„A helymeghatározástól a nyomonkövetésig” - Földmérők Világnapja 2025

A hagyományokhoz híven idén is megrendezték a Földmérők Világnapja konferenciát a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szervezésében, amelyre március 20-án került sor „A helymeghatározástól a nyomonkövetésig” címmel. Egyetemi oktatók, doktoranduszok, kutatók, cégvezetők mutatták be tevékenységeiket és kutatási eredményeiket a távérzékelés és űrtechnológia elméleti és gyakorlati alkalmazásai területei, a térinformatika, a geodézia, és az ingatlan-nyilvántartás aktuális témáiban. A Lechner Tudásközpontot hét szakértő képviselte a tudományos konferencián. 

Március 20-án rendezte meg a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság a „Földmérők Világnapja” című rendezvényt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében, ahol öt szekcióra bontva tartottak előadást a témákban jártas egyetemi oktatók, doktoranduszok, cégvezetők egy-egy szakterületen szakmabelieknek és érdeklődőnek egyaránt. 
A földmérő, térképész, térinformatikus, és távérzékelő szakma jelentős kihívásokkal szembesült az elmúlt évtizedekben, hiszen a globális, regionális, és helyi jellegű természeti változások méréstechnikai, technológiai fejlesztéseket idéztek elő. Mindazonáltal, ahogy Dr. Rózsa Szabolcs, az MFTTT elnöke és a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője is rámutatott bizakodó nyitóbeszédében, a földmérésnek olyan sokszínű alkalmazási területe van már a hagyományos mérési technológiák mellett, az időbeli technológiai fejlesztések alkalmazásával olyan dinamikusan változó képet tudnak a társszakmáknak nyújtani, hogy a földmérésnek van jövője. A konferencián megismerkedhettünk a helymeghatározás aspektusaival a Földön és a világűrben egyaránt, hogyan lehet nyomon követni a földfelszín változásait, milyen eszközeink vannak a kisműholdak meghatározására és monitorozására. A magyarországi méhlegelők gépi tanulással való megfigyeléséről és statisztikai módszereiről is hallhattunk előadást, vagy arról, hogyan történik a műanyaghulladék mozgásának megfigyelése GNSS technikával. Ezen kívül ismereteket szerezhettünk arról is, a határváltozásokat hogyan lehet követni és rögzíteni az aktualitások mentén térképészeti adatbázisokban; valamint a magassági alaphálózat fejlesztésére vonatkozó javaslatokról is hallhattunk. A kataszter szekcióban bemutatták a nyilvántartás történelmi gyökereit, más kultúrák szokásait. Újdonságként az elektronikus ingatlan-nyilvántartás kialakításának aktuális helyzetével lehetett ismerkedni, továbbá egy szakmodulba is bepillantást nyerhettünk. A konferencia szervezői törekedtek arra, hogy minél több fiatal kollégát bevonjanak, akik kutatási-fejlesztési eredményeik ismertetésével mutatták be a szakma jövőbeni fejlődési irányait. Az MFTTT meghívta a jövő generációt is, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum végzős diákjainak két csoportja is részt vett az előadásokon.

Idén az Év Magyar Földmérője Tárczy-Hornoch Antal lett. A 125 éve született geodéta, bányamérnök professzor maradandó életművéról Dr. Orbán Aladár, geodéta, térképész hadmérnök az MTA Köztestületének tagja tartott személyes élményekkel, régi fotókban gazdag előadást.

A Lechner Tudásközpont szakértői

Elsőként Dr. Deák Márton, a Lechner adatelemzési és 3D technológiai vezetőjének előadására került sor épületfelmérés témájában, a műemlékek vonatkozásában. Kifejtette, milyen épületfelmérési munkáik vannak műemlékek, örökségvédelem, világörökségi felmérések, részletmérések, földmérés és térképészet területén. Részletezte az épületszintű pontfelhők illesztési problémáit műemléképületek esetén – mint például a csavarodás, vagy egyéb illesztési problémák – illetve milyen dróneszközöket, GNSS szenzorokat használnak a meghatározásokhoz.

Magyar Bálint, a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) InSAR kutatója betekintést nyújtott az Obszervatórium vadonatúj szolgáltatásába, az “InSAR.Hungary: Magyarország műholdradar alapú mozgásvizsgálati rendszere” nevű interaktív webes applikációba. Emellett bemutatásra került a műholdradar interferometria technológiája is, illetve több kapcsolódó feldolgozási eljárás is, mint a differenciális interferometria és az állandó szórópontok módszere. Az előadás következő szakaszában került sor az interaktív bemutatóra. Ennek során akár a saját telefonunkon vagy laptopon, vagy akár a kivetítőt követve ismerkedhettünk az alkalmazással, recens deformációs mintázatok bemutatásából kaptunk ízelítőt. Az InSAR.Hungary szolgáltatás további fejlesztése a KGO céljai közé tartozik.

Kovács Iván, a Lechner Tudásközpont Geoinformatikai Osztály vezetője a határokról tartott előadást, kiindulásként bemutatta, hogy milyen érdekes szituációk, eltérések merülhetnek fel a térképészeti adatbázisokban a határok mentén, államhatáron, egymás szomszédságában lévő települések esetén. Bemutatta, hogy milyen országos lefedettségű térképészeti adatbázisok vannak, és ezek hogyan használhatóak alap helymeghatározásra. Konkrét példákat szemléltetett, milyen egyéb anomáliák jelenhetnek meg a térképen, például változó folyó sodorvonal nem megfelelő kezelése, épületet metsző településhatár esete. Felvázolta a Magyar közigazgatási határok adatbázis megújításának folyamatát, kiemelve az új vonalas adatmodell rangsor elvét. Végül a változásvezetés fontosságát és optimális folyamatát mutatta be, így  minimalizálhatóak lehetnének az előadás elején felvázolt problémák.

Dr. Kenyeres Ambrus, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője a geodéziai szekcióban az EOMA reinkarnációjáról beszélt, miként lehetne modernizálni műholdas geodéziai technológiák felhasználásával. Elmondta: nélkülözhetetlen a műholdas technológiák maximális kihasználása, az egyedi ponthibák kiváltása, az alkalmazott mérési technológiák, digitális adatbázisok kihasználása, emellett az új típusú Integrált Magasság Meghatározási Alapponthálózati struktúra bővítése és kialakítása is kulcsfontosságú lenne a jövőben.

Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakításának okairól, előnyeiről tartott előadást, mindezt a Lechner Tudásközpont gyorsítósávról kialakított víziójával támogatta. Kiemelte, hogy a digitális ügyintézés lehetősége, az ügyintézési folyamatok gyorsítása, a biztonságos hitelesítés, az ingatlan-nyilvántartás javulása, az egységes integrált rendszerhasználat a rendszer előnyeit képezik, a cél, hogy az időt megspóroljuk az embereknek. Részletezte az indulás körülményeit, hogy mi biztosítja a feltételeket a biztonságos átálláshoz, felvázolta a helyzetet a rendszerek közti átállás biztosításáról. Megtudhattuk, hogy az FTTR modul front office oldali indulása nyáron kezdődik meg, ehhez az első oktatás a földmérők részére március végén veszi kezdetét.

Az alábbi képre kattintva galéria nyílik.

Iván Gyula, az Ingatlan-nyilvántartási Szakrendszer-támogató Osztály vezető szakértője a kataszter történelmi múltjába repített vissza minket, számos érdekes példát hozott a történelemből az ókortól napjainkig, milyen birtoklási formák léteznek: az anglo-amerikai, a szokásjogon alapuló, a római-francia-német, a kommunista és az iszlám (vallási alapú) kultúrákban. Okirat és jogcím alapú rendszerekről, és a határok meghatározásának különböző elveiről is beszélt. Részletezte, szerte a nagyvilágban milyen szabályok mentén működnek a kataszterek. Végül alapkérdésekre reflektált, hogy alapvetően miért üzemeltetünk katasztereket, milyen emberi mozgatórugók eredményezik a létüket, ehhez érdekes gondolatokat, különböző nemzetek által képviselt felfogásokat osztott meg.

Varga Norbert, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály vezetője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer FTTR, azaz a Földmérési, térképészeti, telekalakítási eljárásokat támogató szakmodul felületét prezentálta. Két eljárást teszt jelleggel mutatott be a belépéstől az ügy befejezéséig, a földmérési adatszolgáltatás felületének funkcióit részletezte. Rámutatott, mire kell figyelni a rendszer használatakor, például az igazolvány lejáratokra tekintettel, megmutatta belépéskor a rendszerben felvehető szerepköröket, és természetesen azt is, hogyan tárolódik a rendszerben a kérelem.  Folytatásként a változási vázrajz elkészültéhez szükséges ügy folyamatát mutatta be, a teendőket részletezve.

A konferencia előadásainak anyaga az MFTTT honlapján (https://www.mfttt.hu) hamarosan elérhető lesz.

Fotó: Rehorovics Gyula, Juhász Réka / Lechner Tudásközpont