Minek nevezzelek? – A Földrajzinév-tár rejtelmei

Hogyan lett a Sovány-hegyből Vány-hegy, hol található a Mogyorósi-dűlő és hogyan határozható meg a boroscímkéken feltüntethető dűlők neve? A földrajzi elnevezések között néha korántsem egyszerű eligazodni, hiszen előfordulhat, hogy az egyes térképeken szereplő nevek és a lokalizációk nem csupán egymásnak mondanak ellent, hanem a helyi közösség nyelvhasználatának is. Ebben a zűrzavarban igyekszik rendet teremteni a folyamatosan bővülő, jelenleg közel 80 000 földrajzi nevet tartalmazó digitális Földrajzinév-tár adatbázis.

Egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza Magyarország Földrajzinév-tárának (FNT) története. A ma közel 80 000 rekordot számláló adatbázis a földrajzi nevek összesen 40 típusát tartalmazza, települések, településrészek, tájak, természetvédelmi területek, dűlők és erdők nevét, domborzati és vízrajzi elnevezéseket, emellett nevezetes, a térképi ábrázolásban megszokott pontokat, például romokat, kastélyokat és kilátókat is.

Az általános tematikájú, közepes – 1:25000–1:50000 közötti – méretarányú digitális térképészeti adatállomány fő forrása a Kartográfiai Vállalat gondozásában 1978 és 1983 között megjelent Magyarország földrajzinév-tára kiadványsorozat – kiegészítve a KSH helységnévtárainak adataival. A sorozat húsz – egy országos és tizenkilenc megyei – kötete több száz térképes és szöveges forrás feldolgozásával, az 1963-ban létrehozott Földrajzinév-bizottság döntéseire támaszkodva készült el, ami többek között a nyelvtudomány, az oktatás, a vízügy és a természetvédelem képviselőinek bevonásával ülésezett. Az 1980-as években a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) kezdte el a kötetek adatállományának digitalizálását – az egykori FÖMI földmérési, távérzékelési, térinformatikai és térképészeti feladatai 2019. április 1-jén a Lechner Tudásközpontba kerültek.

A jelenleg is bővülő adatbázis névrekordokból – például településrészek, falvak, hegycsúcsok, patakok listájából – áll, amik a földrajzi névvel jelölt objektum fekvését a megye és a helység feltüntetésével, valamint EOV (Egységes Országos Vetület) és/vagy földrajzi koordinátapárral határozzák meg. Ezt egészíti ki a földrajzi név típusa, a név változatai, a név és a változatok forrása, valamint a fontosabb földrajzi kiemelkedések esetén a tengerszint feletti magassága. A megjegyzések mezőben utalás található a közigazgatási változásokra, a nevek alá-fölérendeltségi viszonyaira. Az adatbázis szerkezete a tájak, megyék kivételével a helységekre épül, azaz a több helység területére kiterjedő földrajzi objektumok annyiszor szerepelnek az adatbázisban, ahány helységhez kapcsolódnak.

Az adatbázis bővítése és aktualizálása, továbbá az 1:10000 méretarányú új felmérés jelenleg is zajlik. Ez a folyamat jelentős kihívást jelent a Lechner Tudásközpont földrajzinév-szakértőinek, Mikesy Gábornak és Sasi Attilának, hiszen a földfelszín természetes és mesterséges változásai – például újabb és újabb utak, épületek felbukkanása vagy eltűnése, a közigazgatási határok megváltozása, erdők kivágása vagy telepítése – is hatással vannak a környék névanyagára. Emellett tisztázni kell a korábbi félreértéseket, például a nemzetiségi nyelvű vidékek vagy a különböző nyelvjárások elnevezéseinek használatát. A forgalomban lévő térképeken a földrajzi nevek és helyük meghatározása sokszor ellent mondanak egymásnak, sőt gyakran a helyi névhasználatnak is. Így például egy Legyesbénye külterületén található dűlő a kataszteri térképen Kígyós halom, a topográfiai térképen pedig Nagy-kúti-tábla, Kis-kúti-tábla és Fás-kert néven jelenik meg. A helytelen névhasználat pedig sokszor térképről térképre öröklődik, egy lemaradt első szótag miatt a Tállyán található Sovány-hegy gyakran Vány-hegyként jelenik meg, a Zala megyei Borsfán található Kancsi-hegy egy félreolvasott c betűnek köszönhetően pedig a Kanos-hegy nevet viseli a legtöbb térképen.

A helyes névhasználat nem csupán a térképészettel foglalkozók, hanem többek között a közigazgatás, a térinformatika, a természet- és társadalomtudományok, a közlekedés, a néprajz, az oktatás, a régészet és az idegenforgalom számára is elengedhetetlen, az elmúlt években többek között a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat is igényelte a rendelkezésre álló adatokat.

A földrajzi névalakok egységes használatának még a borászatban is jelentősége van, hiszen nem mindegy, hogy az adott borvidék melyik dűlőjén termesztik az oltalom alatt álló bort. A VINGIS, vagyis a Magyar Térinformatikai Szőlőültetvény Regiszter célja, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve eredetmegjelölést viselő borok termőhelyi földrajzi lehatárolását a térinformatika segítségével is kövesse, és ellenőrizhetővé tegye. Az Európai Uniós boreredetvédelmi szabályoknak megfelelő dűlőrendszer elkészítésében, azaz a boroscímkéken feltüntethető, oltalom alatt álló eredetmegjelölés rendszerén belül az ún. "kisebb földrajzi egységek” azonosításában jelentős segítséget jelent az FNT névállománya és a hozzá tartozó térképi lehatárolás.

Az állami alapadatokból álló Földrajzinév-tár frissítésében és pontosításában a térképek tanulmányozása mellett jelentős szerepe van a helyi közösségek bevonásának, így az ország teljes területére vonatkozó térképi névírás felülvizsgálata nem csupán a földrajzi, hanem a kulturális örökség megőrzését is szolgálja. A terepmunka során sokszor olyan elnevezések is előbukkannak, amiket korábban soha nem jegyeztek fel, jó példa erre Balatonederics egy szőlőhegyén, a Ráci-oldalnak, a Külső-hegynek, a Besenyőnek és a Mogyorósi-dűlőnek a meghatározása.

Az elektronikus térképi felületek sokszor pontatlan nyilvántartásokra támaszkodnak – így szerepelhet például helytelenül a Szentendrei-Duna helyett Szentendrei-Dunaág –, és gyakran feltételezhető, hogy olyan, algoritmusok által generált elnevezéseket tartalmaznak, mint például Recsk határában Rögtön és Recskvasárnap „nevek”. A Földrajzinév-tárnak nyelvi és helyesírási referenciaértéke is jelentős, figyelembe veszi a földrajzi nevek alaki változatosságát, törekedve a helyesírási hibák kiküszöbölésére.

Az adatbázis elérhetőségéről és az adatigénylés feltételeiről a Földrajzinév-tér oldalán lehet tájékozódni.