Az örökségvédelmi nyilvántartás megújítása az E-építés projekt keretében
Szakmai bemutató 2022 szeptemberében
Az E-építés keretrendszer kulturális örökségvédelemhez kapcsolódó fejlesztéseit a Lechner Tudásközpont szakértői előadások keretében mutatták be 2022 szeptemberében Bajnán. Az e-építési napló mellett a megújuló Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszer fejlesztésének kulisszái mögé is bepillanthattak a résztvevők.
Az örökségvédelem megújítása az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában című projekt keretében nevet viselő esemény helyszínéül a műemléki védettséget élvező bajnai Sándor–Metternich-kastély szolgált, amelynek dísztermében 2022. szeptember 16-án közel 100 résztvevő nyerhetett betekintést a fejlesztések folyamatába.
A szakmai rendezvényt Hősei Zsolt, a Lechner Tudásközpont Stratégiai és Operatív Igazgatóságának vezetője nyitotta meg. Fekó Adrienn, a Lechner Tudásközpont Projektkoordinációs Főosztályának vezetője ismerette az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában című projekt céljait, előrehaladását és a hátralévő feladatokat, melyek központi eleme az örökségvédelmi nyilvántartási rendszer megújítása. A projekt keretében megvalósuló fejlesztésekkel gördülékenyebbé válik az elektronikus ügyintézés, amivel nem csupán a lakosság, de az építésügy területén dolgozók és az ügyintézők mindennapjai is egyszerűbbé válnak. Az új építésügyi szakalkalmazások fejlesztése mellett kiemelt cél a már elektronizált folyamatok – mint például az e-építési napló és az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) – hatékonyságának javítása, a felhasználók számára a kényelmesebb használat támogatása, új funkciók megvalósítása.
Az építkezések során használt e-építési napló alkalmazás az Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer keretében újul meg – erről beszélt Hülber Attila, az E-napló Product Ownere. A napi 20 ezernél is több felhasználót számláló E-napló fejlesztései nem csupán a jogszabályi változásokhoz igazodnak, hanem kiemelt szerepet kapnak a felhasználói visszajelzések is. Ezek alapján több új funkció valósul meg, melyek elsősorban a műszaki ellenőrök, a kivitelezők munkáját és a lakossági építtetőket segítik. A szakrendszer megújításával egyszerűbbé és gyorsabbá válik a naplónyitási folyamat azok számára is, akik csak ritkán használják. Akik pedig rendszeresen, azoknak könnyebb eligazodást, rendszerezést tesz lehetővé a fejlesztés a naplóik, szerepeik között. Mindemellett építési beruházások online térképi megjelenítése is elérhetővé válik.
Bognár Gábor, az Örökségvédelmi Szakértői Főosztály vezetője a készülő Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszert mutatta be a jelenlévőknek. A műemléki értékek és a régészeti örökség jelenlegi központi hatósági nyilvántartása teljesen megújul, kiemelt hangsúlyt kap a nyilvánosság, az információk ügyfélbarát közvetítése, és a társadalom érzékenyítése a kulturális örökség védelme iránt. Az országosan több mint 14 ezer egyedi műemlék, 8200 műemléki környezet, 48 műemléki terület, 63.000 régészeti lelőhely, és a mindezekhez kapcsolódó 850.000 ingatlan adatai naprakész, könnyen kereshető térképes felületen válnak elérhetővé, ami nem csupán a társadalmasítást és ismeretterjesztést szolgálja, de az ingatlantulajdonosok és hatósági felhasználók életét is megkönnyítik. A fejlesztések csatlakozni fognak a kapcsolódó közigazgatási eljárásokat kezelő rendszerekhez (pl. OÉNY, ÉTDR) és a releváns állami adatkörökhöz is (pl. ingatlan-nyilvántartás). A cél a papírmentes ügyintézés, a hatósági és szakmai feladatok ellátásához szükséges szöveges, képi és térképes megjelenítés, illetve a nagy mennyiségű digitalizált irat, dokumentáció és képi információ tárolása és gyors elérésének biztosítása.
Az esemény zárásaként Sinka Róbert, a Képzési és Oktatási Osztály szakértője tartott interaktív alkalmazásbemutatót a résztvevőknek, kapcsolódva az Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszer fejlesztéseihez. Bemutatta azokat a lechneres alkalmazásokat, amelyek hozzájárulnak az örökségvédelmi és világörökségi szakmai feladatok ellátásához, többek között a Budapesti Világörökségi Attribútumok Rendszerét, amelynek célja a „Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme, az ahhoz kapcsolódó attribútumok, illetve az ikonikus épületek és városszerkezeti elemek közötti összefüggések vizuális megjelenítése. Az érdeklődők a fejlesztés alapjául szolgáló adatbázisokba is bepillanthattak, valamint megismerhették a Védett Ingatlanok alkalmazás működését is.
Az örökségvédelmi nyilvántartás megújítása az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” című projekt keretében készül.
Fotó: Bélavári Kriszta / Lechner Tudásközpont
