Módosította-e a hazai bűncselekmények számát a koronavírus járvány?

Minden rosszban van valami jó – a régi közmondás igazságára még a mostani járványhelyzetben is találhatunk példát, ugyanis van olyan bűncselekménytípus, amelynek elkövetési gyakoriságát csökkentik a kényszerű korlátozások. A pandémia hatását a bűnözésre a Lechner Tudásközpont által működtetett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár folyamatosan frissülő adatainak segítségével vizsgáltuk.

A járványügyi intézkedések egyik következménye az volt, hogy 2020 tavaszán jelentősen lecsökkent a közterületeken jelenlévők száma. Így a pandémia és a bűnelkövetések közötti összefüggést vizsgálva logikus lenne azt feltételezni, hogy valószínűleg kisebb lett a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma is. A számadatokat elemezve azonban nem vonható le ilyen egyértelmű következtetés. 

Az 1. ábrán a közterületen elkövetett bűncselekmények számának 2019 első féléve és 2020 első féléve közötti változását látható. Pest megyei viszonylatban a legtöbb település esetében valóban csökkenő értékeket figyelhetünk meg, azonban Budapest néhány kerületében növekedés látszik. Az előbbi tendenciára jó példa Cegléd vagy Érd, illetve Budapestet tekintve a VII., XI., XXII. kerület, míg az utóbbi jelenséget tapasztalhatjuk a IX., XIII. és XXI. kerületek esetében. 

A rangsor végén Budapest IX. kerülete áll, 105-tel több esettel 2019 első félévéhez képest, míg a lista elején Budapest VII. kerülete végzett: 120 bűncselekménnyel kevesebbet regisztráltak ugyanazon időszakkal összevetve. 

Amennyiben az imént kiemelt kerületek idősorát nézzük, megnyugtatóbb képet kapunk. Jól látható az, hogy a negatív példaként említett XIII. vagy épp IX. kerület értéke ugyan 2019-hez képest növekedett, azonban a 2010-es évhez képest még mindig jelentősen alacsonyabb. A VII., illetve XI. kerület esetében is vannak néhol kiugró értékek, azonban a tendencia minden kerület esetében szemmel láthatóan csökkenő.

Látva az adatokat, adja magát a kérdés: melyek lehetnek azok a mutatók, amiket akár pozitív, akár negatív irányban, de legjobban befolyásolt a lakosság otthon maradása? 

A következő diagramot megvizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy a lakásbetörések száma csökkent a legnagyobb mértékben 2019 ugyanezen időszakához képest. Ez az eredmény tulajdonképpen borítékolható is volt, hiszen olyan esetben, amikor nagyobb valószínűséggel tartózkodnak lakásaikban az emberek, a betörők nagyobb kockázatot vállalnának a betöréssel.

A konkrét számadatokat nézve az látható, hogy Budapesten 2019 első felében összesen 856 lakásbetörést regisztráltak, míg 2020 ugyanezen időszakában 577 eset került be a rendőrség nyilvántartásába.  Ez pedig 32 százalékos visszaesést jelent.

Meglepő viszont az, hogy például a garázdaságok vagy a zseblopások száma növekedett ugyanezen időszakhoz képest. Hogyan történhet az, hogy a közterületeken kevesebb ember tartózkodik, ezen bűnesetek száma mégis magasabb lesz? A megoldás feltehetően épp az állításban keresendő: „kevesebben tartózkodnak az utcákon”, így az elkövetők bátrabban visznek véghez hasonló bűncselekményeket, hiszen kisebb a rajtaütés, lelepleződés esélye.

Összegezve elmondható, hogy legalább a bűncselekmények számának változására pozitív hatással volt az idei év rendkívülisége, még akkor is, ha nem minden bűncselekménytípusnál következett be számottevő visszaesés. Az viszont bátran kijelenthető, hogy a betörésből, lopásból élőket is „rosszul érinti” ez a helyzet: kevesebb lett a könnyűszerrel kifosztható lakások száma, és nehezebb lett a gépjárművek eltulajdonítása is, hiszen a tulajdonosok otthon maradása miatt nagyobb eséllyel érik tetten az elkövetőket.