Kutatók Éjszakája a Lechner Tudásközpontban
Magyar építészek 22 évnyi algériai munkájától, a dokumentumtár titkain keresztül a modern építészeti mérési technológiákig - megannyi téma a Kutatók Éjszakáján.
A 2015-ös Kutatók Éjszakáján a látogatók három turnusban, egy-egy órás program keretében ismerkedhettek meg a Lechner Tudásközpontban folyó kutatásokkal.
A program nyitásaként a Lechner Központ tudományos szakértője, Mészáros Ábel tartott előadást a Tudásközpont otthonául szolgáló egykori Magyar Királyi Dohánygyár és a Lágymányosi városrész történetéről, korabeli fotókat, rajzokat és magyarázó ábrákat vetítve. A látogatók azt is megtudhatták, hogy milyen feladatai vannak egy XXI. századi, európai államnak az építészet, építésügy területén, majd arra nézvést is választ kaphattak, hogy hogyan és mivel támogathatóak az iparági szereplők és az állampolgárok egyes építési tevékenységeket érintő információ viszonylatában; azaz, mire lehet jó például egy egyablakos online rendszer működtetése és miként kapcsolódik mindez a legújabb technológiai innovációk kutatásához és elterjesztéséhez.
Mészáros Ábel foglalta össze a Tudásközpont most folyó építészettörténeti kutatási projektjét is, melynek keretében feltérképezték, dokumentálták és bemutatták a magyar tervezők elképzelései szerint 1967 és 1989 között Algériában megvalósított közel 200 építészeti és mérnöki alkotást. Kórházak, iskolák, stadionok, városrendezési tervek és lakótelepek, utak, hidak, repülőterek, víztározók és sivatagi pálmaliget-öntöző rendszerek, és egyéb létesítmények őrzik azóta is a magyar mérnöki tudás emlékét. Az előadó arról is beszélt, hogyan kerültek az észak-afrikai országba a magyar építészek és milyen stílusjegyek jellemezték munkájukat. Az előadást megtekintette Ali Achoui, Algéria magyarországi nagykövetének első főtanácsosa is, akit lenyűgözött a kutatói munka eredménye, s az előadás után is sokáig maradt, közvetlen beszélgetésbe elegyedve a Lechner Központ szakértőivel és a látogatókkal.
A rendezvény résztvevői sétát tettek a Központ dokumentumtárába, a mintegy 8000 négyzetméternyi területen tárolt 24 500 iratfolyóméter dokumentum, a pauszra tussal rajzolt hatalmas tervrajzok, a törékeny üvegnegatívok és karcos celluloidtekercsek között. Kis Yvette, a Tudásközpont építészeti és dokumentációs igazgatója mutatta be az itt tárolt tervvagyont, szólva arról, hogyan lehet szóra bírni, titkaik feltárására késztetni a dokumentumtár kincseit.
Kari Szabolcs építész az épületfelmérés fejlődéséről beszélt, azt taglalta, hogyan szorította ki az építészeti felmérés munkaeszközei közül a lézeres távmérő a mérőszalagot, a 3D lézerszkenner a rajzolt manuálét, a távirányítású drón a falhoz támasztott létrát és a felmérő építész alatt letörő faágat. Előadásban felhívta a figyelmet a rendkívül részletes képet nyújtó 3 dimenziós technológia gyors ütemben növekvő térnyerésére, kiemelve a ceruzával papírlapra kézzel rajzolt vonalaktól a szinte képszerű felmérési tervekig vezető út környezetünkre gyakorolt hatását.
Az egyórás program előtt és után a látogatók nagy képernyőn fedezhették fel a Központ építési filmarchívumát és az algériai kutatást bemutató új honlapot. A nagy sikerrel megtartott előadások az intézmény széles körű tevékenységét is felölelték, egységes keretbe foglalva az egymástól látszólag távol álló építészettörténeti kutatás és tervtári gyűjteményt a jövő 3D virtuális valóságával.
