Közép-Magyarországi régió: Budapesttel vagy nélküle?

Az EU tagállamaiban örök kérdés a tervezési régiók kijelölésénél, hogy a metropoliszokat tartalmazó térségeket a várossal együtt, vagy külön határolják-e le. A vita legfőbb oka, hogy a nagyvárosok statisztikai értelemben „felhúzzák” a térség átlagát, ezért a régió valójában szegény települései sem jogosultak azokra a támogatásokra, amelyeket egy kevésbé fejlett tervezési régió települései megkaphatnak.

A területfejlesztés egyik célkitűzése ugyanis a területi egyenlőtlenségek csökkentése, ezért a szegényebb és a gazdagabb térségek nem egyformán részesülnek az uniós támogatásokból. A 2014-2020 közötti időszak forráselosztása érdekében három térségtípust határoztak meg Európában, amelyek közül hazánkban a két kevésbé fejlett típus található meg. Az EU GDP-jének 75%-át el nem érő legszegényebb térségek hivatalos elnevezés szerint a „kevésbé fejlett” (korábban: konvergencia) régiókhoz tartoznak. Ide sorolható Magyarország teljes területe – a Budapestből és Pest megyéből álló Közép-Magyarországi régió kivételével, amely viszont „átmeneti” régiónak minősül.

A regionális statisztikák összehasonlíthatósága miatt fontos, hogy a tervezési régiók népességszáma hasonló legyen, hozzávetőleg 0,8-3 millió fő között. Ebből a szempontból az 1,2 millió lakosú Pest megye alkalmas lehet arra, hogy a fővárostól elkülönült, önálló régióvá váljon – hasonlóan Bécs, Prága vagy Berlin esetéhez.

Közismert, hogy a Közép-Magyarországi régió fejlettségi mutatóinak Budapestre és Pest megyére számított átlagai között jelentős eltérés figyelhető meg. Az egyik legelterjedtebb ilyen mutató az egy főre jutó nettó jövedelem, amelynek értéke Budapesten az országos átlag 130%-a, Pest megyében pedig 111%-a. Egy másik mutató, az elmúlt 5 évben épült új lakások esetében azonban fordított kép rajzolódik ki: Budapesten a lakásállomány 2,6%-a új építésű, Pest megyében viszont 3,3%-a.

A Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatai alapján készült térképek mindezt településenként ábrázolják, a régió belső fejlettségi különbségeit szemléltetve. Mindkét mutató esetén jól látszik, hogy Pest megye alföldi része, illetve a Börzsönyhöz és az Ipoly-völgyhöz tartozó települések messze elmaradnak a Budapesttel szomszédos települések gazdasági erejétől. Így tehát a Közép-Magyarországi régiónak még a Budapesten kívüli része sem tekinthető egységes fejlettségű térségnek.

Mindezeket a területi sajátosságokat részletesebben bemutatja a térképek interaktív változata, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.