Csaknem 20 000 eddig még nem látható képpel bővült az archív légifelvételeket online megosztó weboldal, a fentrol.hu adatbázisa augusztus közepén. A frissen feltöltött, pontosan 18 806 felvétel között sok olyan is kikerült a Légifilmtár már digitalizált állományát bemutató honlapra, amelyről nem tudni, pontosan hol készült. Ezek a kockák egyelőre nem valós helyükön jelennek meg a térképen, pontos helyük azonosításában bárki részt vehet. A Légifilmtár hidegében még rengeteg érdekes felvétel vár a digitalizálásra a hazánkban egyedülálló szkennelőlaborban.
Félévenként átlagosan tízezer képpel bővül az archív légi felvételeket online böngészhető módon megosztó oldal, a fentrol.hu adatbázisa. Most azonban ennek csaknem a duplája, egészen pontosan 18 806 kép vált egyszerre láthatóvá. A Digitális Légifelvétel Archívum projekt keretében elkészült felület immár öt éve teszi nyilvánossá a Légifilmtárban őrzött 1959-2008 között készült több mint 400 000 archív képkocka már digitalizált elemeit a fentrol.hu oldalon, évente átlagosan két alkalommal feltöltve újabb fotókat. A most kikerült képek Magyarország területén belüli elhelyezkedése és évjárata is vegyes, mint mindig most is a legveszélyeztetettebb képek kaptak elsőbbséget a szkennelésnél. Ezzel a feltöltéssel immár 160 000 fölé emelkedett a képek száma és a légifilmtárban található összes, 1990 előtt készült színes légifelvétel kikerült a fentrol.hu-ra.
Segíts te is a helyek azonosításában!
A csaknem húszezres új állományrészben sok olyan felvétel akad, ahol a készítés helye nem ismert. A helyszínek felkutatása és a képek pontos elhelyezése a térképen – azaz georeferálása – izgalmas feladat, mellyel bárki megpróbálkozhat a fentrol.hu oldalon az egyes képek alatt a szerkesztés gombra kattintva. Az oldal látogatói között vannak, akik nagy hatékonysággal és lelkesedéssel igazítják a még nem véglegesen pontosított felvételeket. Ehhez a körhöz minden kötöttség nélkül bárki csatlakozhat, aki kedvet érez magában. A georeferálók között időről-időre pontgyűjtő játékokat is hirdetnek a fentrol.hu szerkesztői, ahol a képek pontos elhelyezéséért pontokat lehet szerezni. Az újonnan feltöltött 18 806 felvételt tartalmazó képcsomag georeferálásra szoruló, ismeretlen elhelyezkedésű képkockáinak beazonosításáért most extra mennyiségű pont jár.
A Légifilmtár
A film-megóvás és tárolás területén az országban egyedülállóan jól felszerelt Légifilmtár, amely a digitalizálásra váró nyersanyagokat, filmtekercseket, lapra vágott negatívokat és diapozitívokat rejti, a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri épületében található. A film sajnos romlékony fizikai adathordozó, árt neki a meleg, a hőingadozás és a nedvesség is. Még a legjobb körülmények között tárolva is megsemmisül néhány száz év alatt a rajta tárolt adat. Ezért fontos törekedni minden filmre vitt anyag digitalizálására és a film élettartamának maximálására a megfelelő tárolási körülmények megteremtésével. A Légifilmtár hazánk legjobb körülményeket biztosító ilyen helyisége, ahol a fenti törekvések betartására állandóan 14 és 17 fok közötti hőmérséklet uralkodik, egyenletes, 50-55%-os páratartalom mellett. A klíma- és nedvességszabályozó gépek éjjel-nappal működnek, áramszünet esetén tartalékgenerátorral biztosítva a filmek szünetmentes hűtését.
A mappákat rabok készítették
A Légifilmtár polcain dátum és állapot szerint sorakoznak a felvételek. Fontos megjegyezni, hogy légifilmek esetén nem a lakossági fotózási igényeket kiszolgáló filmméretről van szó, hanem jóval nagyobb, 23 vagy 18 centiméter széles filmszalagokról, amelyek esetenként többszáz kockát tartalmazhattak és súlyuk is több kilóra rúgott. A legkorábbi anyagokat többnyire alumínium hengerekben, későbbi években pedig jellemzően mappákban vagy papírdobozokban helyezték el, mivel akkor már úgy gondolták, hogy a filmek jobban kezelhetők, ha kockákra vágják őket. A filmtárba bekerülő filmeket nem csomagolták újra, tárolási módjukat megőrizték úgy, ahogyan annak idején becsomagolták őket. Érdekesség, hogy a filmtároló papírmappák javarészét büntetésvégrehajtási intézetek elítéltjei készítették.
Országok állnak sorba a szkennerekért
A Légifilmtári anyagot szkennelő csapat két hatalmas méretű speciális gépen digitalizálja az archív légi felvételeket. A DSW700 szkennert kifejezetten erre a célra fejlesztette ki a gyártó Leica, amely még a ’90-es években rájött arra, milyen óriási mennyiségű légifilm vár a világon arra, hogy tartalmuk digitális módon is elérhetővé váljon. A Leica ezt átlátva vásárolta fel néhány évtizede azt a nagynevű, Wild névre hallgató légikamerákat gyártó céget, amely az I. és a II. világháború közötti idő óta a légi felvételezés legfőbb technológiai ellátójának számított a piacon. Az archív légifelvételek zöme Wild típusú kamerával készült, így a cég technológiájának és eszközeinek felhasználásával az új tulajdonos kifejleszthette azt a digitalizáló eszközt, amely a legjobbat a leggyorsabban képes kihozni a Wild kamerás filmnegatívokból. A digitalizáció világszintű elterjedésével a világ számos pontján van szükség ilyen masinákra, amelyekből azonban nem készült túl sok. A DSW700-k gyártása már befejeződött, így akik Wilddel készült negatívokat szeretnének digitalizálni, a piacon lévő borsos árú használt példányokból válogathatnak.
Országok állnak sorba ezekért a gépekért: azt a kettőt, amit a Bosnyák téri laborban használnak 2013-ban Párizsból sikerült vásárolni és valószínű, hogy Közép-Ázsiában teljesítik tovább küldetésüket akkor, ha itt már digitalizálták a Légifilmtár összes felvételét.
Precizitás magasfokon: a villamos rezgése is számított - A precízen kalibrált és félévenként gyártói szerviz során ellenőrzött, illetve újra beállított készülék 1814 dpi felbontásban képes beszkennelni a képeket. A vízszintezés beállításakor még a közelben elhaladó villamos is tényező volt, mert az épületre is ható rezgéshullámok befolyásolták a műszer érzékelőit, így a tökéletes beállításhoz meg kellett várni a vaskerekek keltette rezgés megszűnését. Mivel a lencse a beállítás után fix, az asztal mozdul el felette, két üveglap között tartva az éppen szkennelt negatívot.
Egy perc alatt
Ezeknek a gépeknek a legnagyobb előnye, hogy a sorolvasó szkennerekkel szemben nincs szükségük 20 percre egyetlen negatív beszkenneléséhez, elég egyetlen perc is a fekete-fehér képkockákhoz. Bárki láthatja, hogy többszázezres méretű gyűjtemény esetén képenként 19 percet spórolni mennyi pénz és idő megtakarítását jelenti. Az elvárt napi 50-60 kocka szkennelését nagyban befolyásolja a filmek állapota, típusa. Pl. rosszabb állapotú színes infra filmekkel nagyságrenddel több munka van.
A filmeket a Légifilmtárban, de a világon máshol is, tekercsben vagy képkockákra vágva tárolják. A könnyebben feldolgozható tekercses állományrész feldolgozása nagyrészt már befejeződött. Ezekkel ugyanis sokkal gyorsabban lehetett haladni, mivel a szkennerek képesek a tekercselt filmet kezelni, kevesebb emberi beavatkozással digitalizálni az adatokat, így a két gép a napi műszak után automatikusan több száz kocka szkennelését is képes teljesíteni reggelre.
Égbőlpottyant képek
A hagyományos filmek mellett a gyűjtemény részét képezik az automata műholdak által készített képek is, melyek nagy magasságból készültek Magyarország területéről. A hosszúkás papírdobozok csinos kis borítékokat rejtenek, melyek belsejében egyesével lapulnak a kisméretű képkockák. A képek útja igencsak kalandos volt a filmtárig, de még az országig is. A műhold, amely az automata fotókat készítette, egy adott mennyiségű felvétel elkészítése után bekapszulázta a negatívokat és nemes egyszerűséggel lepottyantotta őket az előre meghatározott terület fölött. Ezután begyűjtők indultak útnak, hogy felkutassák a jeladóval felszerelt fémkapszulákat, melyeket végül a megfelelő helyre továbbítottak. Az automata műholdfelvételek digitalizálása még csupán terv, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet által 120-as rollfilmre rögzített árvizeket megörökítő felvételekkel – azaz a VITUKI-gyűjteménnyel – és a szovjet KOZMOSZ által készített űrfelvételekkel egyetemben várják, hogy egyszer majd rájuk is sor kerüljön a szkennerlaborban.
A Légifilmtár hamarosan megnyílik az érdeklődők előtt egy rövid időre: szeptember 27-én a Kutatók Éjszakája program keretében két alkalommal látogatható meg. A program előzetes regisztrációhoz kötött, a részletekről tájékozódni szeptember közepétől a Lechner Tudásközpont weboldalán, illetve a kutatokejszakaja.hu honlapon lehet majd.
