Ötvenöt éves a győri "Baross" Bem téri épülete

Az iskolások már mind hazavitték a félévi bizonyítványt, az új héttel új félév is kezdődött, amelynek fájdalmasan távoli végén már minden gyereket vár a szabad és végtelennek tűnő nyár. Nincs ez másképpen a győri közgazdasági szakgimáziumban, a „Barossban” sem, amelynek Bem téri épülete 55 éve, 1964-ben készült el.

A Bem téri „Baross”, amely ma a Győri Szolgáltatási SzC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma nevet viseli 122 éve oktatja a győri diákokat. Idén 55 éve, hogy elkészült az iskola jelenlegi, Bem téri négyszintes épülete. Az iskola egyedi tervek alapján készült, ami akkoriban nem volt szokásos.

Győr vezetése a 19. század utolsó évtizedének végén határozta el, hogy a város nem maradhat el a környék nagyobb településeitől iskolák tekintetében sem, ezért a kereskedelmi oktatás számára helyben is iskolát biztosít. Ideiglenes épületben, a Bástya utában indult meg a tanítás 1897 szeptemberében, ahol 46 tanuló kezdte meg a tanévet a Felső Kereskedelmi Iskola új padjaiban. Az első maturanduszok 1900 júniusában érettségiztek, de már nem a Bástya utcában. Míg az első csapat diák a végzettségért küzdött, elkészült az iskola új, Fácán utcai épülete (ma Gárdonyi Géza út 10.), amely 65 éven át adott otthont az intézménynek.

Aztán jött a hatvanas évek oktatási reformja. Először is az 1961-ben kiadott új törvény hangsúlyt fektetett arra, hogy a 14-18 éves korosztályból minél kevesebben hagyják abba tanulmányaikat, hanem megmaradva az intézményi oktatás keretei között lehetőleg 18 éves korukig tanuljanak. Másrészt megjelent a szakközépiskola, mint újfajta képzéstípus, ahol a tanulók 4, vagy 4+1 év alatt nem csak szakmát, hanem érettségit is szerezhetnek. Így a végzést követően azonnal munkába állhattak, de a továbbtanulásról sem kell lemondaniuk, mert az érettségi lehetővé tette a jelentkezést a felsőoktatási intézményekbe is. Ezek az előnyök azonban megnyújtották az iskolában töltött évek számát, a már meglévő iskolák egyre kisebbnek és zsúfoltabbnak tűntek.

A tanulói létszám megnőtt az akkoriban Szamuely Tibor nevét viselő Barossban is, és a kereskedelmi és közgazdasági iskolában bevezetett szakközépiskolai képzés is tovább tartotta a padokban a diákokat. A Gárdonyi Géza utcai épület emiatt egyre szűkösebbnek bizonyult.

Az oktatási reformokkal párhuzamosan a férőhelyek bővítése céljából megindult egy 12 tantermes gimnázium építése Győrben, a Bem tér Dugonics és Zrínyi utca által határolt sarkában. A terveket, melyeken egy négyszintes iskola szerepelt, a Győr-Sopron megyei tanács megrendelésére az É M. Győri Tervezővállalat építésze Hegedűs Ernő készítette el 1961-ben.

A Lechner Tudásközpont tervtárában megtalálható eredeti győriterves tervlapokon és a műszaki leírásban 12 tantermes gimnázium szerepel, négyszintes tantermi szárnnyal, tornateremmel, öltözőkkel, étteremmel és melegkonyhával. Majdnem saját főzőkonyhájuk is lett, csak közben kiderült, hogy a város központi konyha létrehozását tervezi, így az iskola végül csak melegítőkonyhát kapott. A kisebb konyha helyett a sokszögű dongafödémes tornaterem lett a tervezettnél nagyobb azért, hogy Győrött legalább egy ilyen méretű – 16x28 méter területű – tornacsarnok létesüljön. A vasbetonvázas Bohn-födémes épületben a fűtést melegvízzel és gőzzel oldották meg.  A Bem téri telken – melyen 2 földszintes lakóházat kellett lebontani, hogy az új iskola felépülhessen –, alig több mint 10 millió forintos költséggel tervezték az 1550 m² beépítését.

Ez az iskola kissé eltért a többi, ebben az időben készült, típustervek alapján épülő intézménytől. Építésügyi Minisztérium külön engedélye tette lehetővé, hogy egyedi tervek alapján készülhessen el, mivel a felmérések alapján a rendelkezésre álló terület a kidolgozott típusterv szerinti létesítmény elhelyezésére nem volt alkalmas.

A ’60-as évek elején nem volt jellemző négyszintes épületet tervezni oktatási intézmény számára, így egy ilyen magas iskola újdonságnak számított. A Magyar Építőművészet folyóirat 1965. 4. számában be is mutatta Hegedűs Ernő formabontónak éppen nem mondható, de mindenképpen újítónak számító épületét. Az iskoláról szóló cikket az az Ybl-díjas Reischl Péter jegyezte, aki a korban az iskolaépítészeti téma szakértője, számos elméleti munka szerzője és egyetemi oktató is volt.

Reischl kiemelte, hogy a négyszintes fő épülettömeg összevontan egyesíti a különböző rendeltetésű oktatási helyiségeket és hatásos kontrasztokkal kapcsolódik a tornatermet és a kiszolgáló helyiségeket magába foglaló földszintes épületrészekhez.

A bejárattal szemben háromkarú lépcső kísérte a diákságot az előcsarnokból az emeletekre, minden szinten külön zsibongóval, amelyek közül a legnagyobb, központi tér a második emeleten helyezkedett el. A földszintes épületrészekben a tornaterem, öltözők, zuhanyzók, szertár és gépház, úttörőszoba, étterem és konyha kapott helyet. A főépület első két szintjén az aula és a tantermek mellett voltak a tanári, illetve igazgatási helyiségek, a második emeleten további tantermek és előadóterem, a harmadik emeleten pedig ismét csak tantermek és a felülvilágítással rendelkező rajzterem. Az épület homlokzatának barátságos színeit a műanyagfestésen kívül hódmezővásárhelyi kerámia, süttői keménymészkő adta, valamint a téglaburkolat a tornaterem és a főépület földszinti részénél.

Horváth István a Győriterv egyik tervezője gondoskodott a belső berendezési munkákról. A bútorok fenyőkeretes bükk bútorlapokból, melakartlemezből, festett, dörzsölt tölgy és fényezett dió felülettel készültek polírozott sárgaréz cső és sárgaréz lemez felhasználásával. A beépített szekrények natúr dörzsölt tölgy színűek voltak, alul tömör, felül üvegezett tolóajtókkal. Emellett polcállványok készültek feketére mázol U-alakú polcokkal. A székek és asztalok fényezett felületet kaptak.

Az tereprendezésre is ügyeltek: kínai terülőborókát, kolorádói jegenyefenyőt, ezüstfüzet, nyári orgonát, veresgyűrűs somot és ritka szentendrei rózsát is terveztek. Az iskolaudvarokban elengedhetetlen hóbogyó sem maradhatott el, amelynek fehér bogyóit a bokorról letépve a diákok generációtól függetlenül csapták a földhöz vagy taposták szét hangos pukkanásoktól kísérve.

– Az épület egészében véve, az utóbbi évek iskolaépítésének egyik jelentős alkotása. Részletmegformálásában és egyes szerkezeteiben jellege ugyan „egyedi”, mégis elvi funkcionális megoldásaiban előremutatóan a jövő tömeges iskolaépítés irányvonalát képviseli annak ellenére, hogy tervezése 1962-ben történt. – írja Reischl.

Az új iskolaépületet a városvezetés döntése nyomán a Győri Baross Gábor Szakkollégium kapta meg. Elkészültéről még a Népszabadság is beszámolt 1964. augusztus 7-én:  — Tizennégy tantermes, korszerű iskola készült el Győrött. Az iskolához külön sportcsarnokot is építettek. Az új létesítményben a Szamuely Tibor Közgazda- sági Technikum kap helyet szeptemberben.

A Baross azóta is eben az épületben működik, ám ötvenöt év nem múlik el nyom nélkül még az épületek esetében sem. A Baross is átesett néhány nagyobb átalakításon, például 1984-ben, mikor további tantermekkel bővült az épület, 1996-ban, amikor a Baross-termet alakították is és 1999-ben is, mikor a földszintes részekre került emelet. 

Képek forrása: Hartmann Gergely / moderngyor.com; Magyar Építőművészet; barossgyor.hu