Téradatok a mindennapjainkban – észrevétlenül, mégis nélkülözhetetlenül

A téradatok annyira természetes részévé váltak életünknek, mint az, hogy eszünk, iszunk vagy kommunikálunk. Sokkal gyakrabban használjuk őket, mint gondolnánk, legtöbbször észre sem vesszük.

Ébredés után ránézünk az időjárási appra, hogy hány fok lesz aznap a lakó- és munkahelyünk környékén. Induláskor megnézzük az autós vagy közösségi közlekedési útvonaltervezőt, hogy mekkora dugó ígérkezik, illetve késik-e a busz, vonat, villamos. Ebéd előtt csomagot adunk fel, és rápillantunk a térképre, hogy hol található a legközelebbi csomagautomata. Ebédszünetben kiposztoljuk kedvenc közösségi médiafelületünkre az elfogyasztott kávékülönlegességet, a fotóhoz helyszínt is hozzáadunk, amit a telefon automatikusan felismer. Aztán kicsit pörgetjük az eseménykeresőt hétvégére. Ránézünk az autónkban lévő AirTagre, megvan-e még a kocsi, mert nem a legbiztonságosabb parkolóhelyen sikerült reggel megálljunk. Közben hív a nyári tábor vezetője, hogy a gyermekünk este sírdogált, mert az autóban maradt a plüssmackója, el tudnánk-e vinni neki? Munka után tehát indulás a táborba, a leggyorsabb útvonalon, majd haza. Alkonyatkor futás a parkban a szokásos mobilapplikációval, ami napi sebességünket és teljesítményünket méri. Este szervezzük a nyaralást, böngésszük az útvonalat, szállást foglalunk, strandokat, látnivalókat keresünk.

Mindeközben a szomszéd megint késő este kezd mosni és fúrni, ami arra motivál, hogy lakásokat is nézzünk a neten. Találunk is egy ígéretes házat, ezért lekérjük a tulajdoni lapját, hogy ellenőrizzük az ingatlan adatait, mielőtt komolyabban tervezni kezdenénk. Ha pedig egyszer belevágunk az építkezésbe vagy felújításba, az elektronikus építésügyi alkalmazások a teljes folyamat során segítségünkre lesznek.

A térkép alapú alkalmazások, keresők – ha engedélyezzük – az aktuális GPS helyadataink alapján terveznek útvonalat, számolják a várható forgalmat, becsülik meg az érkezési időt és számítják ki, hogy odaérünk-e még a keresett boltba, szolgáltatóhoz nyitvatartási időben. Ma már a legtöbb adatbázis össze van kötve téradatokkal, térképekkel. A telefonunk, autónk, esetleg laptopunk, okosóránk pedig folyamatosan összeköttetésben van a műholdalapú téradat-alkalmazásokkal. Mindez rengeteg időt takarít meg, pénzt spórolhat, segíti és hatékonyabbá teszi a mindennapok megszervezését és a személyes jövőtervezést is. A téradatoknak köszönhetően nemcsak azt tudjuk, merre járunk, hanem azt is, hogyan változik körülöttünk a világ: a műholdas távérzékelési adatok segítségével nyomon követhető a növényzet állapota, a vízborítás változása, az aszály hatása vagy akár a települések fejlődése is.

A Lechner Tudásközpont célja, hogy a hazai téradatokból minél nagyobb társadalmi és gazdasági érték szülessen, miközben javul az adatok minősége és hozzáférhetősége, csökkennek a párhuzamos adat-előállítások, és erősödik a hazai téradat-közösség együttműködése. A Lechner kezdeményező szerepet vállal a hazai téradat-ökoszisztéma kialakításában, ösztönzi az ágazatok közötti együttműködést, valamint elősegíti a nyílt adatpolitikai szemlélet és az innovatív téradatszolgáltatások elterjedését. Az elmúlt években is sok, korábban fizetős és zárt adatszolgáltatás vált böngészhetővé új online felületeken (Helyrajzi-szám kereső szolgáltatás). Az idei évtől kiemelt prioritás a nyílt adatpolitikai szemlélet felé tőrtőnő elmozdulás, ennek eredményeként pedig már számos adatbázis nem csak megtekinthető és online, 0-24 órás szolgáltatásként (NTA WMTS) beépíthető, hanem le is tölthető az inspire.lechnerkozpont.hu felületről.

A Nemzeti Téradat-ökoszisztéma létrehozásának megalapozásaként a Lechner ősszel megszervezi a Nemzetközi Téradat-konferencia 2026 eseményt, amelynek célja, hogy bevezesse a hazai térinformációs szektorban az európai és hazai szakpolitikai, kormányzati, tudományos és piaci szereplők közös gondolkodását, tapasztalatcseréjét, tudásmegosztását.