GNSS fejlesztések és kihívások

Szakmai információs és továbbképző napot tartottak május 18-án a Lechner Tudásközpontban. A rendezvényen a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) által üzemeltetett nagypontosságú műholdas helymeghatározás szolgáltatás, a GNSSnet.hu működésével és használatával kapcsolatos folyamatban lévő korszerűsítések kerültek fókuszba.

GNSSnet.hu: fejlesztések és kihívások címmel szakmai információs és továbbképző napot szervezett a Lechner Tudásközpont május 18-án. A Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO) által üzemeltetett GNSSnet.hu szolgáltatás működésével és használatával kapcsolatos folyamatban lévő korszerűsítésekről szóló napon a nagypontosságú műholdas helymeghatározás szolgáltatáshoz kapcsolódó praktikus és hasznos ismereteket szerezhettek be az érdeklődők. Az információs nap a szakmai közösség tájékoztatását és felkészítését tűzte ki céljául, bemutatva a műholdas helymeghatározás előtt álló kihívásokat, illetve azt, mit tesz a szolgáltatói oldal az alkalmazók hatékonyabb munkavégzése érdekében.

A résztvevőket Dr. Kenyeres Ambrus a KGO vezetője köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, legutóbb egy évtizede volt hasonló képzés, azóta azonban sok változás történt és a változások egy része jelenleg is zajlik. A képzés és szakmai nap célja a felhasználók felkészítése az elkövetkező időszakban várható ionoszférius aktivitás erősödése miatti problémák kezelésére és annak bemutatása, milyen fejlesztések segítik a hazai geodéziai infrastruktúra átalakítását. Az Obszervatórium vezetője kiemelte, hogy a fejlesztések nem egyszerű eszközcserét takarnak, hanem az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a KGO fejlesztői csapata teljesen új, sokoldalúan kihasználható infrastruktúrát hoz létre. A munka eredményeként olyan integrált hálózati infrastruktúra és ahhoz rendelt műholdas geodéziai technológia jön létre, amelynek kisebb, de központi eleme lesz a jelenlegi GNSSnet.hu és a ráépülő szolgáltatás.

Dr. Kenyeres Ambrus köszöntője után Galambos István a KGO GNSS Szolgáltató Központjának vezetője beszélt a GNSSnet.hu szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, készültségi állapotáról, valamint az idei év végéig várható korszerűsítésekről. – A GNSSnet.hu szolgáltatásban éveken átívelő nagy volumenű fejlesztés zajlik, amely során a csak GPS/GLO jelvételre képes referencia állomások korszerűsítése történik, valamennyi állomásra multi GNSS adatok (GPS/GLO/GAL/BDS) észlelésére alkalmas berendezések kerülnek – mondta el Galambos István. Ennek köszönhetően az ország teljes területére elérhetővé válnak a multi GNSS adatok mind a valós idejű, mind az utólagos adatszolgáltatásban.

A Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztálya képviseletében Madarász Áron Viktor osztályvezető az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység jogszabályi alapjait ismertette a GNSS technológia vonatkozásában.

– Műholdas technológiai támogatással a hazai geodéziai infrastruktúra teljes megújítása előtt állunk – mondta el az Obszervatórium vezetője, Dr. Kenyeres Ambrus szakmai prezentációjában. Új típusú Integrált Műholdas Magassági Alapponthálózat (IMMA) létesítését kezdtük meg, ahol a GNSS és InSAR technológiákat egyesítő infrastruktúrát építünk és hozzá a terepen használandó digitális adatbázist, fenntartási és mérési technológiát rendelünk A program ESA támogatással, dél-magyarországi teszthálózattal indult és országos kiterjesztése is folyamatban van. Az IMMA hálózat magában foglalja a GNSSnet.hu aktív hálózatot is és e fejlesztéssel tudjuk 2023 végére a GNSS szolgáltatást országos szinten multi-GNSS szolgáltatássá bővíteni – számolt be az IMMA hálózat megújításának pillanatnyi állásáról Dr. Kenyeres Ambrus.

A nagypontosságú műholdas helymeghatározásban dolgozó gyakorlati szakemberek felhasználói és szolgáltatói oldalról is találkoztak már a GNSS RTK méréseket megnehezítő megnövekedett ionoszférikus hatásokkal. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont képviseletében Dr. Frey Sándor asztrofizikus, a MTA tudományos főmunkatársa a jelenség hátterének tudományos magyarázatát nyújtotta Mi az ionoszféra és hogyan hat a navigációs műholdak jeleire című prezentációjában.

– Mivel a GNSS mérési eredményeinket egy globálisan elhelyezett koordináta-rendszerben kapjuk meg, így azokat a gyakorlati felhasználás előtt a hazai vízszintes és magassági rendszerekbe kell transzformálni – fejtette ki előadásában Tóth Sándor a KGO GNSS kutatója. Ez igaz utófeldolgozás során és valós idejű terepi méréseink esetén is. Az előadás bemutatta, hogy milyen lehetőségeink vannak a számítások elvégzésére, továbbá hogyan támogatják a nemzetközi és hazai rendszerek közötti kapcsolatteremtést a GNSSnet.hu különböző transzformációs szolgáltatásai.

Peremiczki Péter a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal földmérési szakfelügyelője a vármegyében folyó GNSS mérések ingatanügyi vizsgálatáról beszélt, majd Virág Gábor a KGO Kalibráló Laboratóriumának vezetője foglalta össze előadásában a geodéziai műszerek kalibrálásának jogszabályi hátterét, a kalibráló laboratóriumok akkreditálásának lehetőségeit. Bemutatta a kalibrálás alapfogalmait, valamint a K-GEO Kalibráló Laboratórium tevékenységét, az elektrooptikai távmérő műszerek és a GNSS vevőberendezések kalibrálásának folyamatát. Emellett ismertette a területalapú agrártámogatások ellenőrzésére használt vevőberendezések validálásának és kalibrálásának gyakorlati végrehajtását.

Tóth Mátyás a Leica Geosystems Hungary Kft. geomatikai támogató mérnöke a GNSS technológia kihívásai foglalta össze a napfolttevékenység és refenciaállomások hálózati hatásainak tükrében.

A szakmai napot Galambos István előadása zárta, amely a GNSSnet.hu használatával kapcsolatos praktikus tanácsok és információk gyűjteményét adta a résztvevőknek, valamint megmutatta, miként javíthatnak a felhasználók a GNSS észleléseken akár intenzív ionoszféra körülmények idején is. Galambos István emellett beszámolt a GNSSnet.hu szolgáltatásban jelenleg zajló folyamatos fejlesztésekről és rámutatott, a szolgáltatás használata során figyelembe kell venni ezeket a változásokat, be kell tartani a javasolt ajánlásokat, hogy a legnagyobb hatékonysággal lehessen a rendszert használni a terepi munkavégzéskor. Az átalakulás az év végére befejeződik, melynek hozadékaként a felhasználók jobb feltételekkel vághatnak neki az újabb téli időszaknak, amikor vélelmezhetően még erőteljesebben jelentkezik az ionoszféra GNSS jelkésleltető hatása.

Borítókép: Tóth Sándor / Lechner Tudásközpont