Megnyugtatóan alakulnak a bűnözés-statisztikák

2018 során 62%-kal kevesebb kiemelten kezelt bűncselekmény történt hazánkban, mint 2010-ben. Nyolc év alatt országos szinten évi 242 ezerről 93 ezerre esett vissza az ilyen típusú bűnesetek száma a vizsgált adatok alapján. A Lechner Tudásközpont által, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával fejlesztett és üzemeltetett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) részletes adatait elemezve többek között megállapítható, hogy a járások zömében a lopás bűncselekménye a leggyakoribb.

A PRE-STAT nyilvánosan elérhető moduljaiban 2010. januártól 2018. decemberig állnak rendelkezésre a regisztráció ideje szerinti, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából (ENyÜBS) származó bűnözés-statisztikai adatok, így a jelenlegi elemzésben több mint nyolc éves időszak adatai szerepelnek. Ezeket kombinálva az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) társadalmi-gazdasági mutatóival, pontosabb képet kaphatunk a statisztikák alakulásáról.

Cikkünkben a kiemelten kezelt bűncselekmények változásával foglalkozunk, amelyek országosan az összes regisztrált bűneset nagyjából felét teszik ki. A vizsgált időszakban ezek országos esetszáma 62%-kal csökkent. Bűnügyi-statisztikai szempontból a kiemelten kezelt bűncselekmények közé az alábbi ábrán látható bűnesetek tartoznak.

Eltérő lakosságszámú térségeink összehasonlításához abszolút esetszámok helyett célszerűbb a kiemelten kezelt bűncselekmények százezer lakosra jutó – másként fajlagos – darabszámát vizsgálni, aminek 2010 és 2018 közötti változását az alábbi térkép ábrázolja járásonként (2. ábra). A rendkívül kedvező változást mutató járásokat sárga színnel, a stagnáló területeket narancssárga árnyalattal, a minimális esetszám-csökkenést és a növekedést pedig piros színnel ábrázoljuk.

A megyék közül a nyolcéves vizsgálati időszakban Fejér és Komárom-Esztergom megyékben, illetve a Közép-magyarországi régióban jelentős mértékben javultak az értékek, viszont az észak-magyarországi megyékben, valamint Csongrád megye kivételével a teljes Dél-alföldi régióban csak enyhén csökkent a regisztrált kiemelten kezelt bűncselekmények előfordulása.

A járásokat a százezer lakosra jutó kiemelten kezelt bűncselekmények alapján vizsgálva a legkedvezőbb változást az Orosházi járás 91%-os, a Hajdúhadházi járás 89%-os és a Gárdonyi járás 86%-os csökkenése jelenti 2010 és 2018 között. A legkedvezőtlenebb változást, vagyis a százezer főre jutó esetszámok növekedését a Jánoshalmai járás produkálta, viszont ott is csak 1%-os volt a növekedés (3. ábra). A többi járásban a vizsgált időszak folyamán nem nőtt a százezer főre jutó kiemelten kezelt bűncselekmények száma.

A járások jelentős részében a vagyon elleni bűncselekmények vannak túlsúlyban, azon belül is a lopás bűncselekménye vezet (67%), amelyet a testi sértés (14%) és garázdaság (10%) követ a sorban. A legritkábban előforduló kiemelten kezelt bűncselekmény-típusok az embercsempészet és az emberölés, amelyek értékei egyik évben sem haladták meg az 1%-ot a kiemelten kezelt bűncselekményeken belül (4. ábra).

A fővárosban 68 ezerről 27 ezerre esett vissza a kiemelten kezelt bűncselekmények mennyisége. Ám a Duna két oldala között jelentős eltérés figyelhető meg: a budai oldalon 2018-ban 6 599, a pesti oldalon pedig 20 680 kiemelten kezelt bűncselekményt regisztráltak, ami a budai oldalon 2010-hez képest 52%-os csökkenést, Pesten pedig még nagyobb mértékű, 62%-os csökkenést jelent.

A budapesti kerületeket tekintve a százezer lakosra jutó kiemelten kezelt bűncselekmények száma a legnagyobb mértékben a XXIII. kerületben (89%-kal), a XIII. kerületben (78%-kal) és a IV. kerületben (69%-kal) csökkent a 2018-as évre. Megnyugtató, hogy a budapesti kerületek esetében sem mutatható ki a bűnesetek növekedése, az esetszámok viszont a VI. kerületben (37%-os csökkenés), a VII. kerületben (41%-os csökkenés) és a VIII. kerületben (48%-os csökkenés) csökkentek a legkisebb mértékben.