Emléktáblát avatnak január 29-én 15:00 órakor a Lechner Tudásközpontban az alig egy esztendeje elhunyt Paksy Gábor, a VÁTI egykori korszakos vezetőjének emlékére. Az egykori VÁTI-s kollégák, barátok és pályatársak előtt Kálnoki-Kis Sándor, az emléktábla elhelyezésének kezdeményezője és a Tudásközpont vezetői mellett Salamin Géza a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke is beszédet mond majd.
A 2017 karácsonyán elhunyt Paksy Gábor munkássága előtt tiszteleg majd az a tábla, melynek ünnepélyes felavatására január 29-én 15:00 órakor kerül sor a Lechner Tudásközpontban. A Lechner elődjeként 69 éve Városépítési Tudományos és Tervező Intézet néven indult, sok névváltozáson átesett, ám mindenhol csak VÁTI-ként emlegetett tervezővállalat egykori vezetője 22 évet töltött el az intézmény élén, 1982 és 2004 között. Több mint hét évig általános igazgató-helyettesként tevékenykedett és még további 15-öt tényleges igazgatóként töltött, mivel a rendszerváltás évében megbízott igazgatói, 1990-től pedig 2004-es nyugdíjba vonulásáig ügyvezető vezérigazgatói pozícióban volt. Most is sokan emlékeznek a mindig öltönyt viselő vezetőre, aki sosem engedett a szakmai minőségből és a pozíciójával járó komolyságból, akit sohasem saját karrierjének építése, hanem a szolgálat, a szakmájába vetett hit vezetett.
A tábla elhelyezését Kálnoki-Kis Sándor kezdeményezte, aki Paksy előtt maga is 14 évig igazgatta a vállalatot. Az emléktábla gondolata egy Lechner Tudásközpontban tett tervtári látogatás alkalmával fogalmazódott meg Kálnoki-Kis Sándorban. Paksy Gábor a VÁTI-ban felhalmozódott értéket közkincsként kívánta megőrizni élete során, ezért elindított egy olyan folyamatot, amelynek eredményeként a II. világháború óta eltelt idő területi, építészeti és mérnöki szellemi öröksége nem veszett el a privatizáció dzsungelében, hanem valóban hozzáférhetővé vált a következő generációk számára. A tábla így örök emléket állít Paksy személyének és törekvésének azon a helyen, ahol ennek a tevékenységnek az eredménye megtalálható, hiszen a VÁTI műhelyének öröksége ma is ott van a Lechner napi tevékenységében, illetve egyre bővülő terv- és dokumentumtárában.
Kálnoki-Kis Sándor nem kis munkára vállalkozott néhány hónappal ezelőtt. Régi kollégái unszolására hozzálátott, hogy az 1950-ben alapított vállalat dolgozóit összegyűjtve VÁTI-s találkozót szervezzen. Előbb néhány ember, majd több tucat egykori munkatárs és barát segítette az egyre duzzadó létszámú régi csapat összegyűjtését. A telefonbeszélgetések, emailváltások újraélesztették, vagy felfrissítették az egykori kapcsolatokat. A tervezett találkozó előbb a VÁTI útját folytató Lechner Tudásközpont, majd a Magyar Urbanisztikai Társaság legnagyobb tereinek befogadóképességét nőtte túl. A végül kis híján 250 főt számláló találkozni vágyó régi kollektíva befogadásában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagylelkű felajánlása segített. Ennek köszönhetően a csapat, akik között többen már nemhogy nyolcvanas, de kilencvenes éveiket tapossák, „otthon”, a VÁTI-ÁÉTV székház Krisztina körúti épületében gyűlik majd össze 2019. január 25-én. Ez a szervezési folyamat indította a nyolcvan éves kora felett is igen tetterős Kálnoki-Kis Sándort arra, hogy mint i-re a pontot, a Magyar Urbanisztikai Társasággal közösen szervezett találkozó után négy nappal a Lechner Tudásközponttal együttműködve Paksy Gábor emléktábláját is az őt megillető helyre illeszthesse.
Hogyan lehetséges, hogy valami, ami már nem létezik mégis ennyi embert megmozgasson? A legendás VÁTI több volt, mint egy vállalat, mint egy munkahely. Több mint fél évszázadon keresztül foglalkoztatta szakmájukban kiváló emberek százait, ahol sokan dolgozói életük legtöbb évtizedét töltötték el, ahol sírig tartó barátságok, szakmai kapcsolatok, sőt időnként házasságok szövődtek. Ennek a hosszú évek alatt kialakult sűrű hálónak és ott dolgozó szakemberek élő emlékezetének köszönhető, hogy bár a VÁTI 2014-ben ezen a néven megszűnt, mégsem merült feledésbe. A csaknem hetven éve alapított állami vállalat, amely évtizedekig a tervezői munka és a városépítés legmagasabb színvonalú műhelyeként működött, 2019 januárjának végén kilép a múltból és találkozóra, majd pedig táblaavatásra hívja közösségét.
Fotók: VÁTI/Lechner Fotótár
