Az űrből is látszanak a hazai éghajlatváltozás hatásai: a Lechner téradat-stratégiájának fontos része a környezet állapotát feltáró térképes adatbázis
Egyre gyakrabban sújtják időjárási szélsőségek Magyarországot: villámárvizek, szélviharok és az elmúlt években pusztító aszályok is. A belvizes időszakok rövidülnek, vagy éppen meg sem jelennek adott évben, a száraz időjárási periódusok hossza, sűrűsége és területi kiterjedése viszont aggasztó mértékben fokozódik. A gazdálkodók kárigény-bejelentéseinek kezelése egyre nagyobb terhet ró a közigazgatásra, az alkalmazkodás és a vízmegtartás előtérbe kerülése pedig a mezőgazdasági művelésmódok megváltoztatását sürgeti. A Lechner Tudásközpont által összegyűjtött és gondozott téradatok egyre részletgazdagabb térképes ábrázolásai a klimatikus folyamatok hatásainak jobb megértését és a növénytermesztési gyakorlat újratervezését is támogathatják.
Téradat-stratégiájának elkészítésével a Lechner elköteleződött a nyílt adatpolitikai szemlélet irányába, és megfelelő keretek között megkezdte az adatnyitás folyamatát. Az adatokhoz való hozzáférés azonban önmagában nem felétlenül nyújt megoldást, azok helyes értelmezéséhez szükséges némi rutin: például a műholdfelvételek elemzésekor könnyű összetéveszteni a kiszáradt kukoricatáblákat a már learatott szántókkal, vagy a szépen zöldellő napraforgómezőket az elhanyagolt, gyomosodó táblákkal.
Az űrben keringő mintegy 15 000 darab műhold közül, körülbelül 1000 végez földmegfigyelő tevékenységet. Közülük kiemelkedő jelentőségűek az európai Sentinel műholdcsalád tagjai, amelyek bolygónk javarészét, így Magyarországot is „árgus szemekkel” figyelik. A 2-5 naponta készített felvételekből többek között hazánk növényzetéről, talajállapotáról és természetes vizeiről nyerhetünk ki aktuális információkat. Bár nem minden felvétel használható fel azonos mértékben – például a pillanatnyi felhőborítottság miatt –, de az elmúlt évekből így is felvételek százai állnak már rendelkezése hazánk minden pontjáról. Az Európai Űrügynökség egyre bővülő adattárháza (Copernicus Data Space Ecosystem, CDSE) lehetővé teszi az űrfelvételek idősoros összehasonlítását, ami napjainkra már több mint 10 éves időszak földfelszíni folyamatainak elemzését támogatja.
A precíz optikájú, több hullámhossz-tartományban dolgozó műholdak felvételei alapján készíthetők olyan tematikus növényspecifikus térképek is, amelyek idősorából összeállítható térképi rendszer különösen alkalmas lehet erdőink állapotának (aszálykárok, növénybetegségek, erdőpusztítás), valamint a haszonnövények (pl. kukorica, napraforgó) fejlődésének monitorozására. Így egy éven belül, évek között, illetve mikro- és makroterületi összehasonlításban is vizsgálható a növényzet, a biomassza mindenkori állapota. A Lechner Tudásközpont növényállapot térképein a sötétzöldtől a sárgába hajlón át a sötétbarna tónusokig terjedő színezés segít következtetni a növényzet állapotára, illetve nedvességtartalmára.
A növényállapot térkép zöld színei a jobb növényállapotot jelölik, az egyre sötétedő barna színek pedig a romló növényállapotot mutatják. Az első képen látható mezőgazdasági táblák zöld részei olyan területeket jelölnek, ahol az adottságok (talaj jellemzők, vízellátottság stb.) kedvezőbbek, ezért a búza jobban ellenáll az aszálynak. A május végi elemzés jól mutatja, hogy az elhúzódó csapadékhiány esetén, a jobb adottságú területeken is károsodnak a gazdasági növények.
Ezek, illetve további, hasonló logika alapján készített térképek segítik a mezőgazdasági kárigények elbírálásának folyamatát és az éghajlatváltozás hazánkra gyakorolt hatásainak jobb megértését is. A növényállapot-térképek nem csak aszálykárok megfigyelésére használhatók, hanem a növényzetet sújtó más természeti károk felmérésére is értékes adatokat szolgáltatnak, így egyebek közt belvizek, súlyos jégverések vagy viharok károkozásainak lokalizálására is alkalmasak.
A növénytakaró állapotmegfigyelésének fontosságára a 2022-es esztendő történelmi léptékű aszályhelyzete és az annak nyomán érkező hatósági megkeresések irányították rá a Lechner kutatóinak figyelmét. Aktualitását emeli, hogy sajnos az idei tavasz és nyár is hasonlóan száraz periódusokkal terhelt a Kárpát-medencében. Közben Európa már dolgozik a Copernicus program által biztosított műholdas szolgáltatások továbbfejlesztésén, néhány év múlva már a Sentinel-2 Next Generation műholdak biztosítják majd a továbbfejlesztett, még részletesebb, hosszú távon elérhető adatszolgáltatást.
A Lechner Tudásközpontban készülő növényállapot-térképek a földfelszíni folyamatokat, állapotokat tükröző egyéb, szintén helyben előállított adatainkkal – pl. belvíz- vagy vízhatás-gyakorisági térképekkel, évente frissülő nagyfelbontású felszínborítás térképekkel stb. – kiegészülve hangsúlyos építőkövei a természeti környezet állapotát feltáró, térképes adatbázisunknak. Ez az adatbázis a Lechner Téradat-stratégiájának (TAS) megalapozásához elkészült téradatvagyon fontos elemeként nem csak az aktuális kihívások és problémák gyorsabb feltérképezésében és megoldásában, hanem klímaadaptációs törekvések tervezésében és megvalósításában is fontos szereppel bírhat a jövőben. Ennek elengedhetetlen feltétele ugyanakkor az adatok mélyebb megértését és elemzését segítő oktató és tájékoztató tevékenység, amely szervesen illeszkedik a TAS feladataihoz.
