gyakorlatot, a közösségi fesztivált többször is meg lehet valósítani a projekt időtartama alatt, így tanulva és fejlesztve azt. A KÉK székhelyének otthont adó Újbuda önkormányzata – a projekt vezető partnereként – Őrmezőn maga is keresi a további fejlődés útjait. 

Torinó a város által foglalkoztatott mintegy 10 ezer közalkalmazott innovációs kapacitásait próbálja aktivizálni belső ötletpályázatokkal. Ezt a jó gyakorlatot vette át az Innovato-R projekt keretében Veszprém, ahol a polgármester által személyesen is nagy támogatást élvező projektben az első körben 58 pályázatot nyújtottak be a közszféra dolgozói. Az eddigi siker jó alap a közösségi kormányzási modellen alapuló Európa Kulturális Főváros projekthez, és hosszú távon a közalkalmazottak elköteleződésének, felelősségvállalásának megerősítéséhez.

Milyen lehetőséget, erőforrást jelent a város számára az ott élő külföldiek közössége? Debrecen erre a kérdésre keresi a választ stratégiai szinten az ott élő külföldi hallgatók, munkavállalók, valamint a BMW-gyár építése kapcsán az URBACT Welcoming International Talent hálózatában, amelynek vezető partnere a hollandiai Groningen. 

Nyírbátor a Re-growCity hálózat tagja, amely a csökkenő lakosszámú kisebb városok fejlesztését szolgálja. A vezető partner, a német Altena közvetítő szerepet vállalt bérbeadók és bérlemény-keresők között, hogy új élettel töltse meg a várost. A helyi igények feltérképezése segítette első sikeres projektjük életre hívását. Egy felújítás alatt lévő régi iskolaépületben szórakozóhelyet alakítottak ki a helyi fiatalok nagy örömére, a hely a megnyitása óta komoly népszerűségnek örvend.   

Bányászvárosból a digitális gazdaság főszereplője – az angol Barnsley példája nyomán Nyíregyházán egy volt katonai ingatlanban hoztak létre technológiai és innovációs központot. A működésmód és a tartalom kitalálásában nagymértékben támaszkodnak az URBACT TechRevolution hálózatára.

A rendezvény dr. Dömötör Tamás, a Miniszterelnökség kormányfőtanácsosa zárszavával fejeződött be. 

A konferencia előadásainak, panelbeszélgetésének videói, illetve a transzferhálózatok eredményeit bemutató kisfilmek a Lechner Tudásközpont Youtube-csatornáján érhetőek el.

Borítókép: TechRevolution