„A helymeghatározástól a nyomonkövetésig” - Földmérők Világnapja 2025

A hagyományokhoz híven idén is megrendezték a Földmérők Világnapja konferenciát a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szervezésében, amelyre március 20-án került sor „A helymeghatározástól a nyomonkövetésig” címmel. Egyetemi oktatók, doktoranduszok, kutatók, cégvezetők mutatták be tevékenységeiket és kutatási eredményeiket a távérzékelés és űrtechnológia elméleti és gyakorlati alkalmazásai területei, a térinformatika, a geodézia, és az ingatlan-nyilvántartás aktuális témáiban. A Lechner Tudásközpontot hét szakértő képviselte a tudományos konferencián. 

Március 20-án rendezte meg a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság a „Földmérők Világnapja” című rendezvényt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében, ahol öt szekcióra bontva tartottak előadást a témákban jártas egyetemi oktatók, doktoranduszok, cégvezetők egy-egy szakterületen szakmabelieknek és érdeklődőnek egyaránt. 
A földmérő, térképész, térinformatikus, és távérzékelő szakma jelentős kihívásokkal szembesült az elmúlt évtizedekben, hiszen a globális, regionális, és helyi jellegű természeti változások méréstechnikai, technológiai fejlesztéseket idéztek elő. Mindazonáltal, ahogy Dr. Rózsa Szabolcs, az MFTTT elnöke és a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője is rámutatott bizakodó nyitóbeszédében, a földmérésnek olyan sokszínű alkalmazási területe van már a hagyományos mérési technológiák mellett, az időbeli technológiai fejlesztések alkalmazásával olyan dinamikusan változó képet tudnak a társszakmáknak nyújtani, hogy a földmérésnek van jövője. A konferencián megismerkedhettünk a helymeghatározás aspektusaival a Földön és a világűrben egyaránt, hogyan lehet nyomon követni a földfelszín változásait, milyen eszközeink vannak a kisműholdak meghatározására és monitorozására. A magyarországi méhlegelők gépi tanulással való megfigyeléséről és statisztikai módszereiről is hallhattunk előadást, vagy arról, hogyan történik a műanyaghulladék mozgásának megfigyelése GNSS technikával. Ezen kívül ismereteket szerezhettünk arról is, a határváltozásokat hogyan lehet követni és rögzíteni az aktualitások mentén térképészeti adatbázisokban; valamint a magassági alaphálózat fejlesztésére vonatkozó javaslatokról is hallhattunk. A kataszter szekcióban bemutatták a nyilvántartás történelmi gyökereit, más kultúrák szokásait. Újdonságként az elektronikus ingatlan-nyilvántartás kialakításának aktuális helyzetével lehetett ismerkedni, továbbá egy szakmodulba is bepillantást nyerhettünk. A konferencia szervezői törekedtek arra, hogy minél több fiatal kollégát bevonjanak, akik kutatási-fejlesztési eredményeik ismertetésével mutatták be a szakma jövőbeni fejlődési irányait. Az MFTTT meghívta a jövő generációt is, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum végzős diákjainak két csoportja is részt vett az előadásokon.

Idén az Év Magyar Földmérője Tárczy-Hornoch Antal lett. A 125 éve született geodéta, bányamérnök professzor maradandó életművéról Dr. Orbán Aladár, geodéta, térképész hadmérnök az MTA Köztestületének tagja tartott személyes élményekkel, régi fotókban gazdag előadást.

A Lechner Tudásközpont szakértői

Elsőként Dr. Deák Márton, a Lechner adatelemzési és 3D technológiai vezetőjének előadására került sor épületfelmérés témájában, a műemlékek vonatkozásában. Kifejtette, milyen épületfelmérési munkáik vannak műemlékek, örökségvédelem, világörökségi felmérések, részletmérések, földmérés és térképészet területén. Részletezte az épületszintű pontfelhők illesztési problémáit műemléképületek esetén – mint például a csavarodás, vagy egyéb illesztési problémák – illetve milyen dróneszközöket, GNSS szenzorokat használnak a meghatározásokhoz.

Magyar Bálint, a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) InSAR kutatója betekintést nyújtott az Obszervatórium vadonatúj szolgáltatásába, az “InSAR.Hungary: Magyarország műholdradar alapú mozgásvizsgálati rendszere” nevű interaktív webes applikációba. Emellett bemutatásra került a műholdradar interferometria technológiája is, illetve több kapcsolódó feldolgozási eljárás is, mint a differenciális interferometria és az állandó szórópontok módszere. Az előadás következő szakaszában került sor az interaktív bemutatóra. Ennek során akár a saját telefonunkon vagy laptopon, vagy akár a kivetítőt követve ismerkedhettünk az alkalmazással, recens deformációs mintázatok bemutatásából kaptunk ízelítőt. Az InSAR.Hungary szolgáltatás további fejlesztése a KGO céljai közé tartozik.

Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetője a határokról tartott előadást a térinformatikai szekcióban, milyen érdekes szituációk merülhetnek fel a térképészeti adatbázisokban a határok rögzítése mentén, például folyók, erdők, egymás szomszédságában lévő települések esetén. Szintén az alapokkal kezdte az előadást, milyen alap térképészeti adatbázisok vannak, milyen helymeghatározási alapokat használnak. Konkrét példákat szemléltetett, milyen egyéb anomáliák jelenhetnek meg a térképen, például egy folyóba ékelődő erdő, vagy fehér folt esetén, vagy az egymás mellett szorosan lévő községek esetén hogyan történik az adatok nyilvántartása. Kiemelte a változásvezetés fontosságát a valós helyszínen és az adatbázisokban egyaránt. Az adatok ingatlan-nyilvántartási átvezetésének folyamatáról és frissítéséről is beszélt.  

Dr. Kenyeres Ambrus, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője a geodéziai szekcióban az EOMA reinkarnációjáról beszélt, miként lehetne modernizálni műholdas geodéziai technológiák felhasználásával. Elmondta: nélkülözhetetlen a műholdas technológiák maximális kihasználása, az egyedi ponthibák kiváltása, az alkalmazott mérési technológiák, digitális adatbázisok kihasználása, emellett az új típusú Integrált Magasság Meghatározási Alapponthálózati struktúra bővítése és kialakítása is kulcsfontosságú lenne a jövőben.

Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakításának okairól, előnyeiről tartott előadást, mindezt a Lechner Tudásközpont gyorsítósávról kialakított víziójával támogatta. Kiemelte, hogy a digitális ügyintézés lehetősége, az ügyintézési folyamatok gyorsítása, a biztonságos hitelesítés, az ingatlan-nyilvántartás javulása, az egységes integrált rendszerhasználat a rendszer előnyeit képezik, a cél, hogy az időt megspóroljuk az embereknek. Részletezte az indulás körülményeit, hogy mi biztosítja a feltételeket a biztonságos átálláshoz, felvázolta a helyzetet a rendszerek közti átállás biztosításáról. Megtudhattuk, hogy az FTTR modul front office oldali indulása nyáron kezdődik meg, ehhez az első oktatás a földmérők részére március végén veszi kezdetét.

Az alábbi képre kattintva galéria nyílik.

Iván Gyula, az Ingatlan-nyilvántartási Szakrendszer-támogató Osztály vezető szakértője a kataszter történelmi múltjába repített vissza minket, számos érdekes példát hozott a történelemből az ókortól napjainkig, milyen birtoklási formák léteznek: az anglo-amerikai, a szokásjogon alapuló, a római-francia-német, a kommunista és az iszlám (vallási alapú) kultúrákban. Okirat és jogcím alapú rendszerekről, és a határok meghatározásának különböző elveiről is beszélt. Részletezte, szerte a nagyvilágban milyen szabályok mentén működnek a kataszterek. Végül alapkérdésekre reflektált, hogy alapvetően miért üzemeltetünk katasztereket, milyen emberi mozgatórugók eredményezik a létüket, ehhez érdekes gondolatokat, különböző nemzetek által képviselt felfogásokat osztott meg.

Varga Norbert, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály vezetője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer FTTR, azaz a Földmérési, térképészeti, telekalakítási eljárásokat támogató szakmodul felületét prezentálta. Két eljárást teszt jelleggel mutatott be a belépéstől az ügy befejezéséig, a földmérési adatszolgáltatás felületének funkcióit részletezte. Rámutatott, mire kell figyelni a rendszer használatakor, például az igazolvány lejáratokra tekintettel, megmutatta belépéskor a rendszerben felvehető szerepköröket, és természetesen azt is, hogyan tárolódik a rendszerben a kérelem.  Folytatásként a változási vázrajz elkészültéhez szükséges ügy folyamatát mutatta be, a teendőket részletezve.

A konferencia előadásainak anyaga az MFTTT honlapján (https://www.mfttt.hu) hamarosan elérhető lesz.

Fotó: Rehorovics Gyula, Juhász Réka / Lechner Tudásközpont