Milyen szoftvereket használnak a településtervezők?

A településtervezési szakterület tervezői által készített térképi állományok több mint fele CAD szoftverek által használt állományokban készül el, viszont kevesen használnak térinformatikai szoftvereket. A térbeli adatok frissességénél a tűréshatár 3 év. Ilyen és ehhez hasonló adatok derülnek ki a Lechner Tudásközpont által készített szakági kutatásból.

Ahhoz, hogy hatékonyan működjön a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök egymásra épülő rendszere a két tervfajta téradatait egységes adatszerkezetű digitális állományként kell elkészíteni. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről szóló kormányhatározat éppen ezt tűzte ki célul. Az egységes követelmények kidolgozásához a Lechner Tudásközpont készített kutatást a szakágban dolgozók körében: mi ma a tervezői gyakorlat, milyen újítások iránt van igény.

A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont 2016 szeptemberében megkereste a településtervezési szakterület tervezőit, hogy információkat gyűjtsön az általuk jelenleg alkalmazott tervlap-készítési módszerekről, szoftverekről és a technológiai továbbfejlesztés lehetséges irányairól. Az online kérdőív anonim kitöltéséből nyert adatok feldolgozásának célja az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről szóló 1567/2015. (IX. 4.) kormányhatározatban foglalt egyszerűsítés, illetve korszerűsítés lehetséges irányainak feltérképezése volt. A Magyar Építész Kamara névjegyzéke alapján megkeresett, TT/1 jogosultsággal rendelkező tervezők egy online kérdőíven küldték vissza válaszaikat.

A felkérés a kérdőív önkéntes kitöltésére 220 címre érkezett meg, melyből 17 cím bizonyult érvénytelennek, heten pedig jelezték, hogy már nem aktív tervezők. Az így összesen 196 címre eljutott felhívásra 112 fő, azaz a megkérdezettek 57%-a válaszolt. A felmérés kikérte a településrendezési tervezéssel foglalkozó szakemberek véleményét a kapcsolódó technológiai továbbfejlesztés lehetőségeiről, és rákérdezett az általuk jelenleg alkalmazott tervlap-készítési módszerekre és szoftverekre.

Az adatok összesítése után jól látszik, hogy a településrendezési tervek térképi állományainak készítése során használt szoftverek közül az AutoCAD a legnépszerűbb a maga 50%-os arányával. Emellett meglepően magas arányú a főképpen építészeti tervezés céljára fejlesztett ArchiCAD szoftver (24%) használata. Így tehát a tervlapok készítése során többségében (60%) DXF és DWG formátumú állományokat használnak a tervezők.

Érdekes eredmény az is, hogy a tervlapok digitális kidolgozásában viszonylag alacsony a térinformatikai szoftverek (pl.: AutoCAD Map 3D, ESRI, MapInfo) aránya, a válaszadók 28%-a használja őket. Ennek ellenére 58%-uk számolt be térinformatikai szaktudásról, illetve gyakorlati tapasztalatról.

A tervezéshez használt szoftverek több mint fele (60%) 5 évnél frissebb verziójú. Minden hatodik tervező a legfrissebb, illetve azt megelőző verzióval tervez, viszont negyedük 7 évnél régebbi szoftvert használ. A tervezési munka során a tervezők kiegészítő grafikai szoftverként leggyakrabban az Adobe cég termékeit, az Illustratort, az Indesignt és a Photoshopot (43%), illetve a CorelDraw (12%) programot használják. A tervezők harmada nem vesz igénybe kiegészítő grafikai szoftvert.

A felhasznált és előállított adatokat a tervezők túlnyomórészt saját merevlemezükön, illetve a cég szerverén tárolják (92%). Alig egy százalék használ erre a célra külső szervert, illetve webes térképszolgáltatásokat.

A felhasznált térbeli adatok frissessége tekintetében az általános tűréshatár 3 év. A válaszadók mindössze negyede használ egy évnél frissebb adatokat, egy és három év közötti időállapotú adatforrást több mint felük, ennél régebbi adatfelhasználást pedig csupán ötödük jelzett.

A kérdőívet kitöltők zöme (87%) nagyon hasznosnak tartaná, ha a településrendezési tervezéshez szükséges naprakész szakági téradatok webes felületen egy helyről elérhetővé válnának. A válaszadók csupán 8%-a jelezte, hogy GML formátumban adta át a megbízó önkormányzatok részére a településrendezési eszközök térképi alapú dokumentációit annak érdekében, hogy azokat a jegyző a 313/2012. kormányrendelet 4. §-ában foglaltak szerint átadja vagy megküldje a Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központjának.

A technológiai továbbfejlesztésre vonatkozó legfőbb következtetések szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége (89-98%) nagyon hasznosnak, vagy hasznosnak tartaná, ha a hazai települések településrendezési eszközeinek készítése és nyilvántartása egységes adatszerkezetű digitális állományok formájában történne. Ugyanígy nagyon hasznos, illetve hasznos megoldásnak ítélték a webes felületről egységes szerkezetű (GML vagy SHP formátumú) állományok letöltésének, és a módosítandó településrendezési eszközök térképi rétegeinek, valamint a szomszédos települések terveinek integrált megjelenítésének lehetőségét. További haszonnal járna, a területrendezési tervek különböző szintjeinek való megfeleltetés automatikus ellenőrizhetősége és az eddig felsoroltak alkalmazását segítő online tanfolyam kidolgozása/bevezetése.

Annak ellenére, hogy fenti újításokkal a túlnyomó többség egyetértett, a válaszadók kevesebb, mint fele (43%) venne részt a településrendezési eszközök térképi állományainak digitális kezelési és adatszolgáltatási irányelveinek kidolgozására létrehozott munkacsoportban.

A településügy szabályozásához kapcsolódó fejlesztésekről szóló, Miniszterelnökség által szervezett, ingyenes tájékoztató konferencián a kérdezettek csaknem kilenc tizede (89%) venne részt.

A Miniszterelnökség által rendszeresen kiküldött hírlevélből a válaszadók 94%-a tájékozódna szívesen a településügyi szabályozás aktualitásairól.