Történelmi léptékű aszály, hőkupolák, rekordalacsony vízállású folyók, eltűnő tavak és vízfelszínek, kiszáradó napraforgó- és kukoricatáblák, szavannásodó tájképek, sárguló erdők ország- és Európa-szerte. Ez az utóbbi évek szomorú realitása. A Lechner feladata, hogy bekapcsolódjon az apadó vizek, a sínylődő növényzet állapotának megfigyelésébe és térképezésébe annak érdekében, hogy tudományosan megalapozott, hosszú távon is fenntartható döntések születhessenek a vízmegtartási és alkalmazkodási stratégiák kidolgozása során.
A Lechner szakemberei évtizedek óta dolgoznak olyan téradatok előállításán és szolgáltatások kidolgozásán, amelyeknek kiemelt célja a vízháztartási szélsőségek országos szintű monitorozása és értékelése. A munka közel 30 évvel ezelőtt még a belvizes területek térképezésével indult, hiszen akkoriban még a túlzottnak ítélt vízborítottság volt elsősorban a megfigyelések és a kutatások fókuszában. Mára a munka jelentős részét már az aszályok következményeinek térképezése teszi ki.
A vízháztartási szélsőségeket, és az aszályhelyzet által okozott kritikus hatásokat célzottan mutatják be a különböző tematikájú digitális térképek:
- Belvíztérképek (1998-tól, belvizes időszakokra), melyeket felhasználva a belvízgyakoriság térképezését végzi a Lechner a mezőgazdasági támogatásra jogosult területeken (1998-2024).
- Új típusú módszertannal készülő vízhatás-térképek (dátumra, időszakra vonatkozóan) és az erre épülő vízhatás-gyakorisági térképezés (2016-2026), melynek területi hatálya már csak az erdőkre, fás-bokros területekre, infrastruktúrára és a településekre nem terjed ki.
- Növényállapot-térképezés kiemelt szántóföldi növénykultúrákra (2022-től, vegetációs időszakban kéthetente).
- Aszálytérképek (2000-től, vegetációs időszakban kéthetente), melyekre épülve az aszálygyakoriság térképezése is megtörténik (2000-2025).
- Kapásnövény-specifikus aszályérzékenységi térképek idősorai
- Vízháztartási szélsőségek (aszály és belvíz) integrált térképezése (együttes és egyenkénti megjelenési gyakoriság).
Az adatbázisok többsége hosszútávú, több éves, némelyik több évtizedes idősorban áll rendelkezésre, így az időbeli változások is kiválóan követhetők rajtuk. A távérzékelt felvételeken (multispektrális és radar-űrfelvételek, légifelvételek) alapuló térképek rendszeres időközönként készülnek el és Magyarország teljes területéről információt nyújtanak. Természetesen egy-egy kiemelt területre, például a Duna vagy a Tisza egy-egy mederszakaszára vagy holtágára, a Balatonra vagy a Velencei-tóra közeli, nagyfelbontású felvételek is tanulmányozhatók. A térképek idősorából látványos animációk is készíthetők, melyek segítségével az aszályhelyzet, növényállapot, vízállás változása egy-egy területen jól demonstrálható.
A Lechner Tudásközpont erős kutatás-fejlesztési háttérrel rendelkezik. Korszerű mesterségesintelligencia- és gépitanulás-alapú megoldásokat alkalmazunk a felszínen zajló folyamatok monitorozására. Fejlesztéseink (hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve) kiterjednek a vízkészlet- és vízigény-adatok közös platformra történő integrálására, a vízhatás alatt álló területek automatikus detektálására, valamint a hőszigetjelenség térképezésére is. Mindezek mellett országos szinten zajlik felszínborítási térképek (2016-tól évente), vetésszerkezeti- és gyeptérképek (2013-tól évente) készítése, illetve a Nemzeti Ökoszisztéma-Alaptérkép felújítása is.
A Lechner az előálló gondozott téradatok egy részét olyan rendszerek, intézmények felé is szolgáltatja, mint a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR), Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePAR), Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
Az adatok – más szakterületek adatbázisaival együtt kezelve vagy őket kiegészítve – hatékonyan illeszthetők egy olyan döntéstámogató rendszerbe, amely segíti a vízhiánynak kitett területek azonosítását, az aszályérzékenység vizsgálatát, valamint a vízmegtartási intézkedések célterületeinek kijelölését, mezőgazdasági és természetes területeken egyaránt. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás számos feladat sürgető megoldását kívánja. Részletes és folyamatosan frissülő téradatok alapozhatják meg a hatékony vízkészlet-gazdálkodást, a vízmegtartást, az aszálykezelést célzó intézkedéseket, és a mezőgazdaság térségenkénti alkalmazkodási lehetőségeit is. Adatalapon lehet a hőhullámok és a vízhiány hatásainak mérséklését támogató megoldásokat kidolgozni a településeken, a lakóterületeken, a mezőgazdaságban, erdeinkben és az iparban is.
A felsorolt térképeink közül számos már publikusan és térítésmentesen böngészhető. Némelyikük saját térinformatikai rendszerbe illeszthető (WMS), vagy éppen letölthető a Lechner Tudásközpont Copernicus böngészőjén (https://raster.lechnerkozpont.hu/apps/copernicus/) keresztül. A Lechner téradat-stratégiájának részeként és az open data törekvések keretében az elérhető adatok köre folyamatosan bővülni fog a közeljövőben is.
A téradat-stratégia bemutatása és a kapcsolódó együttműködések serkentése érdekében szervezzük meg Nemzetközi Téradat-konferencia 2026 eseményünket, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt 2026. október 8-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Dísztermében. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek erejéig.
