A Magyar Szentföld Templomába álmodta Csontváryt a győztes

A két világháború közötti modern magyar építészet torzóként befejezetlenül maradt műemléképületében, a Magyar Szentföld Templomában valósítana meg kiállítóteret a Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítótér tárgyában kiírt ötletpályázat legjobbja, az Unitef 83 Zrt. építésziroda. A június 30-án megtartott eredményhirdetésen Csepreghy Nándor miniszterhelyettes és Füleky Zsolt helyettes államtitkár, a bíráló bizottság elnöke adta át a győztes pályaműveknek járó díjakat és méltatta az alkotókat az eseménynek otthont adó Lechner Tudásközpont fogadótermében.

Eredményt hirdettek a Csontváry alkotásait bemutató kiállítótér tárgyában kiírt ötletpályázaton, az ötlettervek a http://csontvarypalyazat.hu oldalon megtekinthetőek. A bíráló zsűri sokszínű grémiumának tagja volt többek között a Magyar Művészeti Akadémia elnökhelyettese, a Magyar Építész Kamara elnöke, de a kultúráért felelős államtitkárság művészettörténésze, valamint építészettörténész, tájépítész és történész is képviseltette magát.

Az ötletpályázat eredményességét jelzi, hogy mind a beadott 21 pályamű érvényes volt. A bizottság tizenkettőt is érdemesnek tartott arra, hogy annak terveit díjazásban, kiemelt megvételben, vagy megvételben részesítse, kiosztva ezzel a teljes, 16 millió forintos díjazási keretet.

A győztes terv nagyon erős üzenetet közvetít. Összeköti Csontváry határtalan művészetét a hely eredeti funkciójával és teret ad a szakralitásnak is – üdvözölte Csepreghy Nándor a győztes pályaművet készítő Unitef-83 Zrt. képviselőjét, Pintér Tamás Jánost és Simon Viktóriát a Csontváry ötletpályázat eredményhirdetésén.

Az ötletpályázat műfajából adódóan a helyszín- és műalkotás választás eredményeként kellően változatos kreatív, innovatív javaslatok érkeztek. A kiírás által biztosított alkotói szabadságnak köszönhetően születtek olyan megoldások, amelyek az eredeti műalkotások digitális másolatát helyezték ki a széles közönség elé, vagy félbehagyott bánya lehetőségeit aknázták ki, és voltak, akik rég elfeledett műemlékeket élesztettek újjá, például a győztes pályázat is. A pályázók a megoldások között leggyakoribb Pécs és Budapest mellett a csaplári erdőbe, a Budai hegységbe, vagy az esztergomi Duna-partra is álmodtak helyszíneket.

A Miniszterelnökség által kiírt ötletpályázat első díját, amely 4 millió forinttal jár, az Unitef-83 Zrt. pályázata nyerte el, melyben a pályázó szerzők Pintér Tamás János és Simon Viktória voltak, társszerzőként Tóth Domonkos közreműködött. A pályamű fedlap fotóját Móricz-Sabján Simon készítette.

A második helyen két pályázó osztozhatott: egyrészt a NART Építész Műterem Kft. Kovács Csaba, Máté Tamás, Vass-Eysen Áron és Gerse Dániel társszerzőségével, másrészt Kőműves Márton munkája Petrányi Luca, Sas Maxim és Szabó Áron társszerzősége mellett.

A harmadik helyet is két pályázó érdemelte ki, Somosi János és szerzőtársai, Mechle Balázs, N. Nagy Tamás, Vass-Eysen Áron és Gál Béla mellett a Dobai Építésziroda Kft. léphetett ki a díj átvételére. Itt Dobai János, mint szerző, és Vasáros Zsolt, valamint Nagy Gábor társszerzők kaptak harmadik díjat, - utóbbiak a Narmer Építészeti Stúdió Bt. munkatársaiként.

Kiemelt megvételben három pályázat részesült. Havas Iván munkája, és a MCXVI Építészműterem Kft. (pályázó szerző: Herczeg László, társszerző: Ritter Dániel) pályaműve mellett a Benczúr-Weichinger Studio Kft. mint pályázó szerző és Bodóczky Antal, Holics Tamás és a Mag Stúdió Bt. kapta meg ezt az elismerést.

Megvételre került továbbá Szilágyi Balázs pályázata; Herkli Mátyás Barnabás, mint szerző és Orova Marcell és Hadas László társszerzők munkája; Sárosi Anita terve; végül, de nem utolsó sorban pedig Vadász György szerző és Labádi Zoltán társszerző benyújtott pályaműve.

Az első díjat elnyert pályázat négymillió, a két második helyezett két-kétmillió, a két harmadik pedig egyenként másfél millió forint összegű díjazásban részesült. A kiemelt megvételért egymillió, míg a megvételért félmillió forint összegű díjazást vehettek át a sikeres pályázatok elkészítői.