Több mint légifelvétel – Interjú Balla Csillával, a Lechner fotogrammetriai területének vezetőjével

A légitávérzékelés korszerű, hatékony és gazdaságos (tér)adatgyűjtési lehetőség, amelyre lokális és országos tervezési, monitoring‑ és döntéstámogató rendszerek épülnek és amelynek maximális hasznosítása nemzeti érdek. Balla Csilla, a Lechner fotogrammetriai területének vezetője arról beszél, hogyan változott meg a technológia szerepe az elmúlt években, és miért kulcskérdés, hogy a nagy értékű légi adatgyűjtések - nemzeti szinten - összehangoltan, szakmai szemlélettel valósuljanak meg. Az interjúból kiderül, milyen irányokat vázol fel a Nemzetközi Téradat‑konferencia 2026 a hazai téradat‑ökoszisztéma megvalósítása érdekében.

Mi az, amit a legtöbben nem tudnak a légitávérzékelésről?

Talán azt, hogy létezik. Pedig a távérzékelés sokkal közelebb áll hozzánk, mint gondolnánk. A lényege, hogy úgy szerzünk információt egy területről vagy tárgyról, hogy nem érintjük meg. A fényképezés, a műholdfelvételek, a légifelvételek vagy akár egy röntgenfelvétel is ezen az elven működik. A légitávérzékelés során repülőgépre vagy drónra szerelt szenzorok rögzítik a felszínről visszaverődő napsugárzást, vagy a repülőgépen elhelyezett LiDAR szenzor által kibocsátott lézer impulzusokat. Az így gyűjtött adatokból ortofotók, 3D-s modellek (domborzat-, felszín-, város- és épület- vagy MESH modellek), térképek és számos más térinformatikai termék készül.

Mely területeken van ma a legnagyobb hozzáadott értéke a légitávérzékelésnek?

Tulajdonképpen minden olyan területen, ahol fontosak a térbeli adatok: a teret, vagy a térbeli elhelyezkedést leíró információk. A légitávérzékelésből származó adatok segítségével két- és háromdimenziós „layerek” (tematikus térképek), modellek készíthetők a környezetünkről. Számos tervezési és kivitelezési (település, infrastruktúra, vízgazdálkodás, klíma, és minden más) feladat alapja, elengedhetetlen eszköze a környezetünk változásait figyelő monitoring rendszereknek, a környezeti folyamatok következményeinek modellezésének (árvizek, hőszigetek, árnyékolás és benapozottság vizsgálata stb.). Ugyanígy fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a környezetvédelemben, a katasztrófavédelemben vagy akár a megújuló energiaforrások tervezésében is. Az integrált térbeli adatok elemzésével olyan kérdésekre is választ kaphatunk, mint hogy hol érhető el a legközelebbi kórház, hogyan érdemes megszervezni a szállítási útvonalakat vagy mely területeket fenyegeti leginkább az árvíz. Összességében nem ismertek olyan szakterületek, amelyeknek ne jelentene segítséget a korszerű távérzékeléssel gyűjtött adatokból kinyerhető információk ismerete.

Mire képes ma egy korszerű légifelvétel, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt?

Ma már nem a felvételek készítése jelent újdonságot, hanem az, hogy mit tudunk kezdeni velük. Egyre több és egyre pontosabb adatot tudunk gyűjteni, miközben a feldolgozó algoritmusok is rengeteget fejlődtek. Sokkal inkább az a kérdés, hogyan használjuk okosan azt a rengeteg adatot, ami már rendelkezésünkre áll és mennyire leszünk képesek nemzeti szinten meghatározni, priorizálni és összehangolni a szükséges adatgyűjtéseket, a feldolgozást és a publikálást.

Melyik lesz a konferencia egyik legizgalmasabb kérdése ezen a területen?

Hogyan tudjuk elérni, hogy ezek a nagy értékű adatok egyszerre csak egyszer készüljenek el, de egyszer készüljenek el (!), és minél többen és minél többféle célra használhassák őket. Egy-egy országos légifelmérés mögött komoly műszaki háttér, informatikai kapacitás és koncentrált szaktudás áll, ezért nagyon fontos a források, kapacitások optimalizálása, az eddigi merev és áthatolhatatlan ágazati rendszereknek legalább a téradatok tematikájában történő lebontása, az ágazatok egy asztalhoz ültetése a közös gondolkodás és az edukáció érdekében. Mindezt szigorúan a szakmaiságnak alárendelve kell megtenni. Az állami szintű gondolkodásban szerepet kell kapnia ennek a horizontális célokat támogatni képes tematikának a hatékony működés érdekében, felzárkózva ezzel a fejlett országok gyakorlatához.  Ennek a feladatnak ugrott neki a Lechner, ehhez gyűjt partnereket, efelé mutat majd a konferencia iránytűje is.

Nemzetközi Téradat‑konferencia 2026

• Időpont: 2026. október 8.
• Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek betöltéséig.