1914. március 14-én, a háború előestéjén nyílt meg az Astoria. A Hikisch Rezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Több mind 200 éve Unger Benedek kovácsmester fogadóval kibővített házat épített az 1808-ban lebontott Hatvani kapu mellett. Az egykori Országút (Múzeum körút) és Hatvani utca (Kossuth Lajos utca) sarkán épült, „korhely tivornyákról, részeg ricsajokról és különszobás kártyacsatákról” elhíresült Zrínyi vendégfogadó és kávéház 1824 és 1910 között működött. Az irodalmi és művészi élet egyik központjává vált Zrínyiben rendszeres vendég volt többek között Mednyánszky László és Lotz Károly, illetve az 1845-ig a szomszédos házban lakó Petőfi Sándor is, aki az itt töltött évek alatt írta meg a János vitézt. A századfordulókor a kávéház helyén a Berényi és Frankl-féle női divatáruház, az Unger-ház helyén épült háromemeletes, eklektikus stílusú épületben a férfi ruhaneműkkel kereskedő Neumann Áruház működött.
1912-ben kezdődött meg a három telekre épülő szálló építése. Mivel a tulajdonosok, az Unger, az Elek és a Takács család nem jutottak dűlőre az építész személyét illetően, két építészt is megbíztak a feladattal. A 150 szobás szálloda Kossuth Lajos utcai épületét Hikisch Rezső, a körúti szárnyat pedig Ágoston Emil tervezte. „Alig hisszük, hogy akadjon oly éles pillantású szemlélő, aki az épület egyik részében oly kéz és felfogás nyomát találná, amely a másik rész jellegének ellentmond. Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy oknélküli tornyokkal, felesleges dekoratív trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést. […] Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stílus a francia empire.”– olvashatjuk Lyka Károly 1914-es cikkében.
Az Astoria Szálló 104 éve, 1914. március 14-én nyitott meg. A szálloda névadója, üzemeltetője és első igazgatója Gellér Mihály lett, aki korábban a New York-i Astor St. Regis vezetője volt. Az Astoriát olyan modern eszközökkel szerelték fel, mint a központi fűtés, speciális porelszívó rendszer, praktikus felvonók, emellett újdonságnak számított a pincében kialakított borozó is.
Krúdy Gyula gyakori vendég volt a szállóban, a Pesti levelek Astoria folyosója című fejezetében így ír róla: „A háború kitöréséig itt laktam. Vadonatúj volt minden a hotelben. Szőnyegek, rézágyak, telefonok. Sok lámpás mindenütt. Körbefutó folyosók, amelyekről nem talált ki a vidéki. Meredek, keskeny lépcsők. A szobák kicsinyek, mint egy babavárban. Centiméterre kellett itt kiszámítani még a csizmahúzót is, hogy elférjen. Azt mondták, hogy Pest legdrágább telkén épült a hotel. Tízforintos bankókkal lehet kirakni a telek árát, még akkor sem fér rá minden bankó a telekre. Ha egyet köhintettem, a szomszédom kiugrott az ágyból. Ha karmolta a tollam a papírost, a harmadik szobában is hallatszott. Ha nászutasok érkeztek a gőzhajóval, az egész folyosó ébren volt. Nem lehet ebben a hotelben titokban csinálni semmit.”
Nem is csoda, hogy ilyen drága volt a telek, a „gavallér sarok” a város egyik legforgalmasabb pontjának számított, az első Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum is csupán pár perc sétára volt. A Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkát – a Ferenciek teréhez hasonlóan – „mafla saroknak” vagy „majomszigetnek” is nevezték akkoriban, ez a kifejezés a bálterem közepén álldogáló, nem táncoló, csupán bámészkodó fiatalembereket illette.
A szálló nem csupán a pihenésre vagy mulatságra vágyó vendégek emlékét, hanem a magyar történelem lenyomatát is őrzi. Az őszirózsás forradalom idején Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka a negyedik emeleti szobákban töltötte napjait, ezalatt az első emeleten a Magyar Nemzeti Tanács működött. Pár hónappal később azonban már a Tanácsköztársaság egyik direktóriumának székhelye volt a hotel.
Az Astoria 1921-ben nyílt meg újra a vendégek számára, ekkoriban a Motorvilág című szaklap szerkesztőségének székhelyéül is szolgált. Az 1928-ban felújított, mahagóni bútorokkal és ólomüveg ablakokkal berendezett, 145 szobával működő szálló a két világháború között élte fénykorát. 1930-ban 14-30 pengőbe került egy kétágyas szoba (összehasonlításképpen egy kiló kenyér 0,44 pengő volt), 1946-ben pedig már 13-100 forint közötti áron lehetett szobát bérelni (egy kiló kenyér kevesebb, mint 1 forintba került).
A második világháború az Astoriát is elérte: 1944-ben a Gestapó főhadiszállása lett. A 24 lövést és 2 bombatalálatot elszenvedett, kifosztott szálló a háború után az amerikai katonák és missziósok szállását biztosította, de már 1946-ban megnyílt a nagyközönség számára is. Működése nem sokáig volt zavartalan, 1948-ban államosították, az éttermet népbüfévé alakították át.
„Az Astoria Szálló a történelmi városmag határán, a kelet-nyugati és az északi-déli fő forgalmi tengelyen, városképi szempontból fontos helyen, vendégforgalom szempontjából kedvező helyen fekszik. A csomópont forgalmi súlyát a kelet-nyugati Metró vonal megnyitása tovább növelte.” – olvasható a Kereskedelmi Tervező Vállalatnak (KERTI) az 1982-es Astoria rekonstrukcióról készült tanulmánytervében, amit a Lechner Tudásközpont tervtára őriz. Az új Erzsébet hidat 1964-ben, az első budapesti aluljárót 1963-ban adták át az Astoriánál, a metrómegállót pedig 1967 és 1970 között építették. Ebben az időben bővítették ki a szállót a Magyar utcai szárnnyal. „Az új szárnyépületben a pincében gépészeti központ, trafó, öltözők, raktárak, a földszinten az új konyhaüzem, az I. emeleten részben új szállodai szobák, részben irodahelységek vannak, a II-V. emeleten szállodai szobák” – olvashatjuk Körner József Budapest, Astoria-szálló bővítése című cikkében.
A következő, komplex felújításra az 1980-as évek közepéig kellett várni. A beruházó vállalat, a HungarHotels KERTI-t bízta meg a homlokzati és belső rekonstrukciós munkálatok párhuzamos tervezésével. Az 1982-es tanulmányterv a pinceszint, a „földszinti közönségforgalmi területek és a funkcionálisan kapcsolódó konyhaüzem”, valamint a szállítószint felújításának lehetőségeit ismerteti részletesen, emellett egy újabb felvonó építésének szükségességét is hangsúlyozza. A külső homlokzat felújításának keretében többek között a díszfeliratok cseréjét, a villámhárító rendszer kialakítását, a homlokzati rácsok és korlátok rekonstrukcióját végezték el.
„Szinte teljesen át kellett építeni az Astoriát, mert itt a szobáknak csupán a harminc százalékához tartozott fürdőszoba. Minden vezetéket, csövet kicseréltek, a régi olajkazán helyett a tetőre gázkazánt helyeztek.” – olvasható a Népszava 1985. április 16-i számában. A KERTI 1985-ös belsőépítészeti tervei alapján a felújítás során a szálloda hangulatának átalakítását az 1914-20-as évek stílusában tervezték. „A padló burkolatot intarziás márvány burkolatra cseréljük. Sárga-zöld és sötét szürke színben a tervek szerint.” A szobákban „a falakon sötét tónusú textil hatású tapéta. Ablakon könnyű ekrü függöny, a sötétítő függöny azonos az ágy takarójával. […] A kis grill helyiséget a hall-hoz kötjük IBUSZ vendégek fogadására. Itt helyezzük el az Intershop-ot és IBUSZ munkahelyet is.”
Az Amerikai-kanadai magyar élet című lap 1985. novemberi számában megjelent cikk szerint „az eddigi 193 szobával szemben csak 128 áll majd a vendégek rendelkezésére: mindegyikben lesz ugyanis fürdőszoba vagy zuhanyzófülke. Az Astoria kétcsillagos minősítésből háromcsillagosság fog előlépni, ami az árakon is érződik: hozzávetőlegesen 30 százalékkal kerül majd többe egy szoba. Egy kétágyas fürdőszobás szobáért a főszezonban 135 nyugatnémet márkát, a szocialista országokból érkező látogatóktól 1700-1800 forintot fognak elkérni.”
1969-től 2007-ig az Astoria halljából közvetítették a Magyar Rádió Ki nyer ma? komolyzenei vetélkedőjét, a ’80-as években a bárban játszották Jancsó Miklós Mata Hari című kamaradarabját, és itt forgatták A miniszter félrelép című film több jelenetét is. Az Astoria 1986-ban a Hungária Szálloda és Étterem vállalat tulajdona lett, az 1996 óta a Danubius Hotel Grouphoz tartozó szálló jelenleg 138 szobával üzemel.
Források:
KERTI, Astoria Szálló rekonstrukciós tanulmányterve, 1982.
KERTI, Astoria Szálló kőhomlokzat rekonstrukció kiviteli terve, 1982.
KERTI, Astoria szálló felújítás, belsőépítészet, 1985.
Lyka Károly: Az Astoria-Szálló, Művészet 1914. 8. szám
Krúdy Gyula: Astoria folyosója
Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet, 1930. június 26. - 1930. július 11.
Békés István: Szegény ember gazdag városban, Budapest 1967. július, Arcanum Digitális Tudománytár
Országh László: Astoria /Szó- és szólásmagyarázatok, Magyar Nyelvőr 1972. 3. szám, Arcanum Digitális Tudománytár
Marthy Barna: Szállást keresünk, Budapest 1980. június, Arcanum Digitális Tudománytár
Felújítják Budapest régi szállodáit, Népszava 1985. április 16., Arcanum Digitális Tudománytár
Felújítják az Astoria Szállót, Amerikai-kanadai magyar élet 1985. november 2., Arcanum Digitális Tudománytár
"Tömören, monumentálisan" – 100 éves az Astoria, Magyar Narancs
A Danubius Hotel Astoria, Urbface
Az Astoria 100 éves meséje, Danubius Magazin 2014.
Mai fotók: Lechner Tudásközpont/Kis Ádám
