Szaharai homokot szállítottak a légáramlatok Afrikából Európába február elején. A por elborította a délnyugat-európai régiót. A Lechner Tudásközpont műholdfelvételekkel eredt az érdekes természeti jelenség nyomába.
2021. február 6-án a délnyugati légáramlatok a Szaharából származó homokot Európa felé sodorták. A levegőben levő por a délnyugat-európai országok légkörét több helyen vörös-barnássá változtatta, a csapadék által kimosódó por pedig belepte a felszínt, a házakat, az autókat. Az Alpokban és a Pireneusokban a lerakódó por beborította és narancs árnyalatúra színezte a havat.
Az érdekes természeti jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. 1979-től napjainkig több mint 200 alkalommal azonosítottak szaharai porviharral kapcsolatos eseményt hazánk légkörében. Az észak-afrikai területről származó por több ezer vagy akár tízezer kilométeres távolságba is képes eljutni Ilyenkor akár több százmillió tonna por is utazhat Európa felé a légáramlatokkal. Ennek nagy része kihullik a Földközi-tenger térségében, de jelentős mennyiség éri el Európát is.
A szaharai por útját kitűnően nyomon követhetjük a Föld körül keringő számos földmegfigyelő műhold segítségével. Cikkünk további részében az amerikai NASA/USGS, illetve az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös Sentinel műholdrendszerének felvételeit hívjuk ehhez segítségül.
A homokvihar vélhetően február 5-én indult útjára Marokkó és Algéria térségéből, amit a NASA Terra műholdja meg is örökített 500 méter/pixeles térbeli felbontásban. A NASA/USGS Terra és Aqua műholdjainak MODIS érzékelői már 1999 óta folyamatosan dolgoznak; lassan az élettartamuk végére érnek, de azért még napjainkban is kitűnő felvételeket készítenek.
A homok útját február 6-án is nyomon követhettük, ezúttal egy Sentinel–3 műholdkép segítségével 300 méteres térbeli felbontásban. A Sentinel műholdak az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság közös kezdeményezéseként létrejött Kopernikusz program keretében a légkör, szárazföld és az óceánok megfigyelését szolgálják. A Sentinel–3 műholdak célja a földfelszín, az óceán, valamint az éghajlat monitorozása. A Sentinel–5 műholdakat elsősorban a levegő minőségének vizsgálatára, az ózon monitorozására, a klímaváltozással kapcsolatos megfigyelésekre fejlesztették ki. Jelenleg a Sentinel–5P műhold működik operatívan, ezen műhold méréseiből ún. UV Aerosol Index is származtatható, mely index a Rayleigh szórás UV tartományban mérhető megváltozását szemlélteti. Az index pozitív értéket vesz fel, amennyiben az UV tartományban például füst, vulkáni hamu vagy por hatására elnyelés történik.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
A Lechner Tudásközpont Távérzékelési Főosztálya az általa készített illusztrációkhoz az űrfelvételek megjelenítését és feldolgozását a Google Earth Engine (GEE) segítségével végezte. Gorelick et al., 2017.
