Régi idők vizein XIV.
„Palatinus-strandfürdő ragyogófehér épülete, homlokán színpompás freskóval, előtte művészi aktszoborral. Hullámfürdő, napfürdő, hideg-meleg medence, levegő, homok, árnyék s valóságos gyepmező várja itt a hemperegni s napozni akarókat s a selymes fűoázisokon paradicsomi békével pihennek strandszépségek, családok, elegáns bel- és külföldi vizihabitüék, akiknek nem is nap a nap Palatinus-strand nélkül” – olvasható az 1937-ben megjelent Budapesti Noteszben az idén 100 éve, 1919-ben megnyitott Palatinus strandról.
100 éve, 1919. június 15-én helyezték üzembe Budapest első szabadtéri strandját, a Palatinust. A még öltözőszekrények nélkül működő fürdőt 1920-ban bezárták, az utolsó simításokat követően 1921-ben nyitott meg újra. A 70 ezer négyzetméteres Palatinus Thermalstrandfürdő terveit Arvé Károly és Nagy Márton készítette, ami 5000 négyzetméternyi egybefüggő vízfelületével Európa legnagyobb szabadtéri medencéjét tudhatta magáénak. A három medence vízellátását a Margitsziget termál kútjai biztosították – először 1867-ben 1200 méter mélyről buggyant fel a 43 fokos gyógyvíz Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúrásának köszönhetően –, emellett egy dunai ún. kosaras uszoda is várta a hűsölni vágyókat, ami a folyó egy részének elkerítésével biztonságos megmártózást biztosított a fürdőzőknek. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víz ízületi betegségek kezelésére ajánlott.
A fürdő megnyitását nagy érdeklődés övezte, a Színházi Élet című lap 1921-es számában így számolt be: „az új margitszigeti strandfürdő a legszebb pesti hely, […] itt is látni délelőtt, délután az egész művészvilágot, nem is beszélve a szigeti és pesti előkelőségekről, akiknél az 1921-es etikett parancsolólag írja elő a Palatinus látogatását. […] A babérokkal, pálmákkal díszített kis előtérből rögtön a strandra érünk. […] Ameddig a szem ellát, a legfinomabb strandhomok, rajta színes csoportokban fürdőzők százai. […] Hintaszékek, nyugágyak, piros ernyők tarkítják a képet, amely a strandvendéglőben végződik. A Duna felől viszont kékvízű, 145 méter hosszú úszómedence csillog, mögötte homokhegyeken túl a budai hegyek koszorúja.”
– Milyen jól domborít, – sóhajtja az egyik habitüé. A vízből most kiúszik egy másik hölgy. Kecses lépésekkel megy a trambolin felé. Ez csak egy táncosnő lehet. Tényleg az, még pedig Ptaszynski Peppi, az Operaház primaballerinája. A homokból ezután egy kabarészínésztársaságot ásunk ki. Hercegh Jenő, Sarkadi Aladár, Szemere Gyula, Kőváry Gyula feküsznek a homokban. Aztán felugranak, s a víz felé tartanak.
– Boldog vagyok, – mondja Sarkadi – hogy megnyílt a Palatinus. Eddig nem lehetett Magyarországon bajnokságot úszni, olyan kicsinyek az uszodáink. A Palatinus-uszoda az első, ahol majd rekordkísérleteket lehet tenni.
– Tegyünk rekordkísérleteket, – javasolja Hercegh. Egy perc múlva az egész társaság bent úszik a kék vízben. A versenyt Halmay Tibor nyeri meg, aki egyenest az emeletes öltözőjéből ugrik a vízbe, hogy utolérje a kabaristákat. A győzelem örömére pompás táncot is lejtett Ptaszynskivel.” (Színházi Élet 1921)
Az 1930-as évekre szükségesség vált a Palatinus újjáépítése – egyrészt a faszerkezetek romlása, másrészt az egyre növekvő igények miatt –, a feladatra tervpályázatot írtak ki, amire összesen 37 pályamunka érkezett. A Janáky István és Masirevich György győztes tervei alapján felújított létesítmény 1937 májusában nyitotta meg újra kapuit. A régi terület bővítésével a már több mint 10 000 fürdőző befogadására alkalmas strand új, Bauhaus stílusú központi épülettel gyarapodott, amiről így írt Bierbauer Virgil a Tér és Forma 1937/7. számában: „Az épület alaprajzi játéka, tömegeinek tagolása, az áttört felületeknek ügyes és találó beiktatása a feladatnál fogva zárt felületek közé rutinos művész kezére vallanak s ezeket a finomságokat csak éppen az nem veszi észre, akinek mint műkedvelő kritikusnak nincsen szeme az építészet legvalósabb értékei iránt!” A napozóteraszokkal ellátott új épület három szintjén összesen 300–300 női, férfi és családi kabin, és 2000 szekrény biztosította a kényelmes öltözést. Négy csigalépcső vezetett a megnagyobbított medencékhez – a 140x44 méteres úszómedence akkoriban a legnagyobb volt Európában –, sőt még hullámfürdő is várta a hűsölni vágyókat. Emellett a korábban gyakran kritizált homokos területeket pázsitmezők váltották fel.
„Dicséret illeti meg az építészt és az építtetőt egyaránt azért, hogy az építészeti alkotómunkába szobrászt és festőt is belevont” – utalt Bierbauer többek között Perkáry István festőművész – Ady Endre csodaszarvas legendáját bemutató, A Dál-kisasszonyok násza ihlette – a bejárat belső homlokzatát díszítő freskójára, valamint Csorba Géza négy méter magas, mészkőből faragott Napozó lány című aktszobrára. Utóbbi a második világháborús ostromkor pusztult el, helyén 1967-ig Emile Guilleaume alkotása, a Fésülködő nő szobra állt – ekkor faragták újra Csorba szobrát és helyezték el a bejárat előtt.
A második világháború nem kímélte az épületet sem. 1958-ra állították helyre a károkat, emellett 10 000 négyzetméternyi füves napozóval bővítették a Palatinust. A ’60-as években folytatódott a fürdő fejlesztése, a munkálatok nem csupán a főépületet érintették, nyílt új étterem, valamint további alkotásokkal bővült a létesítmény – többek között Bálint Endre festőművész, a hullámmedence falát díszítő szürrealista mozaikjával (1967).
1974-ben új játszótérrel bővült a „Pala” a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervei alapján. „A játszótér kialakításánál fő szempontunk volt, hogy a hasonló korú gyermekeknek bizonyos fokig elkülönített játszási lehetőséget biztosítsunk. Rendelkezésre álló játszótéri alapterület megkötöttséget jelentett, mivel a várható gyermeklétszám nagyobb játszóteret igényelne. Figyelembe vettük azt a célt, hogy a legkisebb területet vegyük el a napozótól. […] A tervezésnél igyekeztünk a balesetveszély elkerülésére, és a betervezett játszószerek a normális fejlődésű városi gyerekek képességeihez szabottak” – olvasható a Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött kiviteli tervdokumentációban.
Az új, fákkal körülvett játszótérre nagy szükség volt, ugyanis 1973 nyarán már 96 000 gyerekjegyet váltottak. „A legtöbb szórakozási lehetőség a Palatínus strandon várja a gyermekeket: az idén elkészült az újonnan kialakított játszótér és sportpálya mintegy 23 000 négyzetméternyi területen, ennek kétharmada gyepszőnyeges. A három nagy homokozó mellett a különböző korosztályú gyermekek részére lengő hintákat, mászókákat és különféle tornaszereket állítottak fel, az 1–2 évesek részére pedig gyermekhempergőket, járókákat is. Az iskolás korúakat 8 pingpongasztal és 3 óriás sakk várja a margitszigeti strandon, a focizáshoz, kézilabdázáshoz pedig 4, egyenként 1000 négyzetméteres zárt sportpályát építettek. A 3 millió forintos beruházással készült gyermek- strandintézményeken kívül nagyon kedveltek még a ló-, bika-, tigris-, kacsa- és libikóka-játék- automaták. A budapesti strandok közül elsőként a Palatínuson került sor ilyen nagyméretű beruházásra, de más nagyobb strandoknál is tervezik hasonló játszóterek és sportpályák építését” – adta hírül a Magyarország című lap 1974. júliusi száma.
1974–75-ben felújították az öltözőket, zárt zuhanyzókat alakítottak ki, 1980-ban pedig ötpályás csúszdával gyarapodott a strand. A korszerűsítés 2002-ben és 2013-ban is folytatódott. 2016–2017-ben az Archikon tervei alapján esett át jelentős felújításon és bővítésen a műemléki védettséget élvező Palatinus, a homlokzat rekonstrukciójának alapjául az 1936-os tervek szolgáltak.
Források:
Megnyílt a Palatinus, Színházi Élet 1921. 33. szám / Arcanum Digitális Tudománytár
Bierbauer Virgil: A margitszigeti új Palatinus-strandfürdő, Tér és Forma 1937. 7. szám/ Arcanum Digitális Tudománytár
Szabad Nép, 1948. augusztus
A Palatinuson új játszótér, Esti Hírlap, 1973. március 21. / Arcanum Digitális Tudománytár
Vakáció a vízben, Magyarország 1974. július 21. / Arcanum Digitális Tudománytár
Középülettervező Vállalat, a Palatinus Strandfürdő területén létesítendő játszótér kiviteli tervdokumentációja, 1974 / Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ
Palatinus Strandfürdő, Urbface
Palatinus Strand
Borítókép: A Palatinus Strandfürdő 1957-ben, Fortepan Nr. 128043
Régi idők vizein sorozatunk korábbi cikkei:
Régi idők vizein I. - Római szentélyek és élményfürdő
Régi idők vizein II. - Az Aranypart aranykora
Régi idők vizein III. - Strand és uszoda Vác központjában
Régi idők vizein IV. - Klónok arca - Az alsóörsi Nyárfás ABC
Régi idők vizein V. - Ponyvaépítészet
Régi idők vizein VI. - Árokfürdéstől az élménymedencéig
Régi idők vizein VII. - Csak tiszta forrásból
Régi idők vizein VIII. - Áldásvíz Szolnokon
Régi idők vizein IX. -„… a fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges”
Régi idők vizein X. -„Fűre lépni csak mezítláb, vagy puha úszócipőben szabad!”
Régi idők vizein XI. -„100 éves a Gellért fürdő”
Régi idők vizein XII. - A szegedi Anna Fürdő története
Régi idők vizein XIII. - A Rudas
