Örökségnapi szombat a Tudásközpontban

A Kulturális Örökség Napjai – Európa legjelentősebb, önkéntesek bevonásával lebonyolított épületlátogató hétvégéje – idén is rengeteg érdeklődővel számolhatott.

A Kulturális Örökség Napjai – Európa legjelentősebb, önkéntesek bevonásával lebonyolított épületlátogató hétvégéje – idén is rengeteg érdeklődővel számolhatott. A hagyományosan szeptember utolsó hétvégéjén megrendezett program alkalmával a Lechner Tudásközpont is sikeresen zárta a szombati nyitott napot.

Színesen telt a szombati nap a Lechnerben. Barna csomagoló a kézművesasztalon, fehér tálkákban szárított zöldfűszerek, fátyolvékony skiccpausz és mintás textilszalagok várták az illatkoszorú-készítésre vágyó vendégeket. Kulturális Örökség Napjainak idei témái a földbe zárt kincsek voltak, ennek jegyében a Lechnernek otthont adó egykori dohánygyári szárító- és raktárépületben a föld kincsei: hazánkban termű erős illatú gyógynövények száradtak, hogy ezen a szép szeptemberi szombaton a KÖN látogatói koszorút köthessenek belőle. A sarokban az Építési filmarchívum 180 órányi filmgyűjteménye pörgette kockáit, nosztalgikus érzéseket keltve minden betérőben. Filmtárunk állománya felbecsülhetetlen értékű építés- és technológiatörténeti gyűjtemény, csaknem 700, oktatási segédanyagként készült, zömében magyar gyártmányú építőipari, balesetvédelmi, várostervezési, vagy logisztikai tárgyú filmmel. A faház lángokban című film alatt egy látogató pár arról beszélt, hogy ezentúl otthon is a filmarchívum anyagát nézik majd esténként, mert izgalmasabb, mint bármilyen krimi.

Hagyományosan sok érdeklődőt vonzott a tervtárlátogatás lehetősége is, melyre előzetesen hatvanan jelentkeztek be, közöttük sok nyugdíjas. Az építésműszaki és területi tervezési dokumentumokat, tervrajzokat és térképeket, valamint a volt dohánygyár múltját bemutató háromnegyed órás séta alatt fellépkedtek több emeletnyi lépcsőn és bejártak többszáz méternyi tervtári folyosót, kérdésekkel ostromolva a bemutató előadóját.

A regisztrált látogatókon kívül is egész nap nyílt és csukódott az ügyféltér ajtaja. Volt, aki azért jött, mert itt dolgozott a nagymamája, volt, aki azért, mert a dohánygyár működésének idején füstszűrő-beszállítóként ismerte az épületegyüttest, és szeretett volna róla többet megtudni, bepillantást nyerni a gyár jelenébe. Sokakat azonban annak lehetősége hajtott, hogy olyan helyen sétálhassanak, ahol máskor nem lehet. A tervtár pedig olyannyira ilyen hely, hogy a Lechner munkatársai közül is csak néhányan járhatnak fel a 24500 folyóméternyi gyűjteménynek otthont adó 8000 m2-es területre.

Munkaerejének önkéntes felajánlásával hat kolléga biztosította a Tudásközpont programját a Kulturális Örökség Napjain.

Juhász Réka