Fúvószenekar a gőzturbinák között

A Láng Gépgyár nevéhez nem csupán a gőzturbinák és Diesel-motorok gyártása fűződik. A magyar ipar egyik jelentős résztvevője a felnőttképzésben, a kultúra népszerűsítésében és a rekreációs programok szervezésében is aktív szerepet vállalt: megépült a Láng Gépgyár Kultúrháza. Az egyre gyarapodó tevékenységi kör eredményeképpen az 1960-as évek végére a Kultúrház kinőtte fizikai keretét. Az épület bővítésének terveit az IPARTERV építésze, Tokár György készítette, a tervdokumentációt a Lechner Tudásközpont tervtára őrzi.

A magyar ipar fejlődésében jelentős szerepet játszó gépgyárat Láng László alapította 1868-ban, a vállalat székhelye a XIII. kerületben, a mai Váci út 152-156. szám alatt volt. Az eleinte gőzgépek, gőztúlhevítők, levegőkalapácsok gyártására szakosodott vállalat fő terméke a századfordulón előbb a gőzturbina, majd a Diesel-motor lett. Az országos energiaszolgáltatás fejlesztésében játszott szerepe mellett az élelmiszeripari berendezésekkel bővült a 470 főt foglalkoztató vállalat gyártása. A két világháború jelentősen megváltoztatta a gyár termelésének ütemét: 1911 után elsősorban a császári és királyi haditengerészet részére készültek gőzturbinák, a második világháborúban az eleinte erőltetett hadigyártásnak a megszállás és az 1944-es bombázások vetettek véget, a gyár egy része megsemmisült.

A magyarországi energiarendszer jelentős károkat szenvedett, a háborút követően a már államosított Láng Gépgyár az újjáépítés jegyében nem csupán a magyar erőművek számára készített gőzturbinákat, hanem exportra is a Szovjetunióba, Bulgáriába, Lengyelországba és még Kínába is. A turbinák mellett a gyár elsődleges termékei a harmadik világ országai számára gyártott élelmiszeripari gépsorok lettek, a ’60-as években pedig többek között a vegyi-, ásványolaj- és alumíniumipari, konzervgyári és cukoripari berendezések gyártása is előtérbe került. Ekkor már több mint 3000 fő dolgozott a Láng gyárban. A '80-as években válságba került vállalatot 1990 után privatizálták, 2000-ben szűnt meg.

Láng László és fia, Gusztáv egyaránt a sport és a kultúra támogatásának híve volt, ez alapozta meg a gyárhoz köthető kultúrház kialakulását. Az épület csupán pár perc sétára volt a gyártól - a Lomb és a Rozsnyay utca sarkán -, így a lelkes dolgozók akár minden nap látogathatták a Láng Kultúrházat. Csónak, tenisz, torna, billiárd, evezés, teke és még számos sport lehetősége állt nyitva a gyári tisztviselők és az igazgatóság tagjai előtt. A fizikai munkások nem vehettek részt a sportéletben, csupán a dalárdához csatlakozhattak. Az egyre sűrűsödő zenei előadások az egyházi, valamint a Láng család és a vezetőség személyes ünnepeihez kötődtek. A fúvószenekar azonban nem feledkezett meg a gyárban dolgozókról sem, rendszeresen frissítő zenével lepte meg őket a nehezebb napokon.

Az 1950-60-as években amatőr művészeti csoportok alakultak, aki nem érezte magát otthon a szimfonikus zenekarban, kibontakozhatott a színjátszó körben, a báb- vagy néptánc csoportban. A szocialista brigádmozgalom jegyében az ismeretterjesztés is jelentős szerephez jutott, szakmai képző- és továbbképző tanfolyamok, előadássorozatok indultak.

Az egyre gyarapodó művelődési és képzési programok szükségessé tették az épület kibővítést. A SZOT, a Vasas Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával 1968-ban kezdődött meg a XIII. kerületi Rozsnyai és a volt Lomb utca sarkán lévő épület átalakítása és az ehhez kapcsolódó új épület felhúzása.

„Az eredeti zártsorú beépítést a városrendezési terv itt feloldja és szabadon álló beépítést ír elő.[…] Az új épület hátratolásával kialakuló előtér a külső megközelítést, az alkalmanként (előadás után) jelentkező lökésszerű forgalom szétosztását, valamint az épületre való kedvező rálátást biztosítja.”- írja Tokár György, az IPARTERV építésze a Magyar Építőművészet 1971-es kötetében megjelent cikkében.

Az épületegyüttes funkciói alapján „zajos” és „csendes” részre osztható, a térbeli elválasztást a tetőterasz-szint biztosítja. A felújított régi épületben a könyvtár, az irodák, az előadótermek, a szakköri helyiségek és öltözők kaptak helyet, az új épületbe került a 450 fős nagyelőadó terem, az ifjúsági klub, a büfé és a játékterem is.

„Az épület szerkezeti rendszere vegyes. Előregyártott pillér, illetve panelrendszerből álló falon acél főtartókon előgyártott tetőpanelek alkotják az épület legnagyobb tömegét. A többszintes rész monolit vasbeton. A kiemelt tömeg legfelső konzolos födemére van függesztve az alatta lévő födém. Az előregyártott homlokzati pillérek, illetve panelek bazaltbeton felülettel készültek.”- olvashatjuk a Tokár György Láng Gépgyár Kultúrháza című cikkében.

A Láng Művelődési Központ 1970. január 14-én nyitotta meg kapuit. Tevékenysége során nem csupán a gyár és a közeli üzemek dolgozóinak tanulásához, művelődéséhez és kikapcsolódásához járult hozzá, hanem nyitott a környék lakossága felé is. A szakmunkásképzés mellett többek között nyelviskola és szabás-varrás tanfolyam is indult.

A tanulás és a művelődés szolgált a felnőttképzés alapjául, a „Mindenki Iskolája” mozgalom keretében ismeretterjesztő társadalom- és természettudományi előadások, irodalmi és zenei „munkásakadémia” várta a dolgozókat. A rendszeres színházi előadásokat, vasárnapi matiné műsorokat, a könyvtárat és a hírlapolvasót a kerületben élők is szabadon látogathatták. Fiatalok és nyugdíjasok, bélyeggyűjtők, sakk rajongók, csillagász tanoncok és rovarimádók egyaránt megtalálták az érdeklődésüknek megfelelő klubot vagy szakkört. A sportkör és az amatőr művészcsoportok tevékenysége folytatódott, a színjátszás és a zenekar mellett már a népzenekutatás vagy a versmegzenésítés is bekerült a repertoárba.

A rendszerváltás az addig vállalati fenntartású Láng Művelődési Központ életében is változást jelentett. Előbb a Vasas Művelődési Intézmények Szövetség tagjaként működött, majd 1993-ban a kultúrházat használó civilszervezetek és magánszemélyek megalakították a Láng Művelődési Központot (az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületet), ami 2015-től közhasznú szervezetként működik.

Jelenleg zajlik a 20 éve önkormányzati tulajdonban lévő művelődési központ teljes körű felújítása, a munkálatok ideje alatt a Fiastyúk utca 35-37. szám alatt működik az egyesület.

Források:
Láng gépgyár és kultúrház kiviteli és engedélyezési terve, 1967. - IPARTERV (Tokár György)
Tokár György: Láng Gépgyár Kultúrháza, Műszaki tervezés, 1970. 10. sz.
Tokár György: Láng Gépgyár Kultúrháza, Budapest, Magyar Építőművészet, 1971./1.
Décsiné Viszmeg Ágota: A Láng Művelődési Központ története, a Budapesti Művelődési Központ kiadványa
Láng Művelődési Központ honlapja