Szakmai tájékoztató a Dokumentációs Központ Információs Rendszerről
Bemutatkozott a DOKIR
A Dokumentációs Központ Információs Rendszerről, azaz a DOKIR-ról tartottak szakmai tájékoztatót és gyakorlati bemutatót a Lechner Tudásközpontban 2023. június 9-én. Az esemény keretében a résztvevők megismerkedhettek a DOKIR részét képező Magyar Tervtárak Közös Katalógusával, Műszaki Tervtárak Jegyzékével, a már külön alkalmazásként működő Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartással, és a hamarosan önálló alkalmazásként megjelenő Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattárral.
Szakmai tájékoztató rendezvényen mutatták be az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekten belül fejlesztett DOKIR, azaz Dokumentációs Központ Információs Rendszer működését, moduljait és felületeinek gyakorlati használatát a Lechner Tudásközpontban, június 9-én.
Dr. Deák Márton az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt szakmai vezetője és a Lechner Tudásközpont Technológiai és Tervezési Főosztályának vezetője röviden bemutatta a projektet és az annak keretében megvalósult egyéb alkalmazásokat és szakrendszereket, majd ismertette a Dokumentációs Központ Információs Rendszer felépítését és működésének kereteit. A DOKIR online tervkatalógus kialakításának célja elsősorban a Nemzeti Tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki dokumentációk elérhetőségének és kutathatóságának biztosítása volt, így négy modulja között ott van a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa, a Műszaki Tervtárak Jegyzéke és a DOKIR-ból elérhető az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, valamint a Lechner Tudásközpontban tárolt talajmechanikai és geotechnikai fúrások eredményét bemutató Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár is, amely rövidesen különálló alkalmazásként lép majd fel.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője, Dr. Farkas Gergely az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtéséről beszélt. Előadásában visszatekintve az elmúlt évtizedre elmondta, hogy az építészeti szerzői jogok kérdésének vizsgálata során a vállalati keretek között létrejött építészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogban négy különféle esettípust különítettek el. Ennek megfelelően az 1999 előtti és utáni, valamint a jogutódlásos vagy jogutód nélküli megszűnés eseteinek minden variációjára létezik mára jogi szabályozás, melynek értelmében az állam rendelkezik a jogutóddal megszűnt állami tervezővállalatok, valamint az 1999 után jogutód nélkül megszűnt cégek működése során keletkezett építészeti alkotásokhoz fűződő vagyoni jogokkal. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) része és a hozzá kapcsolódó 2020-as miniszteri rendelet szerint használata a rendelet életbe lépésétől kezdve kötelező. A kötelező rész mellett van önkéntes része is az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásnak, ahol a 2020 előtti művekről lehet nyilatkozatot tenni. A nyilvántartás használatát kereső is megkönnyíti.
A Dokumentációs Központ vezetője, Hámory Zsófia az 1997 óta működő közgyűjtemény múltját és funkcióját ismertetve kiemelte, hogy a többmillió dokumentumot számláló tervtár anyagának zöme a Nemzeti Tervvagyon része. A Nemzeti Tervvagyon kezelőjeként az államnál lévő vagyoni jogok gyakorlója ma az Építési és Közlekedési Minisztérium, így az ezzel kapcsolatos operatív feladatokat a Dokumentációs Központ végzi. Hámory Zsófia arról is beszélt, hogy a megszűnt állami tervezővállalatok tervállományainak nincs egységes, közös keresési lehetősége, így a DOKIR fejlesztésekor szempont volt az is, hogy egy ilyen központi adatbázis létrejöhessen. A kutatók dolgát ugyanis nagyban megkönnyíti egy olyan felület, ahol a keresett tervek holléte felől pontos információ szerezhető. A DOKIR célja tehát az volt, hogy a felhasználók egy forrásból tudjanak tájékozódni a keresett dokumentumokkal kapcsolatban, egyszerűsítve és gyorsítva a gyakran hosszadalmas és különböző színhelyeken folytatott keresgélést. A DOKIR Műszaki Tervtárak Jegyzéke almodul célja, hogy egy csokorba összegyűjtse a Dokumentációs Központhoz hasonló profilú hazai közgyűjteményeket. Az alkalmazás tartalmazza az intézmények által magukról megadott metaadatokat – legyen szó szolgáltatásaik és gyűjtőkörük leírásáról, vagy akár címükről és nyitvatartásukról. A Jegyzékben mindenki egy helyen megtalálja az egyes gyűjteményekkel kapcsolatos információkat, szerepelnek benne a megyei levéltárak tervgyűjteményeire vonatkozó adatok is. A DOKIR másik modulja a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa, amely az építészeti-műszaki tervdokumentumok lelőhelyadatbázisa. A dokumentumok megtalálása itt is egyszerű: cím, tervező, időszak, vállalat, dokumentum címe, település vagy helyrajzi szám alapján is elindítható a keresés. A Katalógus olyan komplex metaadatbázis, amely egy könyvtári rendszerhez hasonló módon teszi elérhetővé az építészeti és műszaki dokumentumok minden adatát – mondta Hámory Zsófia.
Dr. Hegedűs Lajos, a Lechner Digitalizáló és Iratkezelési Osztályának vezetője a DOKIR-ban fejlesztett Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár (NGTA) alkalmazást mutatta be a résztvevőknek. Elsődlegesen beszámolt a csaknem 75 éves múltra visszatekintő Építési Geotechnikai Adattárról, amely az NGTA alapját képezte és amely analóg formában talajmechanikai szakvélemények és fúrások dokumentációját gyűjti és szolgáltja a Dokumentációs Központon keresztül. Ezeket a papír- és pausz-alapú dokumentációkat digitalizálták az E-Építés keretrendszer projekt során, mely digitális állományra épülve 2023 harmadik negyedévében élesítésre kerül a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár webes felülete is. A Lechner Tudásközpont birtokában 135 000-nél is több 1945 után készült talajmechanikai szakvélemény van, ez az állomány mára digitálisan is rendelkezésre áll. Az állomány szöveges részének szkennelése és metaadatozása több mint 3 millió lapot, rajzos részének digitalizációja 600 000 db A0-s rajzot érintett, ahol minden szakvéleményhez saját geokód koordinátákat (EovY és EovX) kapcsoltak a pontos térképi megjelenítés érdekében – ismertette Dr. Hegedűs Lajos. A geokódolás eredményeként mintegy félmillió fúráspontra lehet keresni és a hozzájuk kapcsolódó metaadatokat megtekinteni, valamint az egyes szakvélemények elérésére is lehetőség lesz a webes felületen.
A felhasználóbarát Lechner Mobil Applikációban pedig akár terepről is elérhetőek lesznek a fúráspontok metaadatai, ezáltal is egyszerűbbé téve az érintett ingatlanra vonatkozó építési információk helyzet-alapú megszerzését.
A DOKIR, azaz Dokumentációs Központ Információs Rendszer, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt keretében készült el.
Fotó: Lechner Tudásközpont
