Hazánk természetvédelmi térségei

Az országos jelentőségű védett és Natura 2000 természeti területek a zöld infrastruktúra-hálózat meghatározó elemei, amelyek a természeti értékek megőrzése miatt kiemelt fontosságúak terület- és településrendezési szempontból. Online térképünk a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a szelíd turizmus szempontjából meghatározó térségeinket ábrázolja.

A zöld infrastruktúra a természetes és természetközeli területek stratégiailag megtervezett hálózata, amely a biodiverzitás megőrzése mellett széleskörű szolgáltatásokat nyújt a társadalom és a gazdaság számára egyaránt, hozzájárulva az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez is. Meghatározó elemei az országos jelentőségű védett és közösségi jelentőségű természeti területek, jövőbeli alakításában pedig meghatározó szerepe van a terület- és településrendezés eszközrendszerének.

Az EU-csatlakozás előtt természeti értékeink megőrzésének és bemutatásának fő színtereit a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és a természeti emlékek jelentették. Összkiterjedésük ma kb. 8500 km², az ország területének 9%-a. Ennek több mint a felét a tíz nemzeti park adja, amelyek közül elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park jött létre (1973-ban), utolsóként pedig az Őrségi Nemzeti Park alakult meg (2002-ben). Legkisebb méretű az Aggteleki Nemzeti Park, alig 200 km² területtel, ugyanakkor itt található hazánk egyetlen természeti világörökségi helyszíne.

2004-ben a természetvédelmi oltalom alatt álló területek a Natura 2000 területek kijelölésével mintegy 12 ezer km²-rel bővültek, így országos arányuk elérte a 22%-ot. A Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata, amely a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét biztosítja.

Védett természeti területeink nemcsak korlátokat és tiltásokat jelentenek. A „szabályozó és fenntartó” ökoszisztéma szolgáltatások (pl. klímaadaptáció, szénmegkötés, árvizek mérséklése, levegőtisztaság-védelem) mellett a gazdaságban, és azon belül például a turizmusban is új utakat nyitnak. Nemzeti parkjaink kulcsszerepet játszanak a környezeti nevelésben (erdei iskolák, gyermek- és természetismereti táborok), illetve a szemléletformálásban, ökoturisztikai programokat is kínálva. Az elmúlt évtizedekben számos látogatóközpont épült, tanösvények újultak meg és jöttek létre.

Nemzeti parkjaink mellett a települési és civil összefogással létrehozott kilenc natúrpark és két UNESCO Globális geopark is a szelíd turizmus további célterületei közé tartozik. A natúrparkok természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag területek, geoparkjaink pedig földtani-földrajzi örökségünk védelmében, bemutatásában és megismertetésében játszanak kiemelkedően fontos szerepet.

A természeti értékekre épülő turizmus az ott élők megélhetéséhez is hozzájárulhat (pl. falusi turizmus). A Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető KSH adatok szerint az 1000 lakosra jutó szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások száma a nemzeti parkok által érintett községekben közel háromszorosa (14,5) a nemzeti parkokon kívül eső községekre jellemző értéknek (5,6).

A zöld infrastruktúra-hálózat kijelölésével a jövőben újrarajzolódhatnak a védelem területhasználati keretei és az ökoszisztéma szolgáltatások célterületei. A zöld infrastruktúra átlépi a védett természeti területek határait, megjelenik a városokban és multifunkcionális szolgáltatásával hozzájárul egy élhetőbb környezet kialakításához. Ebben a folyamatban a térségi tervezésnek és az okos város megoldásoknak meghatározó szerepe lesz.

Különböző természetvédelmi oltalomban részesülő térségeinket részletesen is bemutatja a Lechner Tudásközpont és az FM Természetmegőrzési Főosztálya által közösen készített interaktív térkép, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.

Forrás

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR)

Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)