Hegyvidék a városi méhészet szolgálatában

Hogyan legyen beporzóbarát a településünk? Az URBACT III, a fenntartható városfejlesztést támogató európai területi együttműködési program keretein belül megvalósuló BeePathNet projekt eredményeit, tapasztalatait lehetett megismerni május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája által szervezett online szakmai konferencián. A BeePathNet projekt keretei között a méhészet támogatását segítő hálózat alakult a Hegyvidéken, melynek célja a városi méhészkedés kiépítése és beporzóbarát kerületek létrehozása. A fenntartható városfejlesztési, akciótervezési tapasztalatok megosztásával, helyi társadalmi szereplők és külső szakértők bevonásával megvalósuló pályázatok és projektek gondozását, valamint az információterjesztést biztosító URBACT kontaktpont, a Lechner Tudásközpont is részt vett a konferencián.

A méhek és más beporzó rovarok jelenléte a városi emberek számára is fontos, ezt egyre több település ismeri fel világszerte. Hogyan legyen beporzóbarát a településünk? címmel, az elért eredményeket és tapasztalatokat ismertetve tartott online szakmai konferenciát május 5-én a Klímabarát Települések Szövetsége és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája az URBACT III európai együttműködési program keretében megvalósuló BeePathNet projekthez kapcsolódóan. A programban részt vevő 5 európai város a városi méhészkedés alapjait és sikeres gyakorlatait sajátíthatja el Ljubljanától. A zöld infrastruktúra ökoszisztéma szolgáltató képessége szempontjából fontos méhbarát hálózat azért jött létre, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb városi környezetet teremtsenek, és a helyi fejlesztéseket a természeti erőforrások és a biológiai sokszínűség megóvásával szolgálhassák. Magyarországon először a XII. kerületi Hegyvidék ismerkedhetett meg a méhészkedés holisztikus szemléletével, amellyel a méhek és a beporzó rovarok számának csökkenését próbálják megakadályozni, melynek oka elsősorban az intenzív urbanizáció, a növekvő környezetterhelés (főként a vegyszerintenzív mezőgazdasági művelés hátrányos következményeként) és a biodiverzitás csökkenése. A méhek jelentősége a Föld élelmezése szempontjából kiemelkedően fontos, mivel haszonnövényeink 70%-a igényli a rovarbeporzást.

A méhek védelme érdekében létrehozott Hegyvidéki Méhbarát Hálózat Mézes Kuckó és Mézes Reggeli néven indított foglalkozásokat iskolásoknak és óvodásoknak, ahol a gyerekek játékos keretek között tanulhatnak a méhekről és azok jelentőségéről. A felnőttek számára a MOM Kulturális Központ ismeretterjesztő programsorozatot hozott létre „A mi méheink” címmel, míg a Barabás Villa kertjében egy vizsgálóláda teszi lehetővé a méhcsaládok életének megfigyelését. Elindult továbbá egy együttműködés a Fővárosi Vízművekkel is, amelynek köszönhetően évi két alkalomra csökkentették a kaszálások számát a helyi vízműtelephelyeken, hogy a háborítatlan területekkel további menedéket nyújtsanak a méheknek. Méhlegelők és méhkaptárok kialakításával is segítik a táplálékhoz jutást, illetve változatos közösségi programokkal inspirálják a lakosságot a természetközeli, beporzóbarát kertek kialakítására.

A projekt eredetileg 2015-ben indult, amikor Ljubljana létrehozta a BEE PATH nevű kezdeményezést, egy önkéntes alapon működő platformot a városi méhészkedés kihívásaira és megoldások keresésére. Az URBACT Program Jó Gyakorlat címmel jutalmazta Ljubljana sikerét, így a város úgy döntött, hogy kihasználja a program által biztosított lehetőségeket, és a BeePathNet Transzfer Hálózaton keresztül nemcsak átadja a tudást és a tapasztalatot más uniós városoknak, de közös fejlesztésekkel lehetőséget teremt arra is, hogy új szemléletekkel gyarapítsák a méhészkedés tudományát.

A megvalósításához számos tematikus találkozót és eseményt szerveznek nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a partnervárosokban munkacsoportok működtetésével dolgoznak ki cselekvési terveket. A szemléletformálás érdekében lehetőség van tanulmányútra és esettanulmányok kidolgozására, a felhalmozódó tudás átadását pedig tematikus útmutatók, hírlevelek és projektkézikönyvek teszik lehetővé. A gyakorlat megismeréséhez és átvételéhez új méhészeti termékfejlesztések, oktatási csomagok, „méh- és beporzóbarát hálózatok” kiépítése járul hozzá.

A partnerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy különböző tapasztalatokat és gyakorlatokat ötvözhessenek a projektmegvalósítás folyamatába, hiszen ezáltal nagyobb a lehetősége annak, hogy a gyakorlatokat később bármelyik európai város adaptálni tudja. Fontos szempont volt továbbá a klimatikus viszonyok változatossága és a városok kulturális és társadalmi különbségeinek hatása is.

A BeePathNet hálózatban jelenleg 6 európai város dolgozik együtt – a szlovéniai Ljubljana mint vezető partner, a portugál Amarante, a lengyel Bydgoszcz, az olasz Cesena, a görög Nea Propontida és hazánk részéről Budapest Főváros XII. kerülete, a Hegyvidéki Önkormányzat.

További információ:
https://urbact.eu/beepathnet
http://www.urbact.hu/node/427