Lakások és üdülők a Balaton körül
Interaktív térkép a térség településeinek lakás- és üdülőépítési mutatóiról
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) évente közel 2 millió vendéget fogad annak ellenére, hogy állandó lakossága csak 260 000 fő volt 2014 végén. A 180 települést magában foglaló térség működésének szabályozása, valamint jövőbeli alakítása rendkívül izgalmas és összetett feladat, aminek sokoldalú adatforrása a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR).
A 2005–2014 közötti időszak építésügyi mutatóit vizsgálva szembetűnő, hogy a Balaton körül az országosnál nagyobb mértékben bővült a lakásállomány, az üdülők gyarapodása viszont egy kissé elmaradt a hazai átlagtól. (A lakás és az üdülő fogalmát a statisztika műszaki és funkcionális szempontból is különválasztja: a lakástól eltérően az üdülő csak időszakos tartózkodás, pihenés céljára szolgál, és nem feltétel a fűthetőség sem.) Tíz év alatt ugyanis 9 338 lakás és 1 511 üdülő épült a térségben, így 2014 végén a lakások 7,5%-a volt az új építésű (az országos átlag 5,4%), az üdülőknek pedig 2%-a (az országos átlag 2,3%).
Bár úgy tűnhet, hogy a Balaton északi partja fejlődik gyorsabban, a statisztikák szerint a legintenzívebb építkezés a tó keleti és nyugati végén, valamint a déli parti településeken zajlott – szinte a Budapesti Agglomerációval vetekedve. Ez többek között a főváros közelségével és a jobb elérhetőséggel (M7-es autópálya és déli parti vasút) magyarázható.
A térségben a legtöbb új, vagy újszerű lakást és üdülőt felmutató első tíz település döntően part menti: Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfüred, Balatonlelle, Cserszegtomaj, Fonyód Hévíz, Keszthely, Zalakaros és persze ide sorolható a Balaton legnépesebb települése, a 25 368 lakosú Siófok is. A teljes állományból a 2005–2014 között épült lakások és üdülők aránya több mint 15% például Balatongyörökön, Balatonmáriafürdőn, Balatonőszödön, Balatonrendesen, Balatonszemesen, Cserszegtomajon, Felsőörsön, Siófokon, Szántódon és Tagyonon.
2005-ben az épülő családi házak száma még kétszerese volt a társasházi lakásoknak a part menti városokban (például Balatonfüred, Keszthely, Siófok), ám az utóbbi években inkább többszintes, többlakásos házak épültek. Ez megmutatkozik az átlagos alapterület nagyságában is: ahol a családi házas építkezés a jellemzőbb, 90-110 m2 az átlagos alapterület (például Balatonföldvár, Felsőörs, Lengyeltóti), a többlakásos épületek dominanciája esetén azonban ez az érték 60-80 m2 körüli (például Balatonboglár, Balatonőszöd, Balatonfenyves). A vizsgált tíz évben az üdülőkörzetben épült lakások átlagos alapterülete 96 m2, ami kissé alacsonyabb a 100 m2-es országos értéknél.
A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont adataiból az is kiderül, hogy egyre több a gazdasági szervezet és egyre kevesebb a természetes személy az építtetők között. Családi házak továbbra is főként saját használatra épülnek, s fokozatosan nő a közcsatornával ellátott lakások aránya.
A térség kiemelkedő lakás- és üdülő-építési mutatókkal rendelkező településeit interaktív térképünk mutatja be részletesebben, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.
Forrás: TeIR
