Civitas Sapiens’19 – város és digitalizáció

Okos város szakmai konferencia

Civitas Sapiens’19 címmel első alkalommal, de hagyományteremtő céllal rendeztek okos város szakmai konferenciát a Nemzet Közszolgálati Egyetem Üllői úti kampuszán szeptember 19-én. A konferencia nyitó előadásában Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár állást foglalt a magyar családok és a hazai települések érdekeit szolgáló digitalizáció és okos város fejlesztések szükségessége mellett. A plenáris előadásokat követően a digitalizáció és a városmenedzsment érintettjei összesen hat szekcióban kaptak lehetőséget párbeszédre és jó gyakorlatok megismerésére.

Fél évvel ezelőtt született meg a szándék egy olyan évente ismétlődő okos város témákkal foglalkozó, széles körű párbeszéd megteremtésére alkalmas konferencia megteremtésére, amely szeptember 19-én vált valósággá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központjában. A Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Digitális Jólét Program és a Lechner Tudásközpont szervezésében idén első alkalommal megrendezett Civitas Sapiens’19 okos város szakmai konferencia elnevezésű egész napos rendezvényen a plenáris előadások után interaktív szekciók és tematikus workshopok adtak lehetőséget a hazai és nemzetközi szakembereknek a digitalizációs és településfejlesztési folyamatok, adatalapú fejlesztések, városmenedzsment és nemzetközi városhálózatok témáinak mélyebb megvitatására.

Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár nyitotta meg a rendezvényt

A téma élő voltát jelző módon rengeteg érdeklődőt vonzó konferencia valamennyi előadójában közös volt, hogy okos város kifejezés alatt már régen nem csupán technológiai fejlesztéseket értettek. Az okos város fogalma mára olyan fenntartható, a lakók számára komfortos és a környezettel harmóniában létező városok építését jelenti, melyek egyúttal a gazdasági fejlődést is előmozdítják. Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, a rendezvény díszvendége, nyitóelőadásában az okos város fejlesztések összekötő szerepét emelte ki.

- Komplex fejlesztések megvalósítására van szükség, amelyek adott esetben összekötnek, hálózatba vonnak, országos vérkeringésbe helyeznek apró településeket is. Nem szigetszerű okos város fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek csupán bizonyos területeken érhetők el, hanem a magyar családokat, a hazai településeket és gazdaságot egyaránt támogató megoldásokat – mondta el Dr. Tuzson Bence. – A falun élők igényei megegyeznek a városi lakosság igényeivel, jó iskolákra, munkahelyekre, élhető környezetre van szükségük, így fontos az is, hogy az állam szolgáltatásai a legkisebb településről is elérhetők legyenek. A hazai közigazgatás pedig a jelenleg folyó és a közelmúltbeli digitalizációs fejlesztésekkel éppen erre tart. Az állam hatalmas mennyiségű adatot kezel, a technológiai fejlesztések eredményeként még több keletkezik, melyek a megfelelő módon feldolgozva segítséget nyújtanak a döntéselőkészítésben, tendenciák, változások előrejelzésében és elemzésében. A folyamat eredményeként pedig az állampolgárok járnak jól, mert a levont következtések az ő érdekeiket szolgálják – jelentette ki Dr. Tuzson Bence.

A konferencia plenáris szekciójában Dr. Koltay András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, az egyetem és a DJP között hosszabb ideje fennálló közös munka eredményeinek megerősítésére. A szándéknyilatkozat alapján a Digitális Jólét Program működése során keletkezett tapasztalatok az egyetemi oktatás részévé válnak, míg az egyetemi kutatások a program működését és fejlesztését támogatják majd.

Dr. Koltay András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá

A délutáni program első, Digitalizáció a településfejlesztésben című kerekasztal-beszélgetésnek vitaindító előadásában Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője beszélt a településfejlesztésben jól használható, Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradatokon alapuló alkalmazásokról, online hozzáférhető építésügyi és településügyi szakrendszerekről, melyek közül számos a  3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása projekt keretében valósul meg, illetve azokról az útmutatókról, melyek a térségi tervezéssel foglalkozó szakemberek munkáját támogatják. Ilyen például az Okos Város Fejlesztési Modell című gyakorlati útmutató; a települések állapotának és fejlettségének értékelésére alkalmas Településértékelés és Monitoring Módszertani Javaslat című kiadvány, vagy a folyamatosan bővülő Okos Város Példatár, amely jó gyakorlatokat oszt meg okos város témában, illetve a helyi közösségek bevonásának előnyeit bemutató részvételi tervezés módszertani útmutató, amelyek mindegyike letölthető formátumban és térítésmentesen elérhető a Tudásközpont honlapján. Dr. Sik András beszélt a Lechner által a közigazgatás digitalizációjának támogatására fejlesztett alkalmazásokról is, köztük a téradatigényes településrendezési munkát segítő, a 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása projekt keretében fejlesztett E-TÉR-ről, azaz az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerrőla walkability indexről, tehát a sétatávolságra található szolgáltatások mennyiségéről és összetételéről, bűnelkövetések statisztikai adatait térképen megjelenítő alkalmazásról, vagy a  befektetők számára hasznos, készülő Nemzeti fejlesztési potenciál térképről. Ezek mindegyike a digitalizáció segítségével teszi könnyebbé a településtervezők, döntéshozók, városvezetők munkáját.

Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője többek között a településfejlesztésben jól használható, Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradatokon alapuló alkalmazásokról beszélt

Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője a Nemzetközi kitekintés, példaértékű városhálózatok szekcióban arról beszélt, hogy a V4-es országok piaci súlya külön-külön talán nem nagy, de összefogással, egymással együttműködve már nemzetközi szinten is jelentős, úgy lakosságszám, mint termékek és szolgáltatások értékesíthetősége szempontjából. Ezért fontos, hogy ami közösen működtethető okos város platformon, annak kormányzati szintű összehangolására valódi lépések történjenek. Ilyen terület lehet a műszaki szabványok összehangolása a smart megoldások, technológiák területén, közös szakértői fórumok kialakítása, a V4 országok települései számára elérhető szaktudás hozzáférhetősége, illetve a közös pilotprogramok elindítása. 

A Nemzetközi kitekintés, példaértékű városhálózatok szekció

A Városmenedzsment workshop elnevezésű szekció felvezetéseként Sain Mátyás, a Lechner Tudásközpont térségi tervezője, a hazai URBACT pont munkatársa felvázolta az okos város fejlesztések fő fókuszterületeit: a digitális eszközök használatának bevezetését, az erre épülő innovatív szolgáltatásfejlesztést, a keletkező adatokkal való okos gazdálkodást, valamint a térségi együttműködések tudatos alakítását, a helyi vállalkozói ökoszisztémák kialakulását, illetve a mindezek mögött álló okos, integrált finanszírozást. Mindezeket az URBACT program jó gyakorlataival illusztrálta. Az elméleti felvezetés után Békéscsaba, Tamási és Székelyudvarhely önkormányzati perspektívájából ismerhettük meg a smart fejlesztések hátterét, buktatóit, részleteit. A gyakorlati szakemberek kiemelték, hogy a „doboz megoldások” helyett mindig a testreszabott, a helyi igényekre és lehetőségekre igazított smart fejlesztések hoznak érzékelhető, az életszínvonalat valóban javító eredményeket.

Városmenedzsment workshop

A konferencia rendezői az esemény folyamán minden területen törekedtek az okos megoldások használatára, az előadásokat streamelték, a plenáris szekció alatt digitális rajztáblán digitális képregényt készült, a smart pitching program keretében online szavazással okos megoldásokat lehetett értékelni, illetve mindezeket egy hatalmas kiállítótérben használat közben is ki lehetett próbálni. 

A 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt keretében készül.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Juhász Réka