Miért és mire jó a műholdas földmegfigyelés? – A Lechner is ott volt a 14. Térinforrás Meetupon

A Lechner Tudásközpont szakértője, Dr. Kristóf Dániel, is előadott a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztályának június 4-i Térinforrás Meetupján. Az előadás a műholdas földmegfigyelés gyakorlati jelentőségéről szólt, miközben a rendezvény a térinformatika és távérzékelés legfrissebb tudományos és ipari kérdéseit hozta közelebb az érdeklődőkhöz, erősítve a szakmai kapcsolatépítést az egyetemi és piaci szereplők között.

A rendezvényen az érdeklődők a térinformatika és a távérzékelés területéről hallgathattak meg változatos előadásokat, valamint az akadémiai és ipari szféra közötti szakmai kapcsolatépítésre is lehetőséget adott. A meetupon Dr. Kristóf Dániel, a Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályának vezetője előadásában a földmegfigyelés szerepét és gyakorlati alkalmazásait mutatta be. Kiemelte, hogy a földmegfigyelés napjainkban a dinamikus téradatok egyik legfontosabb forrása, amely támogatja többek között a környezeti folyamatok nyomon követését, a mezőgazdasági monitoringot, a vízgazdálkodást és a természetvédelmi feladatokat.

Az előadás kitért az Európai Unió Copernicus programjára és a Sentinel műholdak szerepére is, amelyek szabadon hozzáférhető adataikkal lehetővé teszik a felszín és a környezeti változások folyamatos monitorozását. Az így előálló többéves idősorok új lehetőségeket teremtenek a térbeli és időbeli folyamatok elemzésére európai és nemzeti szinten egyaránt. A Lechner Űrtávérzékelési Osztályán végzett munka során ezen adatok feldolgozására, elemzésére és hazai alkalmazására fókuszálnak a szakemberek, például felszínborítási, mezőgazdasági és vízháztartási elemzések során alkalmazzák őket.

A Lechner elkészítette saját téradat-stratégiáját, amelynek egyik célja, hogy az adatvagyon egységes, lehetőség szerint nyílt és széles körben hozzáférhető legyen. Az open data szemlélet meghonosításával előmozdítható a nemzeti téradat-infrastruktúra, mint átfogó keretrendszer létrehozása.

A 2022-es hazai aszály jól demonstrálta, hogy a földmegfigyelési adatokra épülő rendszerek közvetlen döntéstámogató eszközként is alkalmazhatók. A földmegfigyelési adatok hasznosítása egyre inkább platformalapú szolgáltatásokon keresztül történik, elősegítve az adatok széles körű hozzáférhetőségét és integrációját.

Ez az ábra a kukorica és a napraforgó jellemző augusztusi növény állapotát mutatja a 2009–2024 közötti időszakban
Ez az ábra a kukorica és a napraforgó jellemző augusztusi növény állapotát mutatja a 2009–2024 közötti időszakban, 250 méteres térbeli felbontású MODIS műholdfelvételek idősora alapján (1 képpont a földfelszínen 250 x 250 méteres vagy nagyobb). A piros-narancssárga terület a növények optimális növekedési igényéhez képest vízhiányosabb területeket jelenti, a zöld árnyalatok pedig a növény számára optimálisakat az adott időszakban.

NJSZT
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) a legnagyobb magyar civil informatikai közhasznú szakmai szervezet. A szervezeten belül működő Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztály egyik célkitűzése a térinformatika és a távérzékelés népszerűsítése az egyetemen, különösen az informatikai képzésben részt vevők körében; továbbá a szakmai kapcsolatépítés serkentése a területen dolgozók és kutatók között. A Lechnert Dr. Olasz Angéla képviseli alelnökként a szervezetben.
 
A Meetup
Az NJSZT Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztálya 2021 végén indította el a „Térinforrás” elnevezésű meetupsorozatát. A rendezvény célja, hogy a térinformatika és a távérzékelés területéről széles merítéssel kínáljanak alkalmanként 3-4 előadást kb. 20-30 perc terjedelemben, amelyet szakmai kapcsolatépítés, networking és kötetlenebb beszélgetés is kísérhet. A résztvevők szempontjából számítanak a jelölt szakterületeken dolgozó érdeklődőkre, illetve kifejezetten hirdetik az eseményt az egyetemi hallgatók felé is programtervező informatikus, mérnökinformatikus, geoinformatikus és térképész szakokon.