Dr. Rózsa Szabolcs miniinterjú
Interjú Dr. Rózsa Szabolccsal, a Lechner Tudásközpont által szervezett, 2026. október 8-i Nemzetközi Téradat-konferenciának otthont adó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánjával, tanszékvezetőjével.
Melyek a sikeres nemzeti téradat-ökoszisztéma kialakításának legfontosabb feltételei?
Azt gondolom, hogy a legfontosabb technológiai feltételek között meg kell említeni a szabványosítást, a termékek minőségellenőrzésének biztosítását, illetőleg a széleskörű hozzáférést biztosító technológiai háttér megteremtését. Látszólag téradatot előállítani bárki képes, ugyanakkor a téradat alapú döntéshozatalt csak ellenőrzött minőségű és megbízható forrásokra lehet alapozni. Emiatt kulcsfontosságúnak tartom a téradat-ökoszisztéma kialakítása érdekében az oktatás fejlesztését.
Mitől lehet sikeres az együttműködés a téradatok területén?
A téradatok előállítása jelentős költségekkel jár és a legtöbb esetben speciális, akár ágazati ismereteket is igényel. Felesleges és pazarló a párhuzamos adatelőállítás. Ezért a feladatok megosztása mindenképpen hatékonyabb és szakmailag magasabb színvonalú megoldásokat hoz. Ugyanakkor a téradatok együttes felhasználása és elemzése érdekében a szabványosítás kulcsfontosságú. A legegyszerűbb példa a hely kérdése. A GPS korában azt gondoljuk, hogy ez egyszerűen megválaszolható. Ugyanakkor a különféle koordinátarendszereink között akár méteres eltérés is van, ami már a szenzitív technológiák számára (mint például az önvezető járművek) ez az eltérés már jelentős. Ráadásul a dinamikusan változó bolygónkkal együtt ezek az eltérése tovább nőnek. Ugyanakkor a technológiai eszközök fejlődése nagy csábítást jelent, hogy minden feladatot saját magunk végezzünk el. Emiatt különösen fontosnak tartom a szakmai szervezetek és a kormányzat felelősségét, hogy az együttműködésre való törekvést folyamatosan kommunikálja, ösztönözze a kormányzati, oktatási és piaci szereplőket az együttműködésre, hiszen ez tudja megteremteni egy valódi ökoszisztéma alapjait. Kiemelten fontosnak tartom a nyílt adatpolitika megvalósítását is. A téradat piac folyamatos és dinamikus fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárul az adathozzáférés biztosítása, hiszen az adatok elemzésével újabb és újabb adattermékeket állíthatunk elő, amiben jelentős szerepe lehet az innovatív vállalkozásoknak, startupoknak is. A téradatok előállításának nagy kezdeti költsége miatt, az ő fejlődésük és az új innovatív termékek megjelenése sem tud megvalósulni a nyílt adatpolitika nélkül.
Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást abban, hogy a téradatok szélesebb körben hozzáférhetők és újrahasznosíthatók legyenek?
A technológiai háttér biztosítását egyre kisebb kihívásnak gondolom. Úgy vélem, hogy alapvetően három kihívást kell megoldani ennek érdekében. Az első, a szabványosítás. Tudnunk kell, hogy a más forrásból érkező adat mit is tartalmaz. Ezt követi a minőségellenőrzés megvalósítása, mely az egyik legnagyobb kihívás. Ma már bárki elő tud állítani téradat terméknek látszó eredményt, de annak minőségével gyakran nincs tisztában a megrendelő. Végül az záró kérdéskör, a finanszírozás. Át kell térni az alapfinanszírozásra a termékdíjak helyett.
Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a téradat-szektort a következő években?
A mesterséges intelligencia óriási ugrást fog hozni a téradatok előállítása, elemzése és felhasználása terén is. A nagymennyiségű adatfeldolgozás, az adatok együttes elemzése ma is elképzelhetetlen MI eszközök nélkül. Ugyanakkor óriási kihívásnak tartom, hogy a hazai téradat ökoszisztéma lépést tudjon tartani a nemzetközi és globális fejlődéssel, ezért kiemelten fontos az ökoszisztéma menedzsmentje, illetve az oktatás, kutatás és innováció fejlesztése, hiszen ez a piac is globalizálódik.
Mi az a kérdés vagy tapasztalat, amelyről mindenképpen érdemes lenne közösen gondolkodni a konferencián?
Az együttműködési rendszer motivációiról érdemes lenne együtt gondolkodni. Sok különböző szereplő, ágazat együttműködése csak a kölcsönös előnyök mellett valósítható meg, fel kell tehát tárnunk ezeket. Emelett választ kell találnunk arra is, hogy hogyan járulhat hozzá a téradat ökoszisztéma leginkább a nemzetgazdaság növekedéséhez (adatpolitika, szereplők stb.).
Nemzetközi Téradat konferencia 2026
Időpont: 2026. október 8.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek betöltéséig.
