Régi idők vizein XV.
Ó, a vidéki élet! A csend és nyugalom csak látszat. Ha az ember eltölt néhány napot akármelyik kisebb településen, rádöbben: izgalmas dolgok nem csak a nagyvárosokban történnek. Így van ez Békéssel is. Az alföldi kisváros ma sem csak ártézi vizéről, tizennyolc hídjáról, vagy madzagfalvi napjairól nevezetes, hanem 80 éve, 1939-ben átadott gyógyvizű fürdőjéről is.
A 19. században, a kiegyezést követő nyugalmas évtizedekben, Békésen is meglódult a fejlődés és a korral haladó emberek nyitottá váltak az újdonságokra. A polgári átalakulás hatása a turizmust és a fürdőkultúrát is elérte, a vizek higiéniai és gyógyászati megközelítése mellett a sport és az élvezet jelentősége is erőteljesebb lett. Hazánkban is egyre népszerűbbé váltak a rekreációs elfoglaltságok, így a fürdőzés is. A vízimádók és testgyakorlók a pihenést az aktív kikapcsolódással ötvöző őrülete a Viharsarkot, azon belül Békést is elérte.
Fürdőegyletek
Vajon kik voltak egy-egy ilyen fürdőegylet tagjai? Bizonyára olyanok, akik rendelkeztek szabadidővel és szabad energiákkal az ilyesfajta tevékenységekre, tehát csakis a társadalom közép- és felső rétege. A témával kapcsolatban Wirth István Fürdőkultúra című munkáját tanulmányozva számos érdekesség mellett az is kiderül, hogy mivel a vasárnap csak 1891 óta törvényben garantált munkaszüneti nap, a nyolcórás munkanapokra, illetve a fizetett nyári szabadságra még további 30-40 évet kellett várni, így a fürdőkultúra élvezete főképpen a birtokos nemesek, jómódú hivatalnokok, tisztségviselők, kereskedők, orvosok, mérnökök, építészek, katonatisztek, tanárok, színészek, zenészek, újságírók és családjaik körében terjedt. A fürdőegyletek a művelődés és szórakozás terén is tevékenyek voltak, a szezon alatt összegyűlt fürdőközönség számára kirándulásokat, bálokat, ünnepségeket is szerveztek. Gyakori volt, hogy a fürdő területén található ivókutak, vagy konkrétan a vízfelület mellett zenekar gondoskodott a jó hangulatról és a zenei aláfestésről, a nagyobb fürdők szolgáltatásai között pedig a könyvkölcsönzés, vagy a színházi előadások is szerepeltek.
Ugyan a békési fürdőegylet kapcsán színházi, vagy zenei programokról nem maradt fenn információ, de az tudható, hogy az egylet társadalmi szerepet vállalt. A helyi református gimnázium iskolai értesítőiben, melyek a 20. század első éveiből származnak, fel-fel bukkannak olyan tanulók, akinek az egyleti alap támogatta tanulmányait.
Asztalos utcai kút
Az első világháború Békésen is sok derékba tört álmot hagyott maga után, ám a húszas évekre újra bizakodó hangulat kezdett kialakulni. Az ország legkülönbözőbb pontjairól érkező hírek, melyek kútfúrásról és feltörő melegvizes forrásokról meséltek, az alföldi kisváros polgáraiban is reményt keltettek. A város vezetősége úgy döntött, hogy megpróbálkozik a hévizes kút fúrásával. A próbálkozások színhelye az Élővíz csatorna és a Körös között fekvő Malomvég településrész egyik pontja volt. A siker sem maradt el: 1927-ben 43 °C fokos víz tört fel 730 méteres mélységből. A kút most is ott áll az Asztalos és a Kurta utca találkozásánál, a békési lakosok azóta is kannákkal és műanyag palackokkal hordják a gyógyhatásúnak tudott artézi vizet. A szemközt működő kisbolt neve is beszédes: ma is Asztaloskuti Vegyesboltnak hívják.
Téglajeggyel a fürdőért
A Békési Fürdő honlapja azt írja, a fürdőegylet a 19-20. század fordulóján hozhatta létre a közfürdőt tisztasági fürdőként. Ez jelenthette a kezdetet, amelyből az Asztalos utcai meleg víz feltörése után a nagyobb volumenű, gyógyászati és turisztikai célú fürdő létesítésének ötlete kivirágzott. A kút vizét ugyanis nemcsak a békésiek, hanem a környező települések lakói is egyre nagyobb számban vették igénybe, mert tapasztalataik alapján a víz rendszeres fogyasztása enyhítette a gyomor- és mozgásszervi panaszokat. Mire ezek a tapasztalatok megszilárdultak és leülepedtek, Govrik László, békési mérnök meg is tervezte az új fürdő épületét. Az 1937-ben elkészült tervek megvalósulásának útjába tehát már csak a pénzhiány állt, ám az sem sokáig. A lakosság téglajegyek megvásárlásával járulhatott hozzá a munkálatokhoz és a büszke alföldi nép elszántan adakozott.
Az Orosházi Friss Hírek 1939 februárjában már a tervezett májusi nyitásról adott hírt: „A Békési Ármentesítő Egyesület az elmúlt év végére elkészült az összes csőhálózattal, belső berendezéssel úgy, hogy most már csupán az ártézi kúthoz vezető, mintegy 500 méter csőhálózat lefektetése van hátra. Különben a kút fölösleges vizének a felhasználásába az engedélyt a község legutóbbi közgyűlésén már meg is adta. A fürdő az eddigiek szerint ez év májusában nyílik meg.” A fürdő épületét a híreknek megfelelően 1939-ben adták át, a medencéket pedig az épülettől 600 méterre fekvő Asztalos utcai termálkút vize töltötte fel.
Dr. Kún Tamás, orvos és korabeli elismert szakíró már az 1850-es évek második felében leszögezte: „A források vize vegyileg megvizsgálandó, még pedig mind mennyiségileg, mind minőségileg, hogy világosan kitünjék az alkatrészek egymáshozi aránya s viszonya, s ezeknek nyomán meghatározni lehessen, minő betegségekben és az egyéniséghez alkalmazva milly mértékben használható az ivóviz; mellyik fürdővíz alkalmas egyik vagy másik betegnek és a kor ez vagy amaz időszakában. Illy biztos útmutató nélkül csak tapogatózva, néha haszonnal, néha önmagoknak kártevőleg használhatják azt a betegek, mi a fürdőintézet hírnevének megalapítására lényeges befolyással van.” A fentiek szellemében tehát a békési fürdő sem érhette be a népgyógyászati tapasztalatokkal, ami fürdője gyógyerejét, így áttételesen a város hírnevét illette. Ezért a vizet szakértő vizsgálatnak vetették alá, amelynek eredményeként 1943-ban a Magyarhoni Földtani Társaság Hydrológiai Szakosztálya, valamint a Balneológusok Országos Egyesülete Jenei Endre egyetemi tanár szakvéleménye alapján a Békési Gyógyfürdő vizét ásványi hévíznek minősítette.
Fanyar íz és bitumenes szag
A vegytani vizsgálatok szerint, melyekről Jeney Endre szakvéleményére hivatkozva Soltész László a Hydrológiai Közlöny 1943 számában beszámolt a víz „alkalmas bizonyos bőrbetegségek gyógyítására (lichen, prurigó, psoriazis, ekzema, urtikaria). Ugyanezen bőrbántalmakra a víz belső használata is hasznos lehet, annak arzéntartalma miatt. […] E hatás miatt a víz ivókúrának is adható lenne vérszegénység, Bazedow-kor stb. eseteiben, tekintettel azonban jelentős arzéntartalmára, csak orvosi ellenőrzés mellett. Kisebb jódtartama miatt érelmeszesedés, magas vérnyomás eseteiben is ajánlatos lenne a víz fogyasztása. Mint elsősorban alkáliás víz főleg a nyálkahártyák idült hurutjaiban (bronhitis, gastritis, entherits), gyomorsavtúltengés esetében, továbbá a szervezet lugosítására lenne használható. Célszerű lenne a vízzel bizonyos javító eljárásokat végezni, amely a fanyar íz és a bitumenes szag eltüntetését célozná, azonban ügyelve közben arra, hogy az alkalmazott eljárások a víz összetételét mennyire változtatnák meg.”
A fürdő ilyen remek ajánlások és az alföldi vendégszeretet együttes következményeként évtizedekig működött rendületlenül, ám az erősödő igényeket az Asztalos utcai kút egy idő után nem tudta kiszolgálni. A hatvanas évek elején felújításra került sor:
A vízhozam növelése érdekében 1963-ban a fürdő területén új kutat fúrtak, amely csaknem 50 °C fok hőmérsékletű vizet adott 60 liter/perces intenzitással. 1198 méter mélységről feltörő hévíz gázos és sárgásbarna színű volt a növényi eredetű organikus anyagoktól. Jelentékeny kéntartalma miatt ivásra nem, reumatológiai problémák enyhítésére azonban annál inkább alkalmas volt, magas nátrium-hidrogénkarbonát és oldott ásványi anyag tartalmának köszönhetően.
Az erősen elhasználódott épület második komoly felújításra 1990-ben került sor, ekkor a falakon kívül a medenceteret is renoválták, valamint az épületbe helyezett reumatológiai szakrendelés mellett fizio- és balneoterápiás kezelésekre alkalmas tereket is kialakítottak. A fürdő vizét 1996-ban a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága is gyógyvízzé nyilvánította.
Csaknem 80 évvel az első fúráspróba után, 2003-ban, újabb kút fúrására került sor. Ekkor 1021 méteres talpmélységű 54,7 °C-os, 340 liter/perc vízhozamú forrást találtak, melyet 2005-ben nyilvánítottak gyógyvízzé. A sárgásbarna színű, magas nátrium-hidrogénkarbonát tartalmú víz metakovasavat valamint jódot is tartalmaz. A gyógyturizmus fellendülésével tovább növekedett a fürdő iránti érdeklődés, ám a fürdőépület mérete és állapota nem tudott lépést tartani az igényekkel. Egy pályázati forrásnak hála azonban 2010-2011-ben a létesítmény teljes egészében megújulhatott, és a megújulás egyben jelentős bővülést is jelentett. A régi 506 m2 alapterület több mint háromszorosára nőtt. Az új, kétszintes – külön balneoterápiás, illetve reumatológiai és ortopédiai, valamint fizioterápiás részekre osztott – épület mérete már az 1600 m2-t is meghaladja, nem beszélve a hozzá tartozó csaknem 15 000 m2-es zöldterületről. A gyógyulni vágyókat 3 medence várja.
Források:
bekesigyogyfurdo.hu
Herkules folyóirat, 1884. április-december
Budapesti Közlöny, 1883. szeptember
Református gimnázium iskolai értesítő, Békés – 1908; 1910
Májusban megnyílik a békési fürdő – Orosházi Friss Hírek 1939. február 23.
Soltész László: Békés város Asztalos-utcai artézikútja – in:Hydrológiai Közlöny, 1943
Wirth István: Fürdőkultúra, 2011
Újjáépült a békési gyógyfürdő – Népszabadság 1962. május 15.
Borítókép forrása: bekesigyogyfurdo.hu
