Fókuszban a földmérési szakfelügyelet

Kiből lehet földmérési szakfelügyelő és mi a feladata az országos szakfelügyelőnek? – többek között ezeket a kérdéseket is feltettük Reményi Györgynek, aki a Lechner Tudásközpont, mint földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv képviseletében az országos földmérési szakfelügyelő posztját betölti.

Tavaly november óta a megyei és fővárosi szakfelügyeletek mellett országos földmérési szakfelügyelet is működik Magyarországon, a vonatkozó jogszabály szerint ezt a feladatot a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek, vagyis a Lechner Tudásközpontnak kell ellátnia. Ennek megfelelően az országos földmérési szakfelügyelő nemrég létrejött posztját egy Lechneres kolléga tölti be. Reményi Györggyel, aki szakmai minősítési témafelelős mérnökként dolgozik a Tudásközpontban, a földmérési szakfelügyeleti munkáról beszélgettünk. 

Kezdjük talán onnan, hogy mit is csinál egy földmérő, hol van szükség a munkájára?

A földmérők munkáját magánszemélyek, intézmények, ipari vagy mezőgazdasági szereplők is igénybe veszik. Földmérőre van szükség például építkezések előtt az épületek kitűzéséhez, vagy telkek parcellázásánál, telekmegosztások, -összevonások alkalmával, és számos egyéb esetben is. Például ha valakiben gyanú ébred, hogy a telke a valóságban kisebb a tulajdoni lapon jelöltnél és ennek oka a szomszéd általi esetleges elbirtoklás, vagy a telek térképi ábrázolásával nem ért egyet, akkor is földmérő szakmai segítségével indulhat el igazának bizonyítására – ez az igazságügyi földmérő szakértők területe. Vannak ezenkívül olyan nagyobb munkák is, mint a fekvéshatár módosítások, vagy a kisajátítások, például egy autópálya-építésnél. A földmérő mindig a megfelelő jogszabályi háttér alapján dolgozik. Nagyon alaposan le van szabályozva a szakma, meg van határozva, hogy ki milyen munkát végezhet. A földmérők közül sokan egyénileg dolgoznak – általában ők végzik a kisebb feladatokat –, sok kft is van, és sokan állnak állami alkalmazásban. 

Ki foglalkozhat földméréssel?

A földmérő tevékenység a földmérési törvény és más földméréssel kapcsolatos rendeletek alapján folytatható. Ezek szabályozzák a szükséges szakmai képesítést is, ami alapvetően a földmérő végzettség, de vannak más olyan szakmák is, amelyek képviselői a szakirányú végzettségüket adott számú kreditpontként beszámíthatják a földmérő igazolvány vagy az ingatlanrendező földmérő minősítés megszerzéséhez, ilyenek például az erdészek, az építőmérnökök, a bányamérnökök és a térképészek. A földmérő igazolványt itt a Lechner Tudásközpontban adjuk ki. Amennyiben a jelentkező nem egyértelműen földmérő végzettségű, vizsgálni kell a jogszabály alapján, hogy szakképesítése alapján kaphat-e földmérő igazolványt. Így például egy erdészmérnök esetén megnézzük a leckekönyveiben, hogy mennyi kreditpontja van, és annak megfelelően döntünk az igazolvány kiadása ügyében. Adott esetben tanácsot is adunk, hogy hány kreditet és miből kellene még összegyűjtenie, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.

Bizonyos munkákhoz nem elég a földmérő igazolvány, hanem ingatlanrendező földmérő minősítés is szükséges, rövidítve ez az IRM. A földmérő igazolványhoz nem kell feltétlenül felsőfokú végzettség, de az IRM-hez igen, ezenkívül vizsgát kell tenni és referenciamunkákkal, az adott területen eltöltött gyakorlati idővel kell rendelkezni. Az Ingatlanrendező Minősítő Bizottságban – amelynek magam is tagja vagyok – megvizsgáljuk a jelentkező végzettségét, ha szükséges megnézzük hány kreditpontja van, és ezek alapján döntünk. Itt is előfordulhat, hogy a jelentkezőnek még kell kreditpontokat szereznie bizonyos szakmai tantárgyakból.

Kiből lehet földmérési szakfelügyelő?

Szakfelügyelő csak IRM vizsgával rendelkező földmérő lehet, az IRM-hez pedig hivatalban vagy vállalatnál szerzett szakmai gyakorlat szükséges. Megfelelő referenciamunkákkal kell rendelkezni, ezenkívül szükség van egy szakvéleményre a megyei szakfelügyelőtől, és kell egy vizsga, amelyet a Lechnerben lehet letenni, ezt a korábban már említett Ingatlanrendező Minősítő Bizottság szervezi. Évente kétszer tartunk ilyen vizsgát, a legutóbb június 15-én volt.

Mit csinál a szakfelügyelő?

Minden megyének, illetve a fővárosnak van egy-egy szakfelügyelője, aki összetartja a megyei és fővárosi földmérést. Azért hozták létre ezt a pozíciót, hogy a földmérők és a földhivatali kollégák is betartsák a jogszabályokat. A szakfelügyelő minden olyan földmérőt ellenőriz, aki kapcsolatba kerül a földhivatallal, vagyis adatokat vesz fel onnan, illetve leadja a saját munkarészét. A dolog ott kezdődik, hogy maga a földhivatal – pontosabban egy ott dolgozó IRM-es kolléga – minden egyes földmérési munkát megvizsgál. Ha valamilyen problémát észlel, azt továbbítja a szakfelügyelőnek. Súlyosnak vélt szabálytalanság esetén szakmaetikai panasszal lehet élni a Hatóságunkhoz címzett beadvánnyal. Hogy tényleg fennáll-e vétség, azt szintén a már említett Bizottság vizsgálja és ennek alapján Hatóságunk hozza meg a döntést. A megyei szakfelügyelők folyamatosan felügyelik a földmérők munkáinak minőségét. 

Nézzünk egy konkrétabb példát: XY földje megosztásra kerül. Ehhez az illetékes földhivatal adatot szolgáltat, majd a megosztás után az eredményt átvezetik az ingatlan-nyilvántartásba is. A szakfelügyelő ellenőrzi az adathasználat jogosságát, annak minőségbiztosítását. Ha például a földmérő nem legálisan szerzett adatból dolgozik, mert mondjuk volt neki egy előző munkából lekért adata elraktározva, mivel például korábban kitűzött már arrafelé egy földrészletet; vagy nem nyújtja be a kitűzés eredményét a földhivatalnak, csak a megrendelőnek adja át; akkor szabálytalanul jár el.

Mik lehetnek a következményei a szabálytalanságoknak?

Ilyen esetben szakmaetikai vizsgálat indulhat, amelynek eredményeképpen különböző büntetések szabhatók ki. A szakmaetikai vizsgálatot is az Ingatlanrendező Minősítő Bizottság végzi, amelynek két Lechneres tagja közül én vagyok az egyik. A szakmaetikai vétség büntetése lehet írásbeli figyelmeztetés, a földmérő igazolvány, illetve az IRM engedély 3 évi felfüggesztése vagy teljes megvonása. Az utóbbi esetben csak újravizsgázással szerezhető vissza az engedély. A büntetés erőssége természetesen a vétség súlyosságától függ. Írásbeli megrovás járhat például, ha a földmérő a munka-bejelentési kötelezettségének rendszeresen nem tett eleget, vagy a munkája során a földmérési munkával érintett tulajdonosok igazolható módon történő kiértesítését elmulasztotta. Ennél súlyosabb a jogosulatlan munkavégzés, az előírások sorozatos megszegése, ezek 3 év felfüggesztéssel járhatnak, a teljes visszavonást pedig olyan esetek vonhatják maguk után, mint a szándékos félrevezetés, valótlan adatokkal visszaélés, amik már nagyon komoly vétségek. Mindezt az 52/2014. VM rendelet 5. fejezete szabályozza.

Mennyiben speciális az országos földmérési szakfelügyelő feladata?

Az országos szakfelügyelet az 52/2014. VM rendelet szerint a megyei és a fővárosi szakfelügyelők éves jelentéseit összegzi és továbbítja a szakmai irányító minisztériumnak, ami jelen pillanatban a Miniszterelnökség. Ezenkívül az országos szakfelügyelet kétévente minden megyét meglátogat. A pandémia miatt az utóbbi időszakban ezek a látogatások elmaradtak, helyettük bekértük öt megye anyagát, és ebből megyénként jelentést írunk. Ha a járványhelyzet megengedi, az év második felében már sor kerülhet 2-3 hetente egy-egy megye felkeresésére, a szakfelügyelők munkájának ellenőrzésére. Ekkor egyúttal az alapponthálózat ellenőrzését is el fogják végezni az illetékes kollégák. A szakfelügyelők ellenőrzése egy személyes, helyszíni áttekintés keretében zajlik. Ennek során elbeszélgetünk velük a munkájukról, megnézzük, hogyan záradékolnak, megvizsgáljuk a jogszabályi megfeleléseket. Beszámolnak arról, hogy hány vállalkozót ellenőriztek, mik a tapasztalataik azzal kapcsolatban, hogy egy-egy földmérő hogyan végzi a munkáját, hogyan használja a rendelkezésre álló adatokat. A beszélgetés után végigjárunk egy járási osztályt, megnézzük a térképtárat, meghallgatjuk a gondjaikat, rákérdezünk az eszközellátottságukra.

Többször is előjött a beszélgetésünk során az adathasználat kérdése, milyen problémák szoktak itt előfordulni?

Például, ha egy szervezet megvásárol egy digitális térképet, azt nem adhatja tovább. Minden településnek van egy adatbázisa, és ezt a saját feladatai ellátására használja, de tovább nem adhatja. Ha nem jogszerűen kezelik az adatokat, akkor a helyi szakfelügyelő büntethet. Ez a szakfelügyelő egyik feladata: vannak olyan megyék, ahol nem fordul elő ilyesmi, máshol viszont nagyon ügyes trükköket is megfigyelhetünk ezzel kapcsolatban.
Az önkormányzatok a Lechner Tudásközponttól vagy a földhivataltól vesznek térképes adatokat, ezek csak ingatlan-nyilvántartási térképi adatokat tartalmaznak, például földrészlet-alrészlet határokat, épületeket, helyrajzi számokat, és főleg azt a célt szolgálják, hogy a birtokviszonyokat bemutassák – digitális alaptérképnek vagy ingatlan-nyilvántartási alaptérképnek hívják őket. Amikor megvásárolják az adatokat, tájékoztatást kapnak arról, hogy mit tehetnek az adatállománnyal és mit nem. Ennek ellenére előfordul, hogy az adathasználat kicsúszik a szabályos keretek közül. Ezekre az esetekre többnyire fény derül, mert például kiteszik a honlapjukra, vagy továbbadják alvállalkozóknak.
Arra is van példa, hogy egy szakfelügyelő nem vizsgálja a jogosulatlan adathasználatot, de ez többnyire ember- vagy időhiánynak köszönhető.  Ha ez kiderül az ellenőrzésen, akkor erre felhívják az ő vagy a felettese figyelmét. Egyébként vannak kormányhivatalok, ahol nincs kinevezett földmérési szakfelügyelő, ilyenkor a földmérők együttesen próbálják megoldani ezt a feladatot. Ha erre fény derül az ellenőrzésen, akkor javasoljuk az állandó szakfelügyelő kinevezését, mert egy összefogó kéz híján általában szétcsúszik a jogszabálykövetés.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont