BIM

A Lechner Tudásközpont épületinformációs modellezéshez (BIM - Building Information Modelling) kapcsolódó tevékenységei a következő főbb területek szerint csoportosíthatók.

Szemléletformálás

2017 elején indítottuk el Lechner Kiválósági Programunkat, amelyben a pályázaton felvételt nyert fiatal építészek hét hónapos, átfogó képzésben részesültek és bekapcsolódtak a Lechner Tudásközpont munkájába.  A képzési időszak alatt tematikus kurzusokon vettek részt: bepillantottak az építésügy korszerűsítését célzó tevékenységekbe, kipróbálták és elsajátították az építészetben, informatikában, térinformatikában alkalmazott legfejlettebb módszereket és eszközöket, megismerték a települési és térségi tervezés feladatait, illetve az okos város gondolkodásmódot is. A program második fázisában, visszatérve a felsőoktatási intézményekbe, további három féléven keresztül oktatták a Lechner Tudásközpont munkatársaiként a megszerzett és időközben továbbfejlesztett ismereteiket az alapképzésben résztvevő építészhallgatók számára.

Ugyancsak 2017-ben kérdőív segítségével felmérést végeztük a BIM hazai helyzetéről. A beérkezett válaszok kiértékelése alátámasztotta BIM-kézikönyv elkészítésére vonatkozó szándékunkat, hogy elősegítsük a BIM egységes értelmezését a hazai építőiparban. A kézikönyv 2018 nyarán megjelent első kiadásában olvasmányos formában bemutattuk a BIM alapfogalmait és felhasználási lehetőségeit, majd a visszajelzések alapján 2019 őszén publikáltuk a kézikönyv második kiadását is.

A tervezett kézikönyv-sorozat további kötetei kidolgozás és szerkesztés alatt állnak. A második kötet többek között módszertani leírásokkal fogja támogatni a BIM iránt érdeklődőket, ezek kidolgozását a BIM alkalmazásában élenjáró partnereink segítségével végezzük. A kidolgozott módszertanokat minden esetben először teszteljük és validáljuk, ezután jelentetjük csak meg ajánlásként. Ezért a második kötet nem egyben, hanem részenként, egy-egy módszertant bemutató fejezetenként kerül publikálásra.

2019 őszén elindítottuk a BIM-köz-PONT weboldalunkat, ahol egységes platformon mutatjuk be a BIM-mel kapcsolatos naprakész és releváns információkat, tudósítunk a legújabb hírekről és trendekről, illetve itt jelentetjük meg a BIM-kézikönyv második kötetének elkészült fejezeteit is.

A Lechner Tudásközpontban zajló fejlesztésekről, a korszerű módszertanok alkalmazási lehetőségeiről kollégáink számos előadást tartottak és tartanak különböző szakmai rendezvényeken és továbbképzéseken, bemutatva a BIM társtudományokhoz való kapcsolódását is.

A BIM európai és hazai szabványosításában való részvétel

Munkatársaink kiemelt feladati között szerepel az európai és hazai BIM szabványok megalkotásában és hazai implementálásában való aktív közreműködés. A Magyar Szabványügyi Testület 442-es (BIM) Műszaki Bizottságának tagjaként és delegáltjaként – mely az Európai Szabványügyi Bizottság CEN/TC 442 tükörbizottságaként működik – kollégáink rendszeresen részt vesznek a nemzetközi szabványosító üléseken és az üléseket előkészítő szakmai munkacsoportok munkájában. A szabványosításban való hazai érdekek érvényesítése és a naprakész információk beszerzése mellett a BIM alkalmazásához nélkülözhetetlen, egységes európai szerződéses dokumentumok és mellékleteik kidolgozásában is aktív szerepet vállaltunk.

Az építésügyi informatikai fejlesztések támogatása - BIM funkciókra vonatkozó követelmények meghatározása

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” és a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 „E-építés keretrendszer” projektek keretében megújulnak a Tudásközpont által jelenleg is üzemeltetett építésügyi informatikai alkalmazások, illetve új alkalmazások fejlesztésére is sor kerül. Kiemelten fontos, hogy ezek az online alkalmazások fel legyenek készítve a legkorszerűbb technológiákra és módszertanokra, illetve támogassák az építőipari digitalizáció törekvéseit, ezért a fejlesztés során fokozott figyelmet fordítottunk a térinformatika (GIS) és a BIM területén elérhető nemzetközi példák és jó gyakorlatok vizsgálatára, illetve a folyamatosan változó szabályozási környezet követhetőségére.

Az alkalmazások BIM követelményrendszerének kidolgozása során megvizsgáltuk a BIM modellek előállítására és kezelésére alkalmas piacvezető szoftvereket és a fejlesztendő funkciók meghatározásánál a legteljesebb kompatibilitásra törekedtünk. Az információcsere-folyamatokat minden esetben nyílt szabvány alapján, szoftverfüggetlen fájlformátumra alapozva (IFC) definiáltuk. Az egységes informatikai követelmények meghatározásán túl, egyes feladatspecifikus alkalmazások esetében dolgozunk a szükséges modell-előállítási módszertanok kialakításán is.

Építésügyi informatikai alkalmazások BIM funkcióinak tesztelése

Az alkalmazásfejlesztés során készülő szakrendszerekhez definiált funkciók lehetővé teszik a BIM modellek célspecifikus felhasználását. Az elkészült funkciók tesztelését kollégáink folyamatosan végzik, a visszajelzéseik alapján az informatikai fejlesztők elvégezhetik a szükséges módosításokat, illetve tovább javíthatják az egyes alkalmazások ergonómiáját. Céljaink között szerepelt ugyanis, hogy az újonnan létrejövő alkalmazások felhasználói élménye harmonizáljon a dobozos szoftvereknél már megszokottal. Ezzel párhuzamosan folyamatosan követjük, hogy a kereskedelmi termékek megoldásai milyen szinten integrálhatók a fejlesztés alatt álló alkalmazásokba és a hozzájuk kapcsolódó informatikai folyamatokba.

A szakrendszereinkbe ágyazott központi BIM modul az IFC (Industry Foundation Classes) nyílt adatszabványra támaszkodik, így megfelel a nemzetközi trendeknek és az építésügyi adatszolgáltatás platformfüggetlen követelményeinek. A fejlesztés támogatása érdekében számos tesztet végeztünk, hogy a különböző IFC szabványokban (verziókban) elérhető paramétereket milyen mértékben támogatják a kereskedelmi forgalomban kapható modellező szoftverek, illetve dolgozunk a különböző szakrendszerek adatigényét támogató paraméterkészletek és modellnézet definíciók (MVD) kialakításán is.

A mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő építésügyi informatikai paraméterkészletek és sablonok kialakítása

A napi feladataink közé tartozik a jogszabályok, különböző hatósági eljárások és folyamatok elemzése annak érdekében, hogy támogassuk a tervezők, kivitelezők és hatóság közötti kommunikáció korszerűsítését és hatékonyságának növelését. Meghatároztuk a különböző hatósági eljárásokhoz szükséges paraméterkészleteket, és dolgozunk ezeknek az informatika nyelvére való fordításán,  az IFC alapú  „Építésügyi 3D séma és formátum” kidolgozásán. Ez biztosítani fogja az építési folyamat szereplőinek, hogy a jogszabályokban előírt adatok jelentős részét BIM módszertan segítségével tudják majd előállítani, és szolgáltatni a szükséges eljárásokhoz. Az informatikai fejlesztés során megvalósuló BIM modul és Property Server lehetőséget biztosít ezen adatok széleskörű publikálására is.

Kollégáink vizsgálják továbbá annak a lehetőségét is, hogy milyen jogszabályi változtatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy nagyobb mértékben lehessen automatizálni az építésügyi hatósági ellenőrzési folyamatokat, mely elősegítheti a BIM modell alapú tervszolgáltatás bevezetését is.

A BIM-modellek előállítását és felhasználását meghatározó közbeszerzési- és szerződéses követelmények definiálása az építésgazdasági stratégiával összehangoltan

A BIM-kézikönyv sorozatunk második kötetének szintén meghatározó részét képezi a BIM-alapú munkafolyamatok egységes szerződéses követelményeinek és szerződésmellékleteinek meghatározása, amely összehangban áll a nemzetközi szabványosítás folyamatával. Különösen kiemelt figyelmet igényel a közbeszerzési eljárások keretén belül megvalósuló beruházási projektek BIM-követelményeinek meghatározása. Ezt a munkát több partnerünkkel közösen, a különleges jogszabályi követelmények figyelembevételével végezzük.