GISopen 2023

Idén már 27. alkalommal rendezték meg a GISopen konferenciát a székesfehérvári Pirosalma Materben, 2023. április 26–28. között. A földmérő és térinformatikus szakma hagyományos rendezvényén ebben az évben is számos előadó képviselte a Lechner Tudásközpontot szolgáltatott újdonságok, nagypontosságú műholdas helymeghatározás, államhatár és ingatlan-nyilvántartás, alapponthálózati, geoinformatikai és kinematikus vonatkoztatási rendszerek témájában.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán megrendezett GISopen 2023 eseményen ismét összegyűlt a hazai földmérő és térinformatikus közösség április 26–28. között, hogy az oktatás, kutatás, fejlesztés és termelés területéről is megossza a szakmával kapcsolatban összegyűlt tapasztalatait és jövővel kapcsolatos elképzeléseit. A Lechner Tudásközpont idén összesen hat előadással képviseltette magát.

A háromnapos, 8 szekcióból álló konferencia nyitónapján három lechneres előadást is hallhatott a szakmai közönség. Némethné Meier Éva ügyfélszolgálat vezető és Kovács Iván geoinformatikai osztályvezető a Lechner Tudásközpont geoinformaikai szolgáltatásait mutatták be, felsorolva az ügyfélszolgálaton, valamint a geoshop.hu geoportálon keresztül igényelhető állami alapadatok és azokból levezetett értéknövelt termékek újdonságait, kiemelve a bárki számára 2022 márciusa óta díjmentesen böngészhető Nemzeti Térinformatikai Alaptérképet, az elérhető 2022. évi országos légifelvételezésből előállított ortofotót. Beszéltek továbbá a digitális légifelvétel archívum félmilliós gyűjteményéről, melyből a fentrol.hu oldalon már 200 ezer légifotó érhető el és tölthető le díjmentesen, valamint felhívták a figyelmet a május 1-én induló fentrol.hu pontgyűjtő játékra.  Kovács Iván geoinformatikai osztályvezető részletesebben beszámolt a negyedévente frissülő állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának térinformatikai másolatáról, amelyből lehetséges csak váztérképet, de akár teljes tartalmat is megvásárolni, utóbbit akár generalizált verzióban is. Ezen adatbázis alapján az egyes minőségi osztály foltok műszaki aranykorona értéke is kiszámítható, valamint nyomtatásra előkészített pdf formátumban is elérhető az ingatlan-nyilvántartási térkép. Kovács Iván beszélt a MePAR, belvíz-, aszály- vagy erózióveszély mutató térképes felületek tematikus téradatairól is és elmondta, hogy két település között közúton mért legrövidebb távolság meghatározását is el tudják végezni az általuk létrehozott közlekedési hálózatok adatbázisban található adatok alapján.

Pálosi Imre alaphálózati szakfelügyelő Nemzetközi alaphálózati csatlakozási munkák a Lechner Tudásközpontban című előadásában az EOMA nemzetközi csatalakozó vonalait mutatta be, melyek részei az I. rendű hálózatnak. A Lechner a szerb határon (Röszke, Tisza-mente, Hercegszántó, Duna-mente) és a horvát határon (Udvar, Barcs, Berzence, Drávaszabolcs, Letenye) végzett alaphálózati csatlakozó munkákat 2018-ban és 2020-ban. Ennek során a szomszédos országokban az államhatár közelében létesített többfunkciós pontok (GNSS mérés, szintezés, gravimetria) meghatározása is megtörtént a hazai rendszerekben. A mérések célja volt továbbá, a szomszédos országok szintezési rendszereinek összehangolása. 2023-ban a szlovén határon tervezik hasonló mérések végrehajtását, több helyen – ismertette Pálosi Imre.

Az átalánydíjas GNSS szolgáltatásokban februárban bekövetkezett jelentős árcsökkenés mellett az GNSSnet.hu szolgáltatásban bevezetett újabb fejlesztésekről beszélt prezentációjában Galambos István a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában működő GNSS Szolgáltató Központ vezetője. A GNSSnet.hu szolgáltatás fejlesztése nem állt le, az elkövetkezendő hónapokban további jelentős korszerűsítések várhatók. Folytatódik a multi-GNSS hálózat területi lefedettségének növelése, első körben a déli országrészen, később az ország teljes területén. Ennek során a régi, csak GPS/GLONASS jelvételre képes GNSS vevőkészülékeket és antennákat a szolgáltató központ szakemberei korszerű GPS/GLONASS/Galileo/BeiDou észlelésre alkalmas egységekre cserélik. Az új készülékek új helyszíneken is működnek majd, ahol integrált pontjel felépítmények készülnek. Ezeken az állomásokon több technológia is ötvöződik, a GNSS mellett a műholdradar interferometria és a hagyományos szintezés, amelyek együttesen új technológiai és tudományos alapot adnak a pontos helymeghatározási feladatokhoz. Galambos István beszámolt a szolgáltatásban történt legutóbbi fejleményekről, a Napfolt tevékenység okozta zavarokról a téli időszakban, valamint arról, hogy mit tehetnek a GNSS szolgáltatás felhasználói annak érdekében, hogy nehéz körülmények között is a maximumot tudják kihozni GNSS méréseikből.

A pénteki zárónapon ismét három, a Lechner Tudásközpontból érkező szakember kapott szót. A délelőtti szekcióban Varga Norbert a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője Integrált Műholdas Magasságmeghatározási Alappontok (IMMA) létesítése címmel tartott előadást. Előadása első részében a napjainkban használatos alapponthálózatokat mutatta, röviden elemezve a pontok állapotát, tulajdonjogi kezelésüket, karbantartásukat. A második részben az új integrált GNSS/InSAr/szintezési alappontok helyének kiválasztási szempontjait és telepítését mutatta be. Előadása harmadik részében bemutatta az alapponthálózati pontok kezelésének, karbantartásának lehetőségeit, javaslatot téve a több mint 80 000 pont jövőbeli sorsára.

Tóth Sándor a Lechner Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának (KGO) GNSS kutatója arról beszélt, hogyan változik az idővel a téradatok helyzete egy kinematikus vonatkoztatási rendszerben a litoszféra lemezek vándorlásának, valamint a lemezekhez viszonyított relatív felszínmozgásoknak a következtében. Előadásában röviden bemutatta a sokak által használt, de fogalmak szintjén gyakran kevert ITRS, IGS, WGS84, ETRS89 geodéziai vonatkoztatási rendszereket, valamint a legújabb KGO-s GNSS eredmények segítségével levezetett hazai vízszintes és magassági értelmű felszínmozgás térképeket. Prezentációjából az is kiderült, hogy a vízszintes felszínmozgások egyik érdekes elméleti következményeként az ország határkövek által határolt területe évente milyen mértékben változik.

A konferencia a zárásra is tartogatott izgalmas témát, Angyal László a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője gyakorlati példán keresztül mutatta be az államhatár ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzésének problémáit a Maros határfolyón. A magyar–román államhatár három vizes határszakasszal rendelkezik, melyek mozgó határ jellegűek. Ezek közül a legjelentősebb a Maros folyó – ismertette a szakértő. A folyó a közös államhatár mentén alsószakasz jellegű, ami többek között azt is jelenti, hogy a kanyarulatokban a külső oldalt elhabolja, a belső oldalt meg építi. Ezen felül a hordalékait lerakja, amivel szigeteket épít. Az államhatár 10 évenkénti meghatározásakor a mindenkori hajózóút meghatározása a feladat, ami egyúttal a szigetek hovatartozását is meghatározza. A legutolsó 2015. évi felmérés eredményeként a folyó már annyira elmozdult az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyéről, hogy a megállapított új államhatár magánterületekbe metsz bele, amelyeket a meglévő jogszabály alapján nem lehet átadni Romániának. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására a Lechner Tudásközpont, tárgyalásokat kezdeményezett a folyó kezelőjével és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó katasztrófavédelemmel – mondta el Angyal László.