Melyek a sikeres nemzeti téradat-ökoszisztéma kialakításának legfontosabb feltételei*?
A legfontosabb a rendszeres találkozás az érintettek között, tárcaközi, piaci, oktatási szinten. Ez a konferencia a 0. lépés ezen az úton.
Mitől lehet sikeres az együttműködés a téradatok területén?
Az együttműködés sikerkritériuma, ha a résztvevők képesek hivatali, intézményi szerepüket hátrahagyva úgy beszélgetni, hogy a saját szervezetükben szerzett tapasztalatukat és tudásukat beleteszik a közösbe, de nem a szervezetük érdekeit képviselik. Ha nem érdekképviseleti fórumot hozunk össze, hanem az évek alatt megszerzett tudást tesszük közössé, akkor nem delegáltként, hanem felkértként veszünk részt abban az együttműködésben, amely a nemzeti téradat-ökoszisztéma kialakításáig vezet. Sikerként tudom érteni a lemondást is, amikor lemondok valamiről – előnyről, haszonról - azért, hogy az nemzeti szinten hasznosulhasson. Így valójában hosszabb távon a saját szervezetemnek is jót teszek, én is profitálok belőle, de ennek feltétele, hogy előbb a magam javát hátrébb sorolom a közös jó érdekében. Nézzük a Google és a Google maps relációját: noha a Google maps leányvállalata a Google-nek, nyilvánvaló, hogy értékesebb az anyavállalatnál. Ez a viszony az együttműködésre a kölcsönös előnyök megtartására épül, ezt a példát hazai viszonylatban is tudjuk hasznosítani.
Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást abban, hogy a téradatok szélesebb körben hozzáférhetők és újrahasznosíthatók legyenek?
Kihívás például a nyílt adatpolitika (open data) félreértelmezése, amit helyre kell rakni. Az open data nem azt jelenti, hogy minden ingyenes. Az open datát úgy kell érteni, hogy fenntartható. A bevételre szükség van a fenntartáshoz, ezért kell a tőkeerős piaci szereplők számára kínálni olyan szolgáltatásokat, amelyekért érdemes pénzt adniuk.
A hazai téradatpiacon mindenkinek megvan a helye, az összes résztvevő is kevés most összességében az országban, hogy minden felmerülő igényt teljesítsünk.
A világban több modell is látható a téradatokkal kapcsolatban. Vannak olyan országok, ahol az állam állítja elő és adja el a nagyon tiszta adatokat a Google-nek, amely pedig a szolgáltatásokat csinálja. A német modell más, ők az adatszuverenitásra esküsznek, adatelőállítás és a szolgáltatások is az államnál maradnak, akkor is, ha egy piaci szereplő talán jobban meg tudná oldani az egyes feladatok ellátását. Létezik hibrid modell is, mi talán ehhez állunk a legközelebb. Amíg van értelme az adatot ingyenesen adni, addig adjuk, afölött, a szakterületspecifikus adatok már nem lesznek hozzáférhetők.
Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a téradat-szektort a következő években?
Az AI a téradatoknál olyan most, mint egy ösztöndíjprogram, még tanulófázisban van. Nem tudjuk ráhagyni magunkat, mert még nem tart ott, hogy a szakemberek kiváltásáról szóljon. Ebben a szakaszban éppen, hogy több szakemberre van szükség annál, mint amennyi van. A közlekedés és mobilitás, ami a téradatok és az AI közös metszete, várhatóan a húzóágazata lesz, emellett az űrfelvételek feldolgozásában már most elöl jár. A mi területünk inkább az immobilitás téradataihoz kapcsolódik, amely a folyamat során majd csak később kerül sorra.
Mi az a kérdés vagy tapasztalat, amelyről mindenképpen érdemes lenne közösen gondolkodni a konferencián?
Fontos hívószó az adatok beszerzése. Ezek az adatok drágák és a beszerzésük az, amelyet tudatosan, központosítva kellene csinálni, stratégia mentén kialakítani. Az adatokból származó szolgáltatásokat pedig találjuk ki közösen, kezdjük meg a gondolkodást erről a konferencián.
–
*Mi a nemzeti téradat-ökoszisztéma (NTÖ)? Az NTÖ nem kizárólag IT infrastruktúrát jelent. Itt együttműködő ökoszisztémában gondolkodunk, az ökoszisztémában együtt élő emberekben. Ehhez szükséges a téradatok hatékony hasznosítása stratégiai szinten, a szabályozási és intézményi környezet összehangolása. A nemzeti téradat-ökoszisztéma több mint egy közös adatplatform: olyan országos együttműködési keretrendszer, amely összekapcsolja a téradatokkal foglalkozó állami, piaci, oktatási és szakmai szereplőket. Célja, hogy a téradatok ne elszigetelten, hanem egymást erősítve, közös szabványok és együttműködések mentén keletkezzenek és megosztva, maximálisan hasznosuljanak, elemei támogassák a digitális állam törekvéseit, fejlesztéseit. A rendszer működéséhez megfelelő technológiai háttérre, összehangolt szakpolitikai, jogi, pénzügyi és szakmai működésre, szemléletváltásra, valamint megfelelő szakértői tudásra is szükség van. Hosszú távon cél, hogy a téradat-szolgáltatások a digitális állam meghatározó erőforrásává váljanak, és minél szélesebb körben legyenek elérhetők és hasznosíthatók a döntéshozók, a szolgáltatók, a gazdasági szereplők és a lakosság számára egyaránt. A Nemzeti Téradat-infrastruktúra inkább technológiai jelentéssel bír és az NTÖ égisze alatt valósul meg, az NTI-t a 2012-es FTTV törvény is definiálja: 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 1. § “11. nemzeti téradat-infrastruktúra: azon téradatok és térinformatikai rendszerek összessége, amelyek közfeladatok ellátását szolgálják.”
